Pszichológus válaszol

Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban (maximum 1000 karakter, az ennél hosszabbakat törlöm!) meg tud fogalmazni és úgy gondolja hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, írja meg kérdését a lenti ablakba és a válasszal együtt (moderálás után, név nélkül) megjelenítem. A hozzászólás elküldéséhez az email cím és más adatok megadása nem szükséges.

Tisztelettel kérem a kedves Látogatót, hogy e-mailt csak pszichoterápiás felkérés esetén írjon. Kérdését az oldal alján (legörgetés után) megjelenő ablakba írja meg, mert csak így áll módomban megválaszolni azt!

Felhívom szíves figyelmét, hogy az írásos tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés, vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján bennem keletkező benyomásokat és a személyes véleményemet tükrözi. Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelki-segély vonalak valamelyikének felhívása javasolt!

A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és általában 100 munkanapon belül, random sorrendben történik.

A hozzászólás elküldésével Ön kijelenti, hogy elmúlt 18 éves. Amennyiben Ön 14 és 18 év közötti kijelenti, hogy a törvényes képviselője hozzájárulásával használja ezt az oldalt. 14 év alattiként kijelenti, hogy a törvényes képviselője jár el Ön helyett.

Ha új kérdést szeretne feltenni, kattintson ide!

17 264 Hozzászólás

  • K.N

    Kedves Doktornő!
    Szakítottunk a barátommal már két hónapja.
    A szakítás oka az volt hogy még fiatal de utánna egy hónappal össze jött egy olyan lánnyal akinek már gyereke is van! Az exemmel mai napig tartjuk a kapcsolatot találkozunk is néha! Amikor találkozunk mindig mondja hogy zavarba hozom és mindig ölelget és csókolóztunk is! Mostanába nagyon sokat veszekszik a mostani barátnőjével és velem osztja meg ezeket a problémákat de vajon miért?
    És van még rá esélyem hogy vissza szerezzem?

    • Habis Melinda

      Kedves K.N!

      Töbféleképp lehet értelmezni a történteket, amelyekről beszámol. Elképzelhetőnek tartom, hogy az exe még nem zárta le magában ezt a kapcsolatot, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy újra akarná kezdeni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves Doktornő!

    Márta vagyok!
    41 éves látássérült hölgy vagyok.
    Avval a kérdéssel fordulok önhöz hogy én egy lakóotthonban lakom ahol három eber gonosz és az egyik már ötször bele taposott a lelkembe!
    Mit tegyek? Mert már nagyon elegem van és már nem bírom tovább!
    Üdvvözlettel:Márta.

    • Habis Melinda

      Kedves Márta!

      Javaslom, hogy ne hagyja, hogy bántsák. Hogy miként tudná hatékonyan megvédeni magát, azt alaposabban át kellene gondolnunk. Ha igényli, hogy erről négyszemközti keretek között beszéljünk, kérem vegye fel velem a kapcsolatot.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • T. Máté

    Kedves doktornő!
    Máté vagyok 19 éves 2 évvel ezelőtt léptem ki egy olyan kapcsolatból ahol a barátnőm szinte minden haveromal meg csalt, illetve meg alázott nyilvánosan… (És köztünk szex nem is történt)
    Azóta úgy érzem hogy képtelen vagyok szeretni és amelyik lány közeledni próbál felém közeledni azt dühösen “el kergetem magamtól” úgy érzem hogy a női rokonaim kívül, minden egyes nőt utálok
    Magamat gyötröm minden nap hogy ezek meg torténtek velem
    Hogyan tudnám el engedi ezt a dolgott illetve le zárni 2 éve minden egyes napom egy rom halmaz, és a leg rosszabb hogy még mindig szertem az exem sajnos
    Válaszát előre is köszönöm

    • Habis Melinda

      Kedves Máté!

      Érdemes lenne önismereti munkába fognia, hogy le tudja zárni érzelmileg ezt a kapcsolatot, feldolgozza a csalódásokat, aik történtek Önnel.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Annamária

    Kedves Doktornő
    17éve élek a párommal és van 2 kiskorú közös gyermekünk.Eltávolodtunk egymástól ,mióta a barátjánál dolgozik és úgy érzem megcsalt.Ha rákérdezek ingerülté válik ,elfordul és azt mondja nem történt semmi.Úgy érzem nincsenek érzelmei irántam.Már nincsenek viták,elvagyunk,de úgy érzem történt valami amit nem mond el.Hogyan érhetem el,hogy elmondja ami benne van?

    • Habis Melinda

      Kedves Annamária!

      Javaslom, hogy keressenek fel együtt párterapeutát. Otthoni közegben nem valószínű, hogy meg tudják oldani ezt!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Aggódó anya

    Tisztelt Melinda!
    Van 2 gyermekem,5 és 2 évesek. Az a problémám, hogy iszonyúan türelmetlen,ingerült vagyok velük. Sokszor megfordul a fejemben, hogy bántom őket, ha nagyon nem fogadnak szót, aztán iszonyat rosszul érzem magam emiatt a gondolat miatt. Sosem bántanám őket. Ezzel a dologgal mit lehetne kezdeni? Köszönöm

    • Habis Melinda

      Kedves Aggógó Anya!

      Önismereti munka segíthet megtalálni azokat a dolgokat, amik miatt ingerült a kicsikkel. A gyermeknevelés nem könnyű feladat, akkor tudjuk jól végezni, ha mi, szülők, jól érezzük magunkat a bőrünkben, testileg-lelkileg egészségesek vagyunk.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves doktornő!
    A nevem Dorka és 14 éves vagyok
    Van egy barátom akit szeretek nagyon de nem vagyok képes vele lenni valahogy nem tudom úgy szeretni ahogy ő engem de ezt nem tudom neki elmondani mert egy párszor már megbántottam és igen sajnálatból vagyok vele még mindig be vallom én ehez nagyon fiatalnak tartom magamat hogy legyen párkapcsolatom de a szeretet nekem kell de ha nem tudok én szeretni akkor hogy szeressem úgy őt ahogy ő engem kezdem azt érezni hogy nem tudok szeretni (már nem ez az első ilyen “kapcsolatom”) ez az egy dolog nem megy nekem de szeretném azt hogy ez csak most lesz ilyen és később jobb lesz de most még csak a ködöt látom magam előtt
    A választ előre is köszönöm

    • Habis Melinda

      Kedves Dorka!

      Egy párkapcsolat csakis akkor működhet, ha Ön is jól érzi magát benne! Ha nem mer lépni, akkor kérjen segítséget egy megbízható felnőttől, vagy hívja a 116-111-as telefonszámot!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • C Mónika

    Tisztelt Doktornő!
    Párom 8 és fél évvel idősebb, semmi gond nincs is vele, nagyon jól elvagyunk már 2 éve, azonban a múltja nagyon bánt, kb. 5 éve volt egy menyasszonya hosszú kapcsolata volt vele, igaz rég volt meg nem is ismertem akkor de bánt. Mivel tudtam ki volt az a lány és a barátom ahol lakik , szembe szomszédba nagyon sokat jár az a bizonyos lány (tudni kell gyereke és barátja van) nem is az zavar hogy nem bízok benne, hanem hogy annyi emlékük van és sok képet is láttam már ismerősök között ahol együtt vannak (régi képek) és mikor meglátom annyira rosszul esik. És nem tudom hogyan tudnám magam túl tenni a múltján. Felek hogy sűrűn vissza gondol mikor még vele volt, vagy ha meglátja mit gondolhat, vajon fog valaha úgy szeretni mint őt. Nagyon sok gondolat bánt ezzel kapcsolatban. Valami tanácsot tudna adni. Előre is köszönöm.
    Tisztelettel: Mónika

    • Habis Melinda

      Kedves Mónika!

      Javasolt lenne önsimereti munkába vágnia, ami segít választ adni a kérdéseire, s meghúzni a határt a múlt és a jelen között.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Tímea

    Kedves Doktornő!
    Egy 5 éves kisfiú édesanya vagyok, akinek 3 hete volt egy egérkés rémálma. Azóta időközönként éjszaka felsír és időre van szüksége mire visszatud aludni. Nagyon fél azóta az egerektől és gyakran emlegeti és kérdezi is, hogy ugye nem jönnek be a házba, ezt leszamítva teljesen normális a viselkedése nem romlott sem az étvágya sem semmilyen más tünetet nem vettem észre. Gyógyító meséket is olvasunk a félelem leküzdése témában. Mit tehetnék?
    Válaszát köszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves Tímea!

      Gyermekpszichológiai vizsgálat segíthet feltárni a tünet kontextusát és kidolgozni a kezelési stratégiát.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • T Miklós

    Kedves Doktornő! Már 2 éve, hogy megismertem valakit akivel egymásba szerettünk. Kevés talalkozás ellenére is szeretem őt nagyon! Elvált nő kinek magyon sok gondjai vannak, viszont vitáztunk múlt év decemberében, azóta nem beszélünk egymással. Nagyon fél a változástól, attól hogy összetörik a szíve, nem mer, nem hisz, nem bízik úgy meg senkiben. Nem tudok túllépni rajta, mint ha hozzám tartozna az érzéseim is sokkal erősebb mint valaha bárkivel is az eddigi kapcsolataim során. Mit tehetnék hogy ne zárkózzon el, ne taszitson el magától? Válaszát előre is köszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves Miklós!

      Mindenki csak a saját érzéseiért és sorsáért felelős! Segíteni annak lehet, aki kéri, de a bizalom egy nagyon nehéz pszichoterápiás téma. Tehát ha tenni akar ezért a nőért, érdemes biztatnia, hogy keressen fel szakembert (amennyiben ő is változást szeretne).

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Egyetemi Hallgató

    Kedves Doktor nő!

    Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy mit tehetnék annak érdekében, hogy jobban bízzak magamban és a tudásomban? Egyetemre járok és sokszor elő fordult már, hogy tudtam a helyes választ, rengeteget tanultam de az uolsó pillanatban mindig megváltoztatom a válaszom mert nem bízok a saját tudásomban eléggé! Egyre többször fordul elő és nem szeretnék emiatt rosszabb jegyeket illetve rosszul érezni magam hogy “tudom hogy tudom” a választ de valahogy mégsem azt jelölöm meg annyira bizonytalan vagyok saját magamban.
    Válaszát előre is köszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves Egyetemi Hallgató!

      A magabiztosság a stabil énképből, jó önismeretből fakad.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Kicsilany

    Kedves dr nő.
    Van egy 2eves kislanyom es 8honapos terhes vagyok de a ferjem megcsalt es elhagyott egy mássik nőér. Nem tudom felfogni. A kicsi lány pedig az apját koveteli allandoan szivem szakad erte.
    Megcsalt fakeppnel hagyott hivtam haza de nem jon. Mit tegyek hogy konyitsem a fajdalmam es a kicsiet is??! Varjak meg a ferjemre. 5eve voltunk egyutt. Es mikor megszerettnem vele beszelni o hord le engem mindenfelenek.

    • Habis Melinda

      Kedves Kicsilany!

      A bántalmazó kapcsolatuknak ezúttal úgy tűnik a férje vetett véget! Érdemes mielőbb lelki segítséget kérnie, hogy átdolgozza az áldozat szerepét. Pszichoterápia ingyenesen a helyi pszichiátriai gondozóban érhető el.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Dorka

    Tisztelt Dortornő!
    Én egy 18 éves lány vagyok.
    Egész családom vallásos, otthon szinte tabu téma a szex. Voltam
    már egy fiúval úgy, jó volt még minden nem az a baj. Szüleimnek
    elmondtam bár már bánom, majdnem eltiltottak a fiútól, mivel ugye
    nem lett volna szabad csinálni
    Rossz érzés nekem hogy hazudnom kell nekik, nem szeretem

    • Habis Melinda

      Kedves Dorka!

      Megértem, hogy rossz Önnek eltitkolni azt, ami a szüleinek nem tetszik. A családi dinamikát, ami a tabukat kitermeli önismereti munkával lehetne jobban megérteni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • T. Nikoletta

    Jonapot!Szeretnem megkerdezni.h miert ragaszkodok nagyon a pszichiaterhez

    • Habis Melinda

      Kedves Nikoletta!

      Teljesen normális jelenség, hogy kötődünk azokhoz az emberekhez, akiktől segítséget kapunk.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Tisztelt doktornő!
    A férjem családja sohase fogadott el. Az első pillanattól kezdve ellenséges volt velem. A párommal már 11 ève vagyunk együtt. Terhes vagyok és még az unokájuknak se örülnek, mert tőlem van. Én vagyok a hibás mindenért, anyósom folyamatosan szapul a hátam mögött, de hát ahogy az lenni szokott mindenki visszamondja nekem. A család i összejövetel eken csak veszekedés van. A férjem issza meg ennek az egésznek a levét, rajta csattan az ostor, mert mindig 2 tűz között van. A családja maár neki se jelemtkezik soha, mivel kint élünk külföldön és ők ezt nem tudták elfogadni. Mit tegyek? Ha hazamegyünk már elore félek és reszketek, hogy újra vita lesz.

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Párterápiás munka segítségével átdolgozható a család és Önök közti viszony, kidolgozhatóak stratégiák a jobb kommunikációra. Ha a kapcsolatuk stabil, s ezt kívülről is látni, előbb-utóbb bele fognak törődni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Lili

    Jó napot. Èn azèrt írok mert egy ideje nem vágyom a szexre a fèrjemmel. Règebben se volt túl sok szex de mostanában nem is akarom egyáltalán. Több mint 10 ève vagyunk együtt, 5 ève volt az esküvő, van 2 kicsi gyerek. Az oka az lehet hogy nárcisztikus szemèlyisèg. Szeret, szokott kiabálni, sokat veszekedni. Elmúlt rèszemről a szerelem, nincs vágy sem. Már nem szeretem. Már az èrintèse is “zavar”. Elhidegültem a “csúnya” viselkedésètől. Mostanában próbál kevesebbet így viselkedni,azèrt is mert többször is mondtam neki a válást. De az a baj hogy gyerekkorában ezt a mintát látta, az apja, testvére is ilyen. Azt hiszik hogy mindent mindig jobban tudnak. Ő nem szeretne válni. Az a baj hogy nem is nagyon tudnánk elmenni terápiára pl mert nem nagyon tud senki sem vigyázni sokáig a gyerekekre, körülményes. Ön szerint mit lenne èrdemes csinálni? Van esèly rá hogy jobb legyen a helyzet? Ő szeretne szexelni,èn nem. Èrdemes lenne elválni?

    • Habis Melinda

      Kedves Lili!

      Ha párterápiára nem szerete elmenni, akkor szóba jön az egyéni segítségkérés is. A válás, vagy újrakezdés döntését (ehhez már a férje is kellene!) csak Ön hozhatja meg!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • B Lilla

    Kedves Doktornő!
    A párommal 3 hónapja vagyunk együtt, a személyes kommunikációval sosem volt semmi problémánk, viszont az online térben elég nehezen beszélgetünk. Mivel csak péntek-szombat-vasárnap tudunk együtt lenni, ezért a többi napra marad az online beszélgetés, ami egy intenzív érzelmekkel teli hétvége után olyan, mintha megse történt volna a hétvége.
    Nem tudom, ez miért lehet, aggódnom kéne, vagy normális hogy valakinek nem megy az online beszélgetés?
    Köszönöm szépen válaszát.

    • Habis Melinda

      Kedves Lilla!

      Az online beszélgetés valóban más, mint a személyes, de bizonyára nem ez az egyeten oka annak, hogy ilyen drámaian megváltozik a kapcsoaltuk egy ilyen apróságtól.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Szorongásos beteg

    Kedves Doktor Nő!
    Egy olyan problémával kapcsolatban lenne kérdésem, hogy körülbelül egy éve jelentkezett nálam egy IBS nevezetű szorongásos betegség, amely azt eredményezte, hogy kellemetlen érzés fog el, ha bármilyen járművön utaznom kell. Ilyenkor egy pánikrohamhoz hasonló érzés fog el. Eleinte tűrhető volt, de most már egyre elviselhetetlenebb. Nem tudom mi miatt alakulhatott ki, pedig iskola szempontból minden nap kell utaznom órákat, mégis alig várom hogy haza érjek, egész úton szinte rosszul érzem magam, nem vagyok képes elengedni magam.

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Levele alapján mind a testi, mind a pszichoterápiás kezelést szükségesnek gondolom! Keresse fel mielőbb a helyben elérhető szakembereket és vegyen részt aktívan a terápiában!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Éva

    Kedves Melinda!

    25 éves vagyok, már évek óta önállóan élek. Furcsa helyzet alakult ki kb. 1 éve. Ha hazamegyek meglátogatni a szüleimet, és visszaindulok, nem bírom ki sírás nélkül. A sírás okát sem tudom igazán megfogalmazni, talán úgy fognám meg, nehéz “otthagynom” őket. Sajnos sokszor már előttük is sírok, amivel természetesen nem tudnak mit kezdeni és aggódnak értem- amit alaptalannak érzek. A saját életemmel elégedett vagyok és jól érzem magam benne, ez a probléma csak ebben a helyzetben ütközik ki. A mindennapokat jó hangulatban töltöm, élvezem a munkámat.
    Ezzel a helyzettel évekig nem volt gondom, most azonban nagyon megnehezíti az életem.

    Van erre valamilyen technika, amivel segíthetnék magamnak megkönnyíteni ezt a helyzetet?

    • Habis Melinda

      Kedves Éva!

      A szüleitől való érzelmi leválásban önismereti munka segíthet.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Lulu

    Üdv. Férjnél vagyok. Van egy közös és egy előző kapcsolatomból született gyermekem. Nem érzem magam boldognak egy éve már. Válni akartam ez miatt, de teherbe estem ikrekkel, ebből az egyik magzatot elvetéltem. Depressziós vagyok, sírok, nincs erőm se kedvem semmihez. Belefásultam a folytonos vitákba. A gyerekek körüli teendőket ha én nem végzem el neki eszébe se jutna. Fellélegzem ha nincs itthon, de mihelyst betoppan lehangolt leszek elkap a sírhatnék vagy a düh! Nem tudom mit tehetnèk?! Nincs akivel beszéljek erről. A férjemmel már többször is leültünk átbeszélni min és hogyan kéne változtatni…de az a “megragasztott csésze” folyton szétesik. Szívem szerint szemrebbenés nélkül elhagynàm, de terhes vagyok…pár hónap és szülök. Ha nem lennék nyámnyila már régesrég öngyilkos lennék…

    • Habis Melinda

      Kedves Lulu!

      Fotos hogy mielőbb szakszerű lelki segíséget kapjon. Keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai gondozót, vagy öngyilkossági szándék esetén hívjon mentőt!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Sz János

    Üdvözlöm Doktornö
    Nekem 2 rövid kerdésem lenne .
    1.A parom öccse 10-en x éve meghalt s a mai napig örzi azt a ruhat amibe az öccse meghallt,ez lenne a kisebbik gond a nagyobbik hogy tele van a szoba a fotojával s ha szolok neki hogy egy elég lennd akkor én vagyok a hülye.
    3 éve meghallt az edesapja is s most az a terve hogy csinal egy csaladi fotoalbumot amin a csaladja 3 gyermek én s ö lesz ,na meg a kettö elhunyt!
    Ebbe én nem megyek bele s lassan ott tartunk hogy szakítas lesz ez végett.
    Elnézést dd én ezt morbidnak tartom.lehet velem van a probléma?
    Hozzáteszem nekem is meghallt az édesapam de sehol nincs kint rola egy kep se.
    A pénztarcámba van rola egy személyigazolvány kép , dd nem kitéve hanem egyik tokban .
    Mit javasol mit tegyek?
    Köszönöm válaszát
    János

    • Habis Melinda

      Kedves János!

