Címke: Fáradtság

Írások • • • • írta Habis Melinda 0 Hozzászólás

A fejfájás pszichológiája

Nem nagyon van olyan felnőtt ember, aki életében ne érzett volna még fejfájást. Legtöbbször mégsem vesszük ezt komolyan, életünk természetes velejárójaként tekintünk rá. Ha már nagyon elviselhetetlennek érezzük, bekapunk egy fájdalomcsillapító tablettát. Nézzük meg milyen tényezők állhatnak eme hétköznapi, mégis igen kínzó tünet mögött.

A fejfájás gyakran más betegségek kísérőtünete, de előfordul önállóan is. Fejfájást okozó testi betegségek például a különféle szembetegségek, gyulladásos betegségek, a magas vérnyomás, bármilyen lázzal járó állapot, vagy a fejet ért ütés. Ezeket most nem tárgyaljuk részletesebben. Leggyakrabban azonban a stressz, a fizikai vagy lelki kimerültség, az alváshiány vagy a kevés folyadék fogyasztása okozza. Manapság igen elterjedtek az önálló fejfájásbetegségek: a tenziós fejfájás, a migrén és a cluster fejfájás.

Mik azok az önálló fejfájásbetegségek?

Ahogy az előbb említettem legtöbbször (az esetek kb. 80-90%-ában) a fejfájás nem valamilyen betegség, hanem a helytelen életmód következtében alakul ki. Alább a leggyakoribb fejfájásbetegségek legtipikusabb tüneteit, majd azok kezelését részletezem. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy ahogy a fájdalom tünetek általában, ezek is igen egyéniek és változatosak mind megjelenésükben, mind pedig lefolyásukban.
A cluster-fejfájás a fejfájás betegségek közül a legritkább, ezért gyakran nem ismerik fel. Általában a szem körül lokalizálódik és nagyon erős fájdalmat okoz. Könnyezés, orrdugulás, orrfolyás, a homlok vagy arc verejtékezése, szemhéj duzzanata, vagy akár pupillaszűkület is kísérheti. A tenziós fejfájás általában kétoldali, abroncs-szerű nyomó érzéssel jár.

Mi az a migrén?

A migrénes fejfájás tipikus esetben bizonyos időközönként jelentkező, rohamszerűen kezdődő fejfájás. Ez jellemzően féloldali, lüktető érzés. Kísérheti hányinger, hányás fény- és hangérzékenység. A migrénes fejfájás előtt előfordulhatnak bevezető tünetek (úgynevezett aura). Ez érzékcsalódással, leggyakrabban optikai csalódással járó érzés. Akár hangulatváltozás, fáradtság, ásítási kényszer, hangérzékenység, étvágynövekedés, vagy akár székrekedés is lehet egy migrénes roham előjele. Migrénes fejfájása a lakosság közel 10%-ának van. Jellemzően 25-45 éves korban fordul elő. A tüneteket az erőkifejtés súlyosbíthatja. A migrén nőknél háromszor gyakoribb, mint férfiaknál (ezt hormonális okokkal magyarázzák).

Figyelem! Azonnali orvosi segítségre/mentő hívására van szükség, ha a fejfájás hirtelen, ütésszerűen kezdődött. Amennyiben beszédzavar, tudatzavar, izomgyengeség, bénulás kíséri, vagy ha nagy erőkifejtést, illetve fejsérülést követően jelentkezik. A rendszeresen visszatérő fejfájást is érdemes kivizsgáltatni és orvosi segítséggel kezelni! Igen gyakori hogy ennek lelki okai vannak, melyekről alább bővebben is szólok.

Kihez forduljunk a fejfájással?

Legelőször hasznos a háziorvosunkhoz fordulnunk, aki a vizsgálatot követően segít a megfelelő szakember kiválasztásában. Fontos, hogy megfigyeljük és az orvosnak is elmondjuk, milyen a fájdalom jellege, gyakorisága, időtartama. Általában melyik napszakban jelenik meg, vannak-e kiváltó tényezők, vagy egyéb kísérő tünetek. Régebb óta tartó fejfájás esetén hasznos, ha fejfájásnaplót vezetünk. Ebbe írjuk fel, hogy mikor volt a fejfájás, milyen erős volt, milyen jellegű, milyen időtartamú, mi válthatta ki, mi enyhítette. A panaszok részletes átbeszélése után ki lehet választani azokat a képalkotó eljárásokat, vagy szakorvosi vizsgálatokat (pl. szemészorvos felkeresése) melyek a fejfájás okát nagy valószínűséggel feltárják. Ha nincs semmilyen kimutatható agyi elváltozás, fájdalmunkat nagy valószínűséggel pszichológiai vagy életmódbeli tényezők okozzák. Ha találnak valamilyen testi betegséget, akkor  annak kezelése elengedhetetlen akkor is, ha a lelki nyomás szerepe jelentős a tünet megjelensébében.

Mik a fejfájás leggyakoribb okai?

A fejfájásnak, mint a legtöbb betegségnek biológiai, lelki és környezeti (életmódbeli) okai is vannak. A migrénes betegek megfigyelései szerint hormonális változások (pl. menstruáció, terhesség), stressz, fáradtság, erős érzelmi megterhelés, bizonyos élelmiszerek fogyasztása (pl. alkohol, csokoládé, kávé, sajtok) és környezeti hatások (pl. frontok, légnyomás-változás) provokálhatják a rohamokat. Kutatások igazolják, hogy a migrén esetében jelentős a családi halmozódás, ami az örökletes tényezők szerepét húzza alá. Ezek igen magas száma és egyéni jellege miatt nem lehet konkrétan meghatározni, hogy pontosan milyen környezeti tényezők váltják ki a fejfájásokat. A rendszertelen étkezés, az elégtelen folyadékfogyasztás és az alváshiány talán ezek közül a legalapvetőbb. (Az alvásszakértők legalább napi 8-9 óra egybefüggő pihenést javasolnak.) Ha sokat nézzük a monitort, vagy az okostelefonunkat, az a nyaki izmok bekeményedését, gerincünk deformációját okozhatja, ami önmagában is elég indok rá, hogy fájjon a fejünk. Klasszikus kiváltó tényezők a fokozott stressz és a rendszeres mozgás hiánya is.

Milyen lelki tényezők állnak összefüggésben a fejfájással?

Sokféle lelki probléma mentén kialakulhat a fejfájás. A szorongás vezető tünete lehet a rendszeresen jelentkező fájdalom. Akár a depresszió menyilvánulása is lehet. Kialakulhat akár különféle munkahelyi vagy családi konfliktusok mentén is. (Például egy vitába „belefájdul a fejünk”.) A pszichodinamikus elmélet a migrént az elfojtott (ki nem mutatott és le nem vezetett) agresszióval hozza összefüggésbe. Ezt úgy kell érteni, hogy a fejfájásra hajlamos személy igyekszik racionálisan gondolkodni, az érzelmeket gyakran nem megfelelően kezeli (például nem veszi őket kellőképpen komolyan). A le nem vezetett feszültség ezért testi tünetben tör utat magának (ezt a jelenséget nevezzük szomtaizációnak). Gyakori, hogy a fejfájástól rendszeresen szenvedő személyt a görcsös megfelelni akarás, elismerés utáni vágy és a kudarctól való félelem jellemzi. Önmagával túlzottan kritikus. Különösen a migrénben szenvedők közt mindennapos, hogy alárendelik igényeinket a másik félnek, nem mondják ki a bennünk kavargó érzéseket. Próbálnak nem szembenézni a problémákkal, kerülik a konfrontációt.

Hogyan kezelhető hatékonyan fejfájás?

A tüneti kezelés része lehet különféle fájdalomcsillapító gyógyszerek szedése. A fejfájásban szenvedő betegeknek jelentős részének segít a megfelelő mennyiségű alvás, a friss levegő, a bőséges napi folyadékfogyasztás, és a relaxáció. Javasolt a rendszeres (legalább heti 3x végzett kiadós) testmozgás, ami segít kordában tartani a stresszt.

A migrén sajátossága, hogy megfelelő kezelés híján a rohamok egyre sűrűbben jöhetnek elő és tovább tarthatnak. Ebben az esetben valamilyen migrénspecifikus gyógyszert és mellé nem szteroid gyulladáscsökkentőt javasolhatnak a neurológusok.