      A párja valószínűleg nem tudja feldolgozni ezeket a veszteségeket, ezért pszichoterápiás segítségre lenne szüksége. Javaslom, hogy próbálja meg rábeszélni, hogy kérjen szakszerű segítséget a gyászfolyamat megsegítéséhez.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • András

    Tisztelt Doktornő!
    17 éves vagyok, középiskolás.Édesanyámnak lett egy betegsége, nagy valószínűséggel bipoláris affektív zavar. Kerek 2 évvel ezelőtt jelentek meg a tünetek, és akkor én és a családom nem tudtuk, hogy mi lehet a probléma. Jellemző tünetek jelentek meg (hangulatingadozás, lehangoltság, felpörgés). 2 éven keresztül itt voltunk mellette ebben a bajban, de már nagyon nehéz ezt kibírni, szenvedő alanyai vagyunk a betegségének. Szűk egy év alatt volt kettő pszichológusnál, akiknél nem is a betegségéről volt szó, hanem ott azt mondott, amit az ő szemszögéből látott. Tehát így nem vettünk észre javulást. Most jelenleg ott hagyta az utolsó szakorvost is. Egy makacs természetű nő, nem hallgat ránk. A betegségét nem ismeri be sajnos. Egy pszichiáterre és gyógyszeres kezelésre lenne szüksége. Rengeteg alkalommal már említettük neki ezt, de mintha meg sem hallaná. A kérdés pedig: Ilyenkor mi a teendő?
    Előre is köszönöm a válaszát!
    András

    • Habis Melinda

      Kedves András!

      Bipoláris zavar esetén gyakran teljes mértékben hiányzik a betegségbelátás. Családterápis kezelés is szükséges lenne a gyógyszeres terápia mellett. Ha az anyja nem együttműködő, érdemes a pszichiáterável (ha van, ha nem akkor azzal, aki a diagnózist adta) is beszélni. Ha felmerül ön-, vagy közveszélyes magatartás, mentőt kell hívni. Egyéb esetben a háziorvosa tud konkrétabb tanácsokat adni, hogyan vehető rá az anyja a kezelésre.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves doktornő,
    Lassan 5 éve vagyok kapcsolatban de egyre inkább azt érzem, hogy ki szeretnék lépni. Kevés dolog van már ami boldoggá tesz, úgy érzem mérgező kapcsolatban élek. De vissza tart az, hogy van egy 4 hónapos kislányunk, a családom külföldön él akikre támaszkodhatnék. Illetve anyagilag nagyon nem állok úgy, hogy a kislányommal magabiztosan tovább léphessek. Tanácstalan vagyok, tovább akarok lépni de félek is, mert tudom nem tudnék mindent megadni neki abban a helyzetben.
    Zsófi

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Megértem a kétségeit, egy pici babával még nehezebb kilépni egy párkapcsolatból. Fontos azonban, hogy ne bizonytalanodjon el emiatt, a picinek is az a jó, ha Ön boldog. Ha igényli, önismereti munka megkezdése javasolt.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Suzzy

    Kedves Doktorno. Jelenlegi helyzetben a parom sokat dolgozik en egyaltalan nem … probal a kedvembe jarni neha viszont nagyon keves idot toltunk egyutt ami nekem nagyon hianyzik en meg ertem hogy faradt es sok a munka de ket hetente 1 x igazan tolthetnenk egyutt minosegi idot es barmikor ezt felhozom v barmit teszek ordit velem sokszor csunyan is beszel . Minden stresszt rajtam tolt le, de vannak napok mikor o jar a kedvembe v nincs kedve de megis eljon velem setalni legalabb munka utan. Nem tudom mit tegyek en allandoan egyedul vagyok a negy fal kozt ha hazajon se beszelget velem nem csinalunk semmit es szinte minden nap ordit velem mindenert . Kernek tanacsot hogy mit tegyek , mert mar kezden ugy erezni magam mint egy kutya akit etetnek neha elvisznek setalni es ennyi. Mar a szexualis eletunk sem az igazi…. koszonom a segitseget

    • Habis Melinda

      Kedves Suzzy!

      Javaslom, hogy kezdjen önismereti munkába, hogy megértse a saját párkapcsolati működését és kiutat találjon ebből a megalázó, bántalmazó helyzetből.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Sz. Zsolt

    Tisztelt Doktornő!
    Nem vagyok benne biztos hogy ez a megfelelő módja, de tanácsot szeretnek kérni. 23 éves férfi vagyok egyetemista. A családban inkább egymás nyomasztása és stresszelése a sport mint a szeretet bármilyen kimutatása. Mindig is problémáim voltak emiatt a pártalálással rendkívül bizalmatlan vagyok amit pár éve sikerült leküzdenem. Ezért nem volt rendes párkapcsolatom. És amilyen szerencsém van akikkel kölcsönösen szimpatikusak vagyunk vagy a távolság miatt vagy mondva csinált indokokkal vetnek véget a dolognak az egyetem és a munka lehetőség hiánya pedig végtelenül megdobja a stressz szintemet. Tudna tanácsot adni hogy mivel tudnám ezt feloldani vagy hogyan tudnám elterelni a problémákról a figyelmemet? A válaszát és az idejét előre is köszönöm.

    • Habis Melinda

      Kedves Zsolt!

      Szerintem jó, hogy feltette kérdését! A párkapcsolati problémák leggyakrabban az otthonról hozott minták különbségének feloldási képtelenségéből fakadnak, melyen lehet segíteni. Önismereti munka megkezdését javaslom, hogy jobban átlássa szerepét a kapcsolatai alakulásában, s ezt kedvező irányba tudja befolyásolni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Zoltán

    Tisztelt Doktornő
    Kérem segítsen !!!!!!!!!!!!!!!
    Tegnap egy világ omlott össze bennem
    30 évi házasság után kiderült hogy a feleségem nárcisztikus!
    Hogyan Tovább
    Kérem Segítsen
    Tisztelettel és reménnyel Zoltán
    SOS

    • Habis Melinda

      Kedves Zoltán!

      Amennyiben úgy érti, hogy nárcisztikus személyiségzavarban szenved a felesége, ezen lehet segíteni. Megfelelő, szakszerű kezeléssel teljes élet élhető a betegség ellenére is!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Deadpool

    Mit tegyek ha 10 év házasság és 3 gyerek után én nagyon szeretem de ő nem szeret? Pedig én mindent meg teszek a kapcsolatunkért.

    • Habis Melinda

      Kedves Deadpool!

      Párterápiás munka segíthet újrastrukturálni a kapcsolatukat.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • csalodott

    Kedves doktorno! Sose volt szerencsem a nokhoz aki nekem tetszet annak en nem kellettem.Vegul ugy 30eve megismertem egy kulfoldi not,aki most a felesegem.Kezdettol tudtam hogy imadja a szexet,igy bar bantot a teny elturtem turom. Viszont azt nem ertem hogy nekem nyalason kivul mast nem nagyon enged.A 30 ev alatt jo ha 100alkalommal be rakhattam, i 8-9alkalommal szopot amit mindig ki kopott.Nem egyszer rajta kaptam mas ffiakkal az oveket mindig lenyelte,nekik mindent meg engedett ahova akartak oda elveztek,mind harom “nyilast”szabadon hasznalhatjak.Nekem a feneket sose engedte.ne ertem miert??

    • Habis Melinda

      Kedves Csalodott!

      A párkapcsolati problémáik megértéséhez önismereti munka szükséges.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Carzybunny

    Jó napot kívánok!!
    Elkezdtem egy szakmát és tanárok Elkezdték megutaltatni a szakmát és lassan végzek de már úgy nem azt szakmát csinálom kedv szerint hanem másikat és nem tudom mitévő legyek
    Az járvány is nehezít rajta…

    • Habis Melinda

      Kedves Crazybunny!

      Abban, hogy megtalálja, mi az Ön számára megfeleő szakma, önismereti munka segíthet.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Ildikó

    Kedves Doktor nő!
    5éve vagyok együtt a férjemmel abból több mint 1 éve házasok..én 29 éves vagyok a férjem pedig 26…
    Házassag után eldöntottük,hogy közös lakást fogunk venni….viszont mikor ennek eljött az ideje a férjem visszalépett és azt mondta,hogy inkább hozzuk helyre a házassagunkat mert ő boldogtalannak érzi magát és így nem akar közös lakást venni…
    Nagyon meglepett,mert ennek semmi jelét nem mutatta,hogy bármi baj lenne közünk…az elmúlt napokba sokat veszeledtünk volt hogy ő akart elválni volt hogy én…a végen berágtam hogy se lakas se semmi se férj…úgyhogy fogtam és kidobtam a közös albérletünkből…nem akart elmenni,de nem bírtam így tovább lenni hogy folyton veszekedünk…elment az édesanyjához két napot volt ott aztán kivett egy másik albérletet..ennek már 4hónapja…azóta hol kibekültünk hol nem…nem hajlandó visszajönni hiába teszek meg mindnet es engedem el a közös lakást…azt mondja nem szeret szerelemből és váljunk el….de a válást sem intézi mert kértem hogy akkor intézze ha ő vállni akar…szóval nem tudom mi baja van!
    Kérem segítsen megfejteni!!nagyon szépen köszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves Ildikó!

      A se veled, se nélküled kapcsolatok egyáltalán nem ritkák, s mindkét félnek jelentős szenvedést okozhatnak. Ha ez így van és mindketten motiváltak a változtatásra, párterápia jelentheti a megoldást. Amennyiben az egyik fél erősebben szenved (vagy a másik elzárkózik), egyéni terápia szükséges a háttérben megbújó dinamikák feltárásához.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Imre

    Kedves Melinda!
    Az èrzelmi labilitás csak az èrzelmileg labilis szemèlyisègzavaros emberre jellemző?
    Az èrzelmi labilitás lehet agykárosodás(oxigènhiány) miatt?

    Köszönettel,Imre

    • Habis Melinda

      Kedves Imre!

      Az érzelmi labilitás egy komplex tünet, sokféle oka lehet. Például agykárosodás is. Neurológiai kivizsgálás javasolt, ha ez felmerül.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • R. Valéria

    Már egész kis gyerek korom óta jelen van ez a betegség. De akkor még csak itthon ment a cirkusz. Mindenen felkaptam a vizet, és ordítoztam itthon, szidtam mindenkit, káromkodtam és mikor mit, ütöttem-vágtam. Szépen fokozatosan elértem oda, hogy megint a lehető legdurvább vagyok, veszekedések, szidások, káromkodás. Egyedül a testi bántalmazást tudom megállni, mert szeretem a családom és soha nem tudnám bántani, pedig már párszor lehetett volna rá alkalom. Ilyenkor semmi nem érdekel, magamat és Őket illetve mindenkit a közelemben szégyenbe hozok, nyilvánosság előtt is állatként viselkedem akkor, amikor felmegy a pumpa. Ha nincs semmi baj, akkor teljesen más ember vagyok, de ilyenkor egy szörnyeteg. Próbáltam saját magam megállni, mikor rám jön a cirkuszolhatnék, hogy lenyugtassam magam, vagy találjak valamit amivel levezetem a feszültséget, de nem sikerül szembeszegülnöm magammal. Már én érzem a padlón magam emiatt, hogy ilyen vagyok, amiket teszek és mondok ilyenkor, mikor tudom, hogy nem szánt szándékkal teszem, utólag pedig nem tudok változtatni rajta, csak az állandó bocsánat kérések. Piszchológus segíthetne rajtam? Vagy mihez kezdjek? Meg akarok szabadulni a rossz és gyűlölni való énemtől örökre!

    • Habis Melinda

      Kedves Valéria!

      Az indulati kontroll elsajátításához pszichoterápiás munka szükséges. Negatív énrészünk mindannyiunkak van, de jó esetben ez nem veszi át a kontrollt a többi felett.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • U. Adri

    Tiszteletem!
    Az lenne a problémám hogy már nagyon hosszú ideje érzem azt hogy már nem érdekel senki és semmi nem érzem magam szomorúnak de boldognak se és emiatt szorongok mert régebben voltak intenzív érzéseim belül is, most is tudok nevetni és sírni dolgokon de belül semmit nem érzek már és ez engem nagyon megvisel nemtudom mit lehetne ez ellen tenni , lány vagyok de már a fiúk se érdekelnek tök mindegy hogy kedves jofej meg helyes egyszerűen nemérdekelnek és ez is nagyon zavar , és a lányok se érdekelnek ha már erről van szó, meg már az sem boldogít ami régen igen ez is annyira zavar azt érzem hogy élni se akarnék de meghalni se akarok. Borzasztó így élni de ezek ellen nemtudom mit lehetne tenni hogy megváltozzon. Esetleg valami ötletet vagy hogy mit lehetne nemtudna tanácsolni?
    Tisztelettel és köszönettel: Adri

    • Habis Melinda

      Kedves Adri!

      Javaslom, hogy mielőbb keressen fel klinikai szakpszichológust/pszichoterapeutát, hogy a depresszív tüneteit kezelni lehessen. Ha úgy egyszerűbbnek találja, háziorvostól kérhet beutalót.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Linett

    Kedves Doktornő!
    A párommál tökéleten működik közöttünk minden,de van egy kis gond!Amire nagyon szeretném tudni a választ,többször is kérdeztem már de hazudik,és hozzá kreál még több hazugságot.A lényeg az hogy az intimitás is tökéletesen működik, elég sűrűn.De amikor el kell mennem dolgozni 2-3 napra és csak Face Timeon látjuk egymást elkezd társkereső oldalakon szörfölni,beregisztrálni,és hölgyekkel beszélgetni!Emondtam neki hogy nekem ez nagyon rosszul esik és hogy szeretném megérteni miért csinálja ezt.A szemembe bocsánatot kér! De sajnos a hátam mögött többször kibeszélt a barátainak és úgy àllítja be a dolgokat mintha velem volna a probléma !!! Kérem doktornő segítsen ezt megértenem !

    • Habis Melinda

      Kedves Linett!

      Az, hogy nem lehet beszélni a nehézségekről, elhárítja a partnere a felelősséget arra mutat, hogy nem valószínű, hogy tudnak majd megoldást találni a problémákra. A bizalom alapvető egy jól működő párkapcsolathoz!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • G Anikó

    Bátyám alkoholista 12 éve 2 napja úgy vetem észre rajta hogy ki kapcsol az agya nem hagy békén szüleink meg haltak azóta egy házban élünk feles a ház minden nap fenyeget engem hogy el vágja a torkom meg nem élem meg a holnapot kérem segítsen Dr.nö! Nem bírom tovább vele! Köszönöm

    • Habis Melinda

      Kedves Anikó!

      A fenyegetéseket nem kell/szabad elviselnie. Nyugodtan hívjon mentőt, ha veszélyben érzi magát.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • F.Anna

    Tisztelt Doktornő!
    Az egyik ismerősöm elég sok problémával szenved, és mivel még csak 13 éves, nem is igazán tudja kezelni. Egyszerre küzd pánik rohamokkal, depresszióval, és valószínűleg személyiség zavara is van. Próbált segítséget kérni a szüleitől, mondta nekik, hogy szeretne pszichológushoz menni, de őket ez nem igazán érdekelte. Próbálok neki segíteni a szavaimmal, de nem hiszem, hogy ez elég lenne. Esetleg mit tehetnék? Mit tenne ilyen helyzetben egy pszichológus? Tudom, hogy nincsen semmilyen végzettségem, de mivel nem számíthat senkire, nem igazán marad más választás.
    Előre is nagyon szépen köszönöm a segítséget. További szép napot!

    • Habis Melinda

      Kedves Anna!

      Fontos, hogy a barátját legalább iskolapszichológus lássa. Házilag kezelni ezeket a helyzeteket meglehetősen veszélyes lenne, ezért tilos!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • R Lázlóné

    Ha a családban a 14 éves fiú gyermek állandóan azt mondja hogy “minek élek? ; nincs értelme az életnek ; meg akarok halni”. Milyen bíztató szavakat mondjanak a családtagok vagy mi erre a megoldás? Közben a szülők meg adnak mindent neki amit kér, nagyon gyakorlatias a fiú, ezermester, minden érdekli, elektromosság, kísérletezés és famegmunkálás is.

    • Habis Melinda

      Kedves R. Lászlóné!

      Az öngyilkozzági gondolatokat mindig komolyan kell venni, javaslom gyermekpszichológus felkeresését!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • N Kornélia

    Kedves doktornő!
    Nekem már több mint egy nincs étvágyam ami igazából annyit tesz hogy szinte egész nap még egy szelet kenyeret sem tudok megenni. A nincs iskola akkor ki sem megyek az utcára. Néha csak úgy sírok és azt sem tudom hogy miért. Volt amikor nagyon erősen dobogot a szívem annyira hogy úgy is érzetem ha nem tettem oda a kezem. Csúnyának érzem magam. Van olyan amikor lényegtelen dolgokon rágódom szinte egész nap. Amikor ideges vagyok akkor ritkán szoktam remegni, hamar fel tudom kapni a vizet apró dolgokon. És még van egy csomó olyan dolog amit még meg sem tudok fogalmazni. És csak 17 éves vagyok.
    Hálás lennék ha válaszolna.

    • Habis Melinda

      Kedves Kornélia!

      Fontos lenne, hogy mielőbb segítséget kérjen egy megbízható felnőttől. Például iskolapszichológustól.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • M Máté

    Tisztelt Doktornő!A nővéremmel lenne probléma,3-4 éve endrometriózist diagnosztizáltak nála,volt egy műtéte is majd próbálkoztak beültetéssel de sikertelenül,és egy idő után kezdett kifordúlni magából,semmire nem hajlandó senkire nem hallgat a férjére sem,és hol a család egyes tagjait hibáztatja hol a férjét,zavart,kb egy éve megy ez így,szakemberhez nem akar menni és egyre csak romlik az állapota,mi lenne a megoldás ebben a helyzetben mert az egész család tehetetlen?Üdvözlettel:M.Máté

    • Habis Melinda

      Kedves Máté!

      Érdemes beszélnie a nővére háziorvosával. Bizonyos esetekben annyira súlyos a páciens lelkiállapota, hogy ő képtelen ezt belátni és szaksegítséget elfogadni. A zavartság mindenképpen sürgősséggel kezelendő tünet! Ha veszélyben érzi önmagát vagy szerettét, hívja azonnal a 112-t!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Melinda

    Kedves Doktornő 15 éves munkámat most feladom egy másik munkáért az új többet fizet de hogyan lehet könnyen feldolgozni az előző elengedhetetlen. Köszönöm a választ előre is 🙏

    • Habis Melinda

      Kedves Melinda!

      Ez egy gyászmunka, ami Önben zajlik, melynek folyamata nagyon egyéni. Amennyiben igényel ebben megsegítést, érdemes négyszemközti keretek között felkeresnie.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • H. Anita

    Kerlek adj tanacsot hogy parom vegre megbizzon bennem a szavaimban-szerelmemben iranta..minden ok nelkul egyszeruen nembizik bennem mivel o bortonben van es azthiszi megcsalom ot stb.sose bantanam meg vagy csalnam meg ot de nemhiszi el.o az eletem ertelme es segiteni akarok neki hogy erositsem ot abban hogy bizhat bennem

    • Habis Melinda

      Kedves Anita!

      Nem gondolom, hogy ön tudna azért bármit is tenni, hogy a párja bízzon Önben. Ezt eleve nem kell bizonyítani, mert amíg nem szolgált rá a bizalmatlanságra, addig jogosan várja el, hogy ne felételezzenek rosszat Önről. A börtönökben egyébként dolgoznak pszichológusok, akik igény esetén segítenek a gyanakvó gondolatok kordában tartásában.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Emese

    Kedves Melinda!
    6 hónapig jártam terápiára egy férfi pszichológushoz. Megmaradt a jó viszony közöttünk. Sokat beszélgettünk, most már szinte naponta. Már 7 hónapja vége a terápiának, és az ő párkapcsolata is a végét járja. Se veled, se nélküled kapcsolatban van. Szeretne velem ismerkedni, de hozzá tette nem ígér semmit! Én nagyon tartok tőle, hogy sérülni fogok, és úgy érzem csak szeretne most valakit maga mellé, hogy ne legyen egyedül. Azt szeretném kérdezni, hogy mekkora probléma lehet, ha mégis belemegyek? Problémás családi életem volt, kötődéssel, és bizalommal is vannak problémáim. De nagyon nehezen tudok ebből a helyzetből kihátrálni.
    Köszönöm a válaszát.

    • Habis Melinda

      Kedves Emese!

      Nem javaslom, hogy a volt terapeutájával kezdjen szerelmi viszonyba, mert nagyon sokat sérülhet ebben a kapcsolatban. Sokkal többet, mint bárki mással kapcsolatban.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Mária B.

    Kedves Melinda!

    A párommal másfél éve vagyunk együtt, minden rendben van közöttünk. Az utóbbi időben észrevettem, hogy elkezdte feljegyezni a naptárába az együttlétjeink napját a nevem kezdőbetűjével, mellette egy x és a napszak. Jelent ez valamit, kellene aggódnom miatta?
    Válaszát előre is köszönöm!
    B. Mária

    • Habis Melinda

      Kedves Mária!

      Ezt a kérdést javaslom, hogy tegye fel a párjának.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Anna

    Anna vagyok! Lányom felnőtt esti képzésre jár. Nyolcan vannak összese, családosok kivéve a lányom 37-éves. Állandóan azt hallja tőlük, hogy neked könnyű hisz egyedűl élsz. Mit mondthatnék neki, hogy jobban érezze magát?

    • Habis Melinda

      Kedves Anna!

      Szerintem nem azon múlik, hogy valaki boldog-e vagy sem, könnyű-e az élete, vagy sem, hogy van-e családja. Ez a dolog ennél komplexebb.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K.B.

    Tisztelt Doktornő!

    Szorongással diagnosztizált 27 éves nő vagyok. Komoly érzelmi problémáim vannak anyukámmal. Falásrohamaim 10 éves korom óta vannak. Ritkitottam a kapcsolatot és nagy csatákat vívtam meg érzelmileg. Eztkövetően egyik napról a másikra elmúltak a rohamok és az étvágyam is jelentősen lecsökkent. A szervibetegségeket leszámítva ez normális Ön szerint?

    • Habis Melinda

      Kedves K.B!

      Ha arra kíváncsi, hogy szokott-e lenni olyan, hogy a tünetek alábbhagynak, majd újra jelentkeznek, akkor a válaszom igen. Amennyiben a kiváltó okok megszűnnek, a magánélete rendeződött, akkor elképzehető az is, hogy a kellemetleségek sem fognak már viszatérni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Tóth

    Üdvözletem lényegeben egy olyan gondom le ne hogy van egy lány kis korom óta ismerem osztálytársak is voltunk és mindi is tecet visszont mikor már nagyobak lettünk nem nyitotam felé mert elintézték az osztály társaim hogy meg utáljon és meg mondták neki hogy nekem tecik ugye emiatt közep iskolában se nyitotam felé .
    Egy jóideig de miután azt vetem észre hogy akárhány lánnyal beszélek aki tecik egyik se mozgasa meg úgy a szivem(h meg látom majd fel roban a szivem) még aki lánnyal jártam 3 évig es teljes mérték be szeretem akkor is eszembe jutott és nem értem ezt az egészet mert en mar ugy vagyok vele hogy igazából nem akarnék tőle semit de mégis eszembe jut ez miért van .és félek hogy ez örökre kisérteni fog pedig probáltam kiüzni őt . probáltam beszélni vele találkozni vele hogy csak simán tudjam hogy lehetne esélyem nála vagy nem bármilyen szinten is írtam neki hogy ki hívjam nem mondta hogy nem szeretne találkozni csak azt hogy nagyon elfoglalt mostanában a vizsgák miatt . de félek hogy amíg nem beszélek vele mindig az eszemben lesz.

    • Habis Melinda

      Kedves Tóth!

      Én is azt gondolom, hogy valamit érdemes lenne kezdenie ezzel az érzéssel, de abban, hogy a lánnyal való beszélgetés-e a megoldás, nem vagyok biztos. Valószínűnek tartom, amit leír, amgí ilyen mélyen ragaszkodik hozzá, addig más lánnyal nem alakulhat ki bensőségesebb kapcsolata. Javaslom, hogy a részleteket önismereti munka segítségével dolgozza/dolgozzuk ki.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Sz Szonja

    Kedves Doktornő! 31 éves nő vagyok, 2 hónapja kapcsolatban. Két hete a párommal veszekedtünk néhány pohár bor után (hozzáteszem,provokáltam őt,de nem hittem,h kezet emelne rám),aminek a vége az lett,h kidobálta a dolgaimat a lakásából,majd engem is kétszer meglökött. Ezért nem kért úgy bocsánatot,ahogy elvártam volna. 4 nap után kerestem meg én őt valamilyen ürüggyel és akkor próbált csak közeledni. Ha beszélünk a témáról szánja-bánja,soha többé, de szerinte én is tehetek róla,mert provokáltam és különben is csak meglökött. Jelenleg nagyon magabiztos,h nem történik meg többé,mert a pszichológusával dolgoznak a probléma gyökerén. Amíg ezt a dolgot nem veszi elég komolyan és látja be,mekkorát vétett ellenem,nem tudok megbocsátani. Már abban sem vagyok biztos, h szeret-e? Ön szerint mit kellene tennem? Köszönöm

    • Habis Melinda

      Kedves Szonja!

      Nem teljesen értem miben kér tanácsot. Ha abban, megbocsásson-e azt nem tudhatom, de amennyiben igényli hogy végiggongoljuk a kapcsolatuk erőforrásait és nehézségeit, azt szívesen vállalom, négyszemközti keretek között.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • P Á

    Tisztelt Doktor Úr!
    Párkapcsolati problémám van. Lényegében elképzeltük egymásban a jövőt nagyon szépen haladunk egymással akarjuk leélni az életünket, viszont a barátnőmnek a legnagyobb gondja velem hogy nem beszélgetek és ez a kapcsolatunkra mehet amit érzek és mondott is. Az érdeklődésem már gyakorlatilag egy napi sablonszöveg neki. Mindig is zárkózott voltam mindenkivel, eleinte vele is, majd megnyíltam, de nem érzem úgy hogy teljesen. Rájöttem hogy bennem van a hiba és akár el is veszíthetem őt ezáltal hogy hiányzik a kommunikáció készsége belőlem. Mivel vagy hogyan tudnám fejleszteni? Nem vagyok sem kreativ, témákat is nagyon nehezen találok, programok tervezése sem a legkönnyebb. Első sorban a kapcsolatunkat akarom megmenteni ezzel.
    Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel.: P. Á.

    • Habis Melinda

      Kedves PÁ!

      Önismereti munka segíthet abban, hogy spontánabb módon tudjon kommunikálni, könnyebben megnyíljon a partnere felé.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • W Diána

    Kedves doktornő!
    Már több mint másfèl ève vagyok együtt a barátommal mègis most kezdtem el azt èrezni hogy jobb nőre vágyik pedig semmi jelet nem ad erre ès èn meg vagyok elègedve a külsőmmel, mègis ha valami jó nőt lát arra gondolok, hogy őt jobbnak gondolja ès szívesebben lenne olyannal.

    • Habis Melinda

      Kedves Diána!

      Érdemes erről beszélgetniük a párjával! A mennyiben a félelmek Önből jönnek, egyéni, amennyiben a kapcsolatuk változékonységából fakadnak, párterápiás munkába kezdeni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • A Muscal

    Tesztelt psychologus, nagyon gyakran sot egyre gyakrabban almodok a 10 eve meghalt ferjemmel. Ez inkabb szamomra egy kinzas. Mindig ugyan azt almodom hogy el akar hagyni, mar egy idegen no van a lakasunkban es velem nagyon csufondarosan banik. Veszekszunk es igy fejfajassal ebredek egesz napom elvan rontva. Mig elt is megcsalt es ezt nem tudom igy elfelejteni. Mit tegyek? Elore koszonom a tanacsat. ARANKA

    • Habis Melinda

      Kedves Aranka!

      Érdemes a nyomasztó álmokkal önimereti munka keretei között foglalkoznia.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • István

    Kedves Melinda,

    A barátnőmmel időről időre előjön egy problémánk, miszerint úgy érzi kevés Ő nekem, nem mutatom ki eléggé a szeretetem, nem kezelem nőként.
    Én úgy gondolom minden tőlem telhetőt megteszek, folyamatos pozitív visszajelzések a legapróbb dolgokra is, lesem minden kívánságát, kedves szavakkal illetem, nincs az a nap amikor ne mondanám el neki, hogy Ő életem szerelme és vele akarok megöregedni; de ezeket valahogy mindig elfelejti amikor 1-1 apró dolog miatt előjönnek a fent említett problémák.
    Hogyan tudnám még jobban érzékeltetni vele, hogy az aggodalmai teljesen alaptalanok, és ne akarja belém beszélni a saját igazát mert én tényleg egy életre tervezek vele?
    Ui: Végtelenül önbizalomhiányos, amiről az én tetteim tehetnek azokból az időkből amikor még nem voltunk együtt, és én próbáltam egy szigorúan aktus központú kapcsolatot fenntartani vele.

    • Habis Melinda

      Kedves István!

      A barátnője önbizalomhiányán pszichológus tudna segíteni, Ön nem.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Szabó H.

    Alkoholista férj mellett élve nevelem 2 kiskamasz fiamat.Lànyunk màr a baràtjàval él,23 éves.Mit tehetek azért,hogy a ,fiúk a ne sérüljenek?
    Elvàlni,különköltözni anyagi okokból nem tudok.
    Köszönöm a választ!

    • Habis Melinda

      Kedves Szabó!

      Javaslom, hoy forduljon pszichológushoz, akivel részletesen át tudja beszélni a kialakult helyzetet. Sajnos az egyik szülő alkoholizmusa mindenképp traumatizáló a gyermekek számára!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves Melinda!
    5. éve vagyok együtt a párommal, ebből fél éve vagyunk házasok. Soha nem csalt meg, de ahogy telik az idő egyre kevésbé bìzom abban, hogy elég jó vagyok neki. Állandóan szorongok, féltékenykedem, nyomozgatok (nem találok semmit). Ha van egy csinos kolléganő a környezetében ráfüggök és támadom, hogy biztos megcsal, mert én 30 vagyok, azok meg huszon évesek. Állandóan a hibát keresem magamban, hiába próbáltam szétforgácsolni magam munkával hobbival, hogy ne tudjak agyalni, semmi sem segít. Nem tudom mit tegyek.

    Szép napot,

    Anna

    • Habis Melinda

      Kedves Anna!

      Érdemes volna önismereti munkába kezdneie, hogy jobban el tudja fogadni önmagát.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Mária

    Egymásba szerettűnk. Ő még nős ember. A felesége 72 éves ő 53 éves. Szeretnénk eggyütt leélni az életünket nem szeretőként. De a törvény szerint ha elvàlna asszonytartást kellene fizetni.
    A másik indok érzési zsarolással van. A felesége álltal.Biztonságba érzi magát ha vele él az asszony. A felesége állandó hivogatja hogy merre jár. A párom villamos vezető. Én mindent megértek. Nem tudom meddig. Mi lehet a megoldás??Én özvegy asszony vagyok. Hozzá tenném nem érdek szeretet van benne mert nekem nincs vagyonom. Tudja hogy szeretek zenélni megvett minden hangszert. Sőt anyagilag is támogat. Tanácsra szorulok ,hogy kezeljem tovább ezt a kapcsolatott. Senki halálát nem kivánhatom hogy én boldog legyek. De ő az ikerlángom. Megértjük és nagyon szeretjük egymást. Üdvözlettel!!

    • Habis Melinda

      Kedves Mária!

      Levelében egy nagyon nehéz helyzetet ír le, melyet nem lehet egy-két jótanács segítségével megoldani. Javaslom, hogy keressen fel pszichológust négyszemközti konzultáció céljából.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Kiss

    Kedves Doktornő!
    21 éves lány vagyok, szeretek bulizni nagyon de ha el jutok egy szórakozó helyre még sem tudok annyira felszabadulni hogy fel álljak táncolni az nélkül , hogy ne gondoljam azt hogy mindenki engem néz, és hogy ki mit gondol rólam! Mit tehetnék ellene, nagyon zavaró ! Köszönöm a válaszát!

    • Habis Melinda

      Kedves Kiss!

      Ahhoz, hogy magabiztosabb legyen jobban kell ismernie önmagát. Akár csoportos formában is szert tehet önismeretre.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Ancsa

    Kedves Doktornő!

    Pánikbeteg vagyok 16 éve. Az utóbbi hónapokban nagyon sok intenzív stressz ért. December elején volt egyik este egy migrénszerű rohamom durva baloldali fejfájással, beszéd és látászavarral. Egész éjjel nem aludtam és hánytam. Másnap a fájdalom elmúlt. Rá 2 napra viszont olyan furcsa tünetem lett, hogy a napok túl gyorsan telnek, mintha csak fél napból állna egy nap. Ez már egy hónapja tart. Nagyon ijesztő mert úgy érzem nem tudom így rendesen megélni a napokat mint máskor. Ön szerint ezt mi okozhatja?

    Köszönettel,
    M.A.

    • Habis Melinda

      Kedves M.A!

      Javasolt pszichoterápiás munkába kezdenie a pánikbetegség és a mostani tünetei miatt (is).

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Betti

    12 éves vagyok a legjobb barátom (bff) megtiltota nekem meg még 3 barátomnak hogy barátkozunk a mirával mert ő nem szereti őt én nekem Mira jó barátnak tűnik jobbnak mint ő ezért még mondtam neki ő erre nem vagyok a barátod oké az ilyen ember hagyjon de megtiltota a barátainknak hogy beszéljenek velem és így nincs sok barátom mit tegyek? Köszönöm előre is a választ

    • Habis Melinda

      Kedves Betti!

      Senki sem szabályozhatja az érzéseit és a barátok jó esetben nem kontrollálják egymás viselkedését sem. Tehát azzal barátkozik, akivel szeretne.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • F. D. Mónika

    Kedves Doktornő!
    32 éves nő vagyok. A mostani párommal már volt korábban egy hosszantartó kapcsolatom(9 év), pár év külön élés után, 1 évvel ezelőtt újra összehozott minket a sors. Együtt élünk, harmonikus a kapcsolatunk, de úgy érzem, mégis hiányzik valami, ő azt mondja, elégedett az életünkkel és nagyon szeret. Pár hónapja megismertem egy másik férfit, akibe viszont beleszerettem,szeretői viszonyt tartunk fennt, de ő már többet szeretne, közös jövőt tervez velem. A párommal képtelen vagyok szakítani, mert tudom, hogy érzelmileg belerokkanna és mivel külföldön élünk, nélkülem nehezen boldogulna, mert nem beszéli a nyelvet. Ez a vívódás már kezd teljesen felőrölni,nem tudom, mit tegyek. Próbáljam menteni a párkapcsolatomat, vagy kezdjek egy új életet a szeretőmmel?
    Előre is köszönöm segítő szavait.

    • Habis Melinda

      Kedves Mónika!

      Javaslom, hogy négyszemközti konzultáció keretei között gondoljuk (gondolja át egy másik pszichológussal) a nehézségeit.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves doktornő !
    22 éves lány vagyok és nem tudom mennyire normális ez és régóta keresem a választ !Tudna e-mailben válaszolni !

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Sajnos csakis ezen a webes felületen áll módomban ingyenesen válaszolni a kérdésekre.
      Köszönöm megértését!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Laszlo

    El hagyot a feselgem

    • Habis Melinda

      Kedves László!

      Együttérzésem!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves doktornő , volt egy barátom 8 hónapig tartott vele a kapcsolatom, most szerdán lesz egy hete hogy faképnél hagyott. Minden jol ment éreztem is hogy szeret és gondolt egyet szerda este és megírta hogy neki nem megy ez a kapcsolat nem velem van a baj hanem ő vele,indokot se adott ra , és le tiltott, állítólag a testvere se tudja az okát. És így nagyon nehéz tovább lépnem hogy az okát se tudom. És nem tudok elmenni rajta hogy ezek szerint nem jelentettem neki semmitse, amit kapott tollem karácsonyra párnát azon alszok elküldte a tesoja. És szerinte visza fog sírni engem, hogy elhagyta azt aki igazán szerete?

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Bizonyára megviselte Önt ez a szakítás! Amennyiben igényli, négyszemközti konzultációkat vehet igénybe, hogy könnyebben viselje.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • M Ferenc

    Kedves Dr nö Mit tegyek? Van egy férfi aki állandóan írogat a feleségemnek. Tegyek úgy mint ha mi sem történt volna. Vagy kit vonjak kérdőre. Ferenc

    • Habis Melinda

      Kedves Ferenc!

      Javaslom, hogy beszéljen erről a feleségével, de lehetőleg nem túl számonkérőn.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves doktor nő,
    1,3 évet voltunk együtt a barátnőmmel nagyon komolyan gondolta ezt a kapcsolatot, és én is csak nem tudtam belátni magamnak.
    Az utóbbi 1 évbe sok volt a veszekedésünk és mindig a vitáknál meg bántottam ostoba szavakkal elhordtam mindennek pedig egyáltalán nem akartam mert szeretem csak idegből jött.
    Kiderült 1-2 hónapig sajnálatból volt velem és reménykedett meg én is hogy jobb lesz minden.
    1 hete szakított azóta is beszélgettünk és olyan fájdalmat éreztem mikor tényleg mindennek vége és megint csak bántottam szavakkal.
    Azt mondta már nem szeret. Egy tanfolyamra járunk
    Vissza tudom e még hódítani? mert tényleg életem szerelme.
    Van e még esély amit elrontottam hogy helyrehozzam?
    A válaszát előre is köszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Levele alapján azt gondolom, hogy amíg azok a problémák, amelyek Önök közé állnak nem oldódnak meg, felesleges reménykednie. Soraiból úgy érzékeltem, hogy Ön az indulatosságot nem éli meg problémának, a volt partnere azonban igen.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Zsigmond

    Üdvözletem.
    Egy èrdekes kèrdèsem lenne. 30 èves vagyok, házas ès 2 kislány èdesapja. Mièrt van az ha a párom meg ölelgetem napi szinten, szeretem szorongatni, vagy csapdosni a fenekèt elèg sürven. Èn ezt èlvezem ès igènylem , ő ezt nem igazán. De szeretem a gyerekeim is így gyurmazni. Ès ők is szeretik egymást is ès minket is így szorongatva szeretni. Gondolom ez a hajlam le öröklődött tőlem. De vajon ez mièrt van?

    • Habis Melinda

      Kedves Zsigmond!

      Nem gondolom, hogy ez feltétlenül probléma, elképzelhetőnek tartom, hogy egyszerűen más a habitusuk a feleségével. Ha az Ő számára ez nehézséget okoz, párterápiás munka kezdhető.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Becky

    Kedves Melinda!
    13 éves vagyok és egyre többször van olyan ,hogy éjszaka hirtelen pánikilni kezdek. Szedülök, fázok , és az agyam folyton pörög, mert úgy érzem, hogy nekem kell megoldanom a világ összes problémáját. Anyukám szerint a felgyülemlő stressz ilyenkor jön ki , de nem hiszem hogy ez ennyi idősen egy normális dolog. A másik gondom az, hogy lányként úgy érzem hogy a lányokat is szeretem. Nem tudom eldönteni, hogy ez tényleg így van, vagy csak túl közel engedem magamhoz a barátaimat. Mondtam már anyukámnak ,hogy lehet, hogy tetszik nekem egy lány, de szerinte ez csak átmeneti, meg hogy ez most a ,,divat,,. És van egy harmadik gondom is. Lehet ,hogy tetszem a legjobb barátnőmnek. Tudom róla ,hogy bisex és egyszer mindta,hogy kikkel járna és én köztük voltam. Szilveszterkor az apukája hagyta hogy igyon és megakart engem csókolni. És már nem olyan átlagos, hogyha megöleljük egymást, viszont én nem érezném jónak,hogyha együtt lennénk.
    Remélem nem sok ez igy egyszerre . Válaszát előre is köszönöm: Becky

    • Habis Melinda

      Kedves Becky!

      Nehéz lehet ennyi problémával megbízkóznia! Szerintem jó, hogy az édesanyjával megosztja a nehézségeit. A stresszkezelésben pszichológus (akár iskolapszichológus) tudna segíteni! Érdemes felkeresniük egyet!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Szandra L

    Én és a párom három éve vagyunk házasok. Az elején semmi probléma nem volt köztünk. Közös vállalkozásba kezdtünk és mind a ketten akaratosak vagyunk, de én egyre jobban ki vagyok szorítva ès nőként úgy sem tudom annyira, mert ez férfias foglalkozás és jobban tudja a párom..(fuvarozunk) tény.. de véleménye az embernek lehet, de sajnos mindig veszekedésnek veszi, pedig szívemre teszem a kezem, hogy nem azt szeretnék, de 3 tesóm van, tudok egyezkedni és tudom mi az a közös érdek.. vagy ez a “betörés” és be kell állnom a sorba? Elég sokat sírok titokban, mert felhozom akkor ugyebár a nyávogás és ne sírjak már.. szóval teljesen tanácstalan vagyok, ez az alkalmazkodás a pasikhoz? Nincs apukám, nem tudom, ez rendjén van?

    • Habis Melinda

      Kedves Szandra!

      Egyáltalán nincs rendjén, hogy nyávogásnak minősítsük a másik érzelmeit, vagy elvárjuk tőle, hogy szó nélkül alkalmazkodjon az elvárásainkhoz. Nyugodtan fejezze ki az elképzeléseit, joga van hozzá!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Fiat

    Kedves doktornő!
    Egy 20 éves fiatalember vagyok és együtt vagyok egy 33 éves hölgyel. Sok közös tulajdonságunk van és teljesen egy hullám hosszan vagyunk mindenben. A korombeliekhez képest sokkal komolyabb vagyok és elhivatott. Jelenleg még felsőoktatásban tanulók. A hölgyel ismerjük egymást egy éve és fél éve vált komollyá a dolog. Minket egyáltalán nem érdekel a korkülönbség, tudjuk hogy boldog kapcsolat lenne. A szüleimet is beavattam hogy kivel is vagyok, totálisan kiakadtak nagy az ellenszenv náluk, csakis édesapám aki jó szemmel nézi. Eltiltottak a hölgytől, de akkor is ugyanúgy találkozom vele. Megse akarják ismerni és azt hiszik elcsavarta a fejem pedig nem és még egy csomó sztereotípiát soroltak…..
    Pedig egy okos diplomás hölgyről van szó és tényleg kimondhatatlanul szeretjük egymást.
    Mit tudnánk lépni? Hogyan lehetne megoldani ezt a gondot?

    • Habis Melinda

      Kedves Fiat!

      Ha Önök boldogok együtt, akkor érdemes építeni tovább a kapcsolatukat annak ellenére, hogy mások mit szólnak ehhez. Ha szeretné átgondolni, hogyan rendezhető ez a konfliktus a szüleivel, négyszemközti konzultáció igénybe vételét javaslom.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Meli15

    Kedves doktornő,
    egy 15 éves kamasz fiam van, aki ebben a tanévben vizsgázni fog. Aggódom a tanulmányi eredményeiért, de főleg hogy a vizsgára fel legyen készülve. Segítek neki bármiben, matekben, magyarban stb. Az online tanulás nagyon hátrányára vált, lelassult, rossz jegyek, elmaradt házik…. Szigorúbban bánok vele, követelem hogy többet dolgozzon, olvasson. A telefonját élveztem többször is, 1-2 napra, maximum egy hétre. Aggaszt hogy ellenséges szemekkel néz felém. Ma mondta, hogy neki nem tetszik ahogy én viselkedek és többet ne segitsek neki. Mit tegyek?

    • Habis Melinda

      Kedves Meli15!

      A kamaszkor nem könnyű és a karanténhelyzet valamint az online oktatás is tartogat nehézségeket. Amennyiben azt érzi, hogy a fia teljesítménye ok nélkül romlott le, tehetetlen, érdemes pszichológust felkeresniük, akivel részletesebbn át tudja beszélni a problémát, közösen fel tudják fejteni a változás okait.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K. Viktória

    Kedves Doktornő!
    21 éves vagyok a párom 25 4,5 éve vagyunk együtt. Most válnak a szülei és nem tudja, hogy velem akar-e lenni. Azt mondja, hogy érzelmileg 0. Nagyon megviseli. Nem talalkoztunk már több mint 2 hete. Olyanokat mond, hogy ez nem fair velem szembe, mert nem tudja mi lesz, mit fog érezni, nem akar talomban tartani. Mit tegyek, vagy ilyenkor mi a megoldás? Én nem szeretném elveszíteni.

    Üdvözlettel: Viktóri

    • Habis Melinda

      Kedves Viktória!

      Ez a helyzet bizonyára Önnek és a párjának is megterhelő. Lehet ilyenkor lelki megsegítést igénybe venni akár Önnek, akár a párjának.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • L.Anna

    Kedves Doktornő!

    20 éves lány vagyok. A párom 21. Neki van egy 2 éves barátsága egy lánnyal, aki elmondása szerint a legjobb barátja. Régebben “kavartak”, de nem jött össze nekik és azóta barátok. 8 hónapja vagyunk együtt és sajnos az utóbbi időben, ez a lány probléma forrássá vált. A kapcsolatunk elején felhívta magához a páromat, kettesben vacsorázni, kocsikázni, lelkizni. Ettől mi összevesztünk. Azután javultak a dolgok, szerencsére. De mostanában újra sokat lógnak egyutt, vásárolgatnak, kajálgatnak stb . (Heti 3 alkalom) Velem heti 1-1,5 alkalommal találkozik.
    Mit tegyek?

    • Habis Melinda

      Kedves Anna!

      Említette már a párjának, hogy zavarja Önt a gyakori találkozás? Kettejükkel kapcsolatban miben állapodtak meg? Kinek mi számít hűtlenségnek?

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Lassan fél éve együtt vagyunk a barátommal. Nemrég volt egy kisebb szakításunk es azóta rendszeresen remegek és erős hányingerem van az összes talalkozonk előtt. Nagyon sokat hányok mostanában és ez rossz hatással van az egészsegemre. Mit tegyek?

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Érdemes lenne a testi tüneteivel a háziorvosát felkeresnie. Ha fizikailag minden rendben van, el lehet kezdeni keresni a telki tényezőket.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • B. Gábor

    Kedves doktornő.
    13-évig éltünk együtt,van 3-gyerekünk. Már több mint 4-éve külön élünk ,és ez idő alatt sokszor vissza hívott,de szex nélkül együtt éltünk,több kevesebb idő után vagy ő,zavart,vagy én hagytam ott. Én úgyérzem mai napig szeretem,és bármitis tesz,megaláz vagy bármi,én nem haragszom csak vágyom arra hogy velem legyen. Ha partnert talál az rosszul esik nekem és fájdalmas,de ez őt nemérdekli. Mindíg ő keres engem ,van hogy 3 hónap után, és a gyerekkel jön és anyagi téma és hogy mért nem keresem a srácokat. Köszönöm a választ

    • Habis Melinda

      Kedves Gábor!

      Nem igazán tudom, hogy milyen válasznak örülne, kérdést nem találtam a levelében. Amit reagálni tudok rá az annyi: együttérzésem!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Éva N.

    Kedves doktornő. Tavaly novemberbe lett vége egy 3 éves kapcsolatomnak ahol sajnos sok megaláztatást eltűrtem. Utánna nem sokára megismertem egy férfit úgymond egy olyan embert akiről mindig is álmodtam milyen férfit szeretnék magam mellé. Lelkiekben, gondolkodásilag, szellemi téren mindenbe találunk de fizikailag nem érzek vonzalmat iránta. Még mindig nagyon fáj az előző kapcsolatom. Ön szerint idővel fogok tudni vonzódni a mostani páromhoz?

  • Sz. Ildikó

    Üdvözlöm! Ildikó vagyok, azt vettem észre, hogy nehezen fogadom el a párom szeretetét. Én könnyen tudom szívből adni a szeretetem, boldog vagyok tőle. Viszont kételkedem abban, hogy a párom “jól” , nekem megfelelő formában szeret. Kellemetlen, zavaró érzés. Tudna nekem segíteni?

    • Habis Melinda

      Kedves Ildikó!

      Önismereti munka segítségével lehetne alaposabban megismerni, mit jelent Önnek a “jól szeretni” kifejezés, s ezt hatékonyabban kommunikálni a párja felé.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • S. Ági

    Kedves doktornő!
    Az én problémám kissé összetett. 3 éve egy végrehajtás során elvesztettük a családi házunkat. Ebben a helyzetben talán a pozitívum az volt, hogy nem kerültünk az utcára, hanem béreltünk egy lakást. Mára már saját otthonunk van, de nem tudok neki igazán örülni, mert még mindig fáj a szívem az elvesztett családi házunk miatt. Egy ideig nem gondoltam rá, de egy fél éve csak ezen jár az agyam, hogy mit lett volna ha nem így történik. Mikor nyugszom meg végre és meddig tart míg nyugodtan alszom. Tud ebben valami segítséget adni? Van valami jó tanácsa erre a helyzetre? Ha több infó kellene, akkor e-mail címemen adok.Válaszát előre is köszönöm.

    • Habis Melinda

      Kedves Ági!

      A megélt trauma érzelmi feldolgozása pszichológussal történő rendszeres találkozások segítségével történhet meg. TB alapon a helyileg illetékes pszichiátriai gondozóban talál ilyen jellegű ellátást.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Cselenyi

    Azért fordulok magahoz mert nekem van ojan problémam
    Hogy van ojan érzésem hogy mintha gyöne valaki vagy gyönének eszt
    Belül érzem ojan rosz érzés az utána meg képeket látok de mingyár
    Észre veszi a párom és átt ölell és lasan átt megy rajtam de nagyon rosz
    érzés lehet hogy atol van hogy nekem agyhartya gyuladáson volt
    A segítséget elöre is köszönöm

    • Habis Melinda

      Kedves Cselenyi!

      Fontos volna, hogy mielőbb felkeresse a háziorvosát és elmondja neki a tüneteit.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves Doktornő!

    1 éve vagyunk együtt a párommal. Azt mondja túl korainak érzi az összeköltözést.
    Én pedig lépnék előre valamit a kapcsolatunkban. Kicsit azt érzem, nem illünk össze, mert én már készen állok lépni ennyi idő után, ő pedig egyáltalán nem. Probáljuk megbeszélni, de mindig veszekedés a vége.

    Köszönettel.

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Érzhető, hogy az eltérő igények feszültségeket szülnek. Érdemes ilyen esetben megnézni, milyen tényezők vannak a háttérben. Megbeszélni, hogy melyiküknek milyen érvei, vágyai vannak, amelyek az összeköltözés mellett, vagy éppen ellene szólnak.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves Doktornő,
    Van az ismeretségi körömben egy Down szindrómás fiatal lány, aki nem tud beszélni és az önálló életre képtelen egyedül. Azonban ügyes, megérti, amit mondanak neki, viszont egész nap csak ül és fekszik, néha sétál a házban, könyveket lapozgat. Évek óta otthon vannak, nem mennek kirándulni, sétálni a természetbe, még az élelmiszereket is házhoz rendelik. Ennek következtében a kislány nagyon meghízott alacsony termetéhez képest. Kérdezem én, mint külsős, ehhez nem értő személy, hogy ennek mik lehetnek a későbbiekben a következményei?

    Előre is köszönöm válaszát!

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Természetesen lehetnek káros következményei a bezártságnak. Hogy pontosan milyenek, az a helyzet konkrétumaitól függ. Érdemes tájékozódni a Down szinrdómával kapcsolatban, akár más hozzátartozókkal felvenni a kapcsolatot a https://www.downegyesulet.hu címen.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves doktornő!
    4 éve vagyok együtt a párommal viszont én szerettem volna egy kis szünetet, egy hèt után szakítottam is mert az elhidegülés jeleit véltem felfedezni túl monoton volt a kapcsolat. Viszont nagyon fájt a szívem, mert szerettem akkor is, de megadtam a lehetőséget másnak miközben a párom 1 hónapig próbálkozott vissza szerezni úgy is hogy tudta nekem màr volt valaki az életembe. Mindig nemet mondtam a próbálkozásaira pedig igencsak megváltozott de én húztam halogattam a békülést, majd elmondta, hogy váltott pàr szót egy másik lánnyal ugyan a lány kezdeményezte a beszélgetést, de ezen nem tudom túl tenni magam. Kibékültünk és rendben van a kapcsolatunk talán jobb mint valaha de nekem rengetegszer ez jár a fejembe és őrlődők miatta, holott én a találkozásig is elmentem valakivel nem csak az internetes chatelésig. Ő sose hozza fel az én hibáim és hogy én szakításunk alatt mit tettem vagy mit nem.Nem tudom mit tegyek, hogy képes legyek elfogadni ezeket a dolgokat és ne emésszem magam felesleges dolgokon.Mi baj lehet velem?

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Leve alapján azt gondolom, hogy érdemes átgondolni, miért jelent ekkora törést Önnek, hogy találkozott valakivel. Mi jelent Önnek a megcsalás? A kapcsolatukban, illetve a tágabb családjában hogyan definiálják ezt?

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • T.Gina

    Jónapot! Barátommal lassan egy éve együtt vagyunk és olyan érzésem van mellette hogy bele fog szeretni másba,vagy elfog hagyni más lányért..és hiába mondja hogy nem, ez bennem marad… az utóbbi időkben megint úgy érzem hogy meginogott felém,amikor bízom benne és mégis keresi a lányok társaságát,pedig megadunk egymásnak mindent, megtudunk beszélni egymással mindent,és mégis ilyen..velem lenne a baj?

    • Habis Melinda

      Kedves Gina!

      Önismereti munka tudna választ adni arra a kérdésre, miért van Önben ez a bizonytalanság érzés. Ha szeretne ebbe közösen belevágni, kérem keressen meg.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Attila N

    Kedves doktornő!
    Attila vagyok 45 éves.
    25 év együttélés és 1 év házasság után úgy döntöttem,hogy elválok a feleségemtől! Van egy 11 éves kisfiam.A feleségem elmondása szerint szeretett még,de rengeteget veszekedtünk!Bennem üresség lett iránta!Én Németországban dolgozom,de m9st már itt is fogok élni!A kérdésem a következő lenne!Hogyan éljem túl a kisfiam hiányát?Az életem ő nagyon szeretem,és ő csalódott bennem,mert elhagytam!110 kg ról már csak 80 kg vagyok!Szenvedek a kisfiam hiányától és,hogy összetörtem a kis szívét!De egyszerűen nem működött a kapcsolatunk a feleségemmel!Mit tegyek,hogy ne szenvedjek ennyire?És a fiam szívéért mit tegyek?Köszönöm,ha válaszol!

    • Habis Melinda

      Kedves Attila!

      Szerintem fontos, hogy továbbra is tartsa a kapcsolatot a gyermekével, amikor lehet, találkozzanak is. Ha igényli, a szakszerű lelki támogatás négyszemközti konzultációk segítségével megoldható.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Erika

    Tisztelt Melinda!Segitseget kernem mit tenne helyemben vagy mit tanacsolna mert lelkileg osszevagyok torve. Parom hipohonder eleg durvan es mi kapcsolatunk sem legjobb hosszu evek ota egyutt vagyunk es van kozos gyermek de kapcsolatunk elejetol fogva bizalmatlan en elrontottam mert felreertette parom es csaladja tetteim es azota parom nem hisz nem bizzik tobbszor volt bantas veszekedes volt olyan kezet emelt ram megis egyutt vagyunk es probalnak segiteni neki de edesanyja tamasza es en az egesz csaladban senki vagyok ereztetek es csunyan mondtak is nekem hogy fogjam be szam semmi kozom ide anyosom lakasaban elunk es sokat segit a mai napig nemcsak paromnak nekem is de azt erzem hogy azt akarjak gyerekek itt maradjanak parommal es csaladjaval enmeghagyjam el gyermekeim amit soha nem teszek meg hova mehetnek hol kerhetnek segitseget,?egyszer anyosom ki is dobott takarodjak en meg megmondtam gyermekeim nelkul nem erre o ok maradnak te mesz. koszonom segitseget valaszat.

    • Habis Melinda

      Kedves Erika!

      Levele alapján pár-, illetve családterápiás munka megkezéséet javaslom. Ingyenesen kaphatnak ilyen jellegű segítséget a helyileg illetékes családsegítő szolgálatnál.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Tisztelt Doktornő,

    A parom es en mas szakmaban dolgozunk. Neki hetvegente fix szabadnapja van nekem is ugy volt majd a munkavaltas miatt lesz egy olyan munkahelyem ahol a szabadnapja nem hetvegere esnek. Elfogott egy szomoru erzes hogy nem tudjuk egyutt tolteni az idot es emiatt nem vagyom az uj helyre. Tudja esetleg ennek okat? Koszonom szepen

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      A szomorúség természetes érzés, nem kell minden esetben reagálni rá, hiszen elképzelhető, hogy magától is elmúlik. Ebben az esetben