A másodlagos fejfájások (amikor valamilyen szervi probléma, pl. magas vérnyomás, vagy látásproblémák tünete a fájdalom) kezelése minden esetben az azt kiváltó betegségek gyógyítását, kezelését jelenti. Amennyiben stresszel, vagy egyéb lelki tényezőkkel (például szorongással) függ össze a fejfájás, a kezelés elsősorban választandó módja a pszichoterápia.

További pszichológiai tartalmakat keres? Látogasson el Facebook és Instagram oldalamra, és iratkozzon fel YouTube-csatornámra is, ahol rendszeresen osztok meg új videókat.

Habis Melinda klinikai szakpszichológus, személyközpontú terapeuta, pár- és családterapeuta jelölt

Írások • • • • • • • • • • • • • írta Habis Melinda 4 Hozzászólás

Kisbabával otthon – kimerültség, bizonytalanság, párkapcsolati problémák

Mi várható a szülés után?

Mindenki tudja, hogy a szülés mekkora testi-­lelki erőpróba, kevesen beszélnek azonban arról, hogy ezután mekkora változás történik minden nő életében, amit nem mindenki tud olyan könnyedén feldolgozni, alkalmazkodni a megváltozott elvárásokhoz. Régen a nagycsalád vagy a szomszéd, egyéb kortárs közösségek segítő és megtartó ereje miatt kevesebben élték ezt meg olyan nehezen, a mai anyák többsége azonban egyedül kénytelen az újonnan kialakult nehézségekkel szembe nézni. Az anyaság pedig mindamellett, hogy mennyire csodálatos dolog százszázalékos erőbedobást kíván a nap huszonnégy órájában és sokszor lemondást igényel. Ha viszont hosszú távon nincs meg az adás és kapás egyensúlya, az a belső erőforrások kimerüléséhez vezet. Ráadásul az elismerés is hiányzik, ritkán dicsér meg minket bárki azért, hogy neveljük gyermekünket és ellátjuk a háztartást.

Mi az a GYES betegség?

Az ún. GYES­ – szindróma (más néven: GYES – ­betegség, GYES – ­neurózis), bár gyakori jelenség, mégis megosztja a közvéleményt és a szakembereket is (ritkán hallani róla, hiszen nem valódi diagnózist, hanem csak tünetek összességét jelenti, melyekről ráadásul csak egy speciális élethelyzetben, szülés után beszélünk). A köztudatban az unatkozó kismamák nem létező problémájaként él, akik jó dolgukban nem tudják mitévők legyenek. A GYES – ­betegség valójában egy alkalmazkodási nehézség a megváltozott élethelyzethez, melyet gyermekünk születése okoz.

Az anyuka többnyire egyedül marad egy magatehetetlen csecsemővel, aki teljes mértékben rá van utalva, kiszakad addigi életviteléből (munkahelyi, baráti közösségek), ráadásul a szülés okozta hormonális változások lelkileg is érzékenyebbé teszik. A kialvatlanság, a felelősség és magára maradás érzése nyomán idővel úgy érzi, kezd kicsúszni a talaj a lábai alól. Gyermekünk születése miatt ráadásul megváltozik a párkapcsolatunk, férjünk háttérbe szorul az új jövevénnyel szemben. A társadalmi elvárások nyomása (az újdonsült anyuka legyen mindig tökéletesen boldog, kiegyensúlyozott és türelmes), az azoknak való megfelelési kényszer, a kisgyerekes létről elképzelt idilli kép és a megélt hétköznapi valóság közötti különbség, a hétköznapok egyhangúsága, monotonitása, ingerszegénysége, a bezártság­érzés, az állandó fáradtság, az anya saját inkompetenciájának megélése váltja ki, majd mélyíti el ezt a szorongó állapotot. A Gyes – ­neurózis tehát nem más, mint a bizonytalanság, kisebbrendűségi érzés, ingerlékenység, indokolatlan félelem, melyhez súlyosabb esetben kényszeres viselkedés vagy depresszió is társulhat. Az anya úgy érzi, nem tud megfelelni feladatainak, amelyek váratlanul, csőstül szakadnak rá, emiatt folyton kimerült, frusztrált. Nincs türelme a gyermekhez, ingerlékennyé válik. Kedélyállapota unott, esetleg testi tünetei vannak (pl. fej­ és gyomorfájás) a folyamatos feszültség miatt. Mindinkább befelé fordul, emiatt idővel valóban nem fog tudni megfelelni mindennapi feladatainak, elszakad a környezetétől, a valóságtól. Mindez az egész család életét megmérgezi, hiszen a gyerekek megérzik a szülő elbizonytalanodását és szorongását, ezért maguk is szorongani kezdenek. Többet sírnak, nehezebben alszanak el, fáradtak és fárasztóak, hisztiznek. A gyerek egyre nehezebben kezelhető, a szülő pedig még jobban szorong, kész is az ördögi kör.

Mi az, ami segít a GYES betegségben szenvedő anyukának?

A GYES­ – betegség tehát fokozatosan alakul ki, és ­ ha nem érkezik időben segítség egyre mélyül, talaján komolyabb pszichiátriai kórképek jelenhetnek meg, például a szülés utáni depresszió (melyeket diagnózissal címkéznek és valódi betegségként, gyógyszerekkel kezelnek). A környezet sokszor valóban nem érti az anya problémáját, az anya pedig teljesen egyedül, segítség nélkül marad, holott ebben a helyzetben az anyáknak megértésre, együttérzésre és támogatásra van leginkább szükségük. A megoldást többnyire a környezet megértő odafordulása, egy kis tehermentesítés jelentik. Pihenés, akár rövid időre való kiszakadás is a fojtogató környezetből, valami valódi feltöltődést eredményező külső program (pl. találkozás a barátnőkkel, rendszeres testmozgás). A lényeg, hogy az anyukának néha (hetente pár órára) legyen ideje saját magára, amivel szabadon rendelkezhet. Fontos az új emberi kapcsolatok kialakítása, gyermekkel szintén otthon lévő kismamákkal való beszélgetések. Nagyon lényeges, hogy jusson a párnak ideje kettesben is lenni. Ne felejtsenek el házaspárként, egymás társaként is funkcionálni, hiszen anélkül úgysem lehetnek jó szülők. Nem könnyű, de többnyire szervezésen és odafigyelésen múlik az egész. Természetesen, ha mindez nem elég, szakember segítségét kell igénybe venni, ami elsősorban pszichoterápiás segítséget jelentsen.

Az írás megjelent a Szülők lapja portálon is, melynek szakértője lettem.

További pszichológiai tartalmakat keres? Látogasson el Facebook és Instagram oldalamra, és iratkozzon fel YouTube-csatornámra is, ahol rendszeresen osztok meg új videókat.

http://www.szuloklapja.hu/szules/2682/kisbabaval-otthon-%E2%80%93-bizonytalansag-faradtsag-kimerultseg-parkapcsolati-problemak.html

Írások • • • • • • • • • • • írta Habis Melinda 1 Hozzászólás

Gyermekvállalás: amikor a legnagyobb boldogság házassági krízist okoz

Mit hoz magával a gyermekvállalás?

Mi okozhatna annál nagyobb boldogságot egy nő életében, mint amikor megtalálja a másik felét, férjhez megy, majd megfogan szerelmünk gyümölcse? Természetesen ezek minden ember életének legemlékezetesebb, legörömtelibb pillanatai, de mint minden változás, ez is sok nehézséget és megoldandó problémát hoz magával. Erről az oldaláról azonban mintha nem szívesen beszélnénk, sokszor csak saját bőrünkön tapasztaljuk meg a boldogság árnyoldalát, egyedül maradunk a problémáinkkal.

Amikor párunkkal megismerkedünk, meg kell ismerni egyúttal önmagunkat is, szerepünket az új kapcsolatban. Nem mindegy az sem, honnan jöttünk, milyen szokásokat, családi hagyományokat hoztunk magunkkal. Ilyenkor a két családból egy új születik, kialakulnak a közös szokások, kölcsönösen kialakítjuk az új szabályokat (pl. kapcsolattartás az eredeti családdal, megtörténik az új (közös) és régi értékrendek összeegyeztetése, határvonalak meghúzása.) Nem könnyű feladat, de a szerelem erőt ad a nehézségek leküzdéséhez, a közös lét megteremtéséhez. A férj és feleség közti őszinte és nyílt kommunikáció a közös élet kialakításához elengedhetetlen.

A fogantatás párkapcsolati krízist okozhat?

Amikor első gyermekünk megfogan, a földöntúli boldogság mellett házasságunkban új nehézségek is várhatók. A meglévő női és a férfi szerepek mellé bekerül repertoárunkba az anya és apaszerep. A szülőpár tagjai ismételten találkoznak az általuk korábban átélt mintákkal, ezeket felülvizsgálják és kialakítják saját elgondolásainkat a gyermeknevelésről. (Problémás lehet a saját anyával való megoldatlan (korábbi) konfliktus, ami megnehezíti az anyává válás érzelmi folyamatát.) Nem csoda hát, hogy a terhesség örömteli szakaszát sokszor szorongás árnyékolja be. A várandóssággal járó testséma változás, a félelem az öröklődő betegségektől, és a szüléstől, illetve a saját gyermekkorból hozott rossz emlékek megterhelik a szülői szerepre való felkészülést. A házastársak közötti összhang kialakításához elengedhetetlenül szükséges a bizalom, az intimitás valamint a fontos kérdésekben való egyetértés, az ezekről való nyílt és feszültségmentes kommunikáció.

Milyen változásokat hoz magával a gyermekszületés?

A várva várt utód megérkezése a boldogságon túl sok-sok nehézséget is magával hoz: megszűnik a szülőpár közt a kölcsönös, személyes fontosság érzése, a gyermek irányítja életüket, kapcsolataikat és intim életüket is beleértve. Mindemellett megoldást kell találni eddig ismeretlen problémákra (a kialvatlanság okozta feszültség, a túl sok gyermek körüli/otthoni feladat, beszűkült életvitel stb.. Amennyiben gyermekünk hasfájós, a sok sírás is folyamatos stresszforrást jelent). A férfi úgy élheti meg, elvesztette a nő gondoskodását, kevesebb figyelem fordul felé, a feleség egyedül maradhat nehézésgeivel és az elhanyagoltság bánatába merülhet. A szülés után gyakran előfordulnak szexuális problémák is, ami további konfliktusok forrása lehet. A pár számára ennek az életszakasznak fontos feladata, hogy átalakítsák a kétszemélyes családot háromszemélyessé, úgy, hogy kapcsolatuk ne sérüljön. Akorábban kettesben megélt kellemes élmények és a gyermek születése felett érzett boldogság adhat erőt, hogy alkalmazkodjanak a radikális változásokhoz. Az új családforma kialakításához sok türelem és igyekezet szükséges. A házasság a gyermek egyéves korára gyakran megterhelődik: az anya érezheti úgy, hogy számára beszűkült a világ; félhet a kiszolgáltatottságtól, munkahelyének elvesztésétől, újabb testvér érkezésétől. Az apa szerepe megnő, hiszen ő a családfenntartó, a kapocs a külvilág felé. Ha a szülők nem hangolják össze a szükségleteiket, az anya úgy élheti meg, hogy az apa családon kívüli élete fokozza az ő bezártságát. Az idősebb generáció jó esetben nagy segítséget jelenthet (elsősorban időt biztosíthat), hogy a pár rendezze a konfliktusokat és az anya is kimozdulhasson. Ha a nagyszülők túlságosan nagy befolyást gyakorolnak a családra, az szintén káros lehet.

Mint láthatjuk a fenti élethelyzetek a leírhatatlan öröm mellett sok-sok új problémát is magukkal hoznak, melyek megoldása azonban megerősíti a párkapcsolatot. Ellenkező esetben viszont nagyon romboló tud lenni, ami saját lelki egészségünk mellett gyermekünk egészséges fejlődésére is rányomja bélyegét. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ne várjuk meg, míg a helyzet elmérgesedik, ha nem tudunk a gondokkal megbirkózni, bátran kérjünk (szakértő) segítséget.

További pszichológiai tartalmakat keres? Látogasson el Facebook és Instagram oldalamra, és iratkozzon fel YouTube-csatornámra is, ahol rendszeresen osztok meg új videókat.

Habis Melinda klinikai szakpszichológus, személyközpontú terapeuta
Az írás megjelent a babafalva.hu oldalon is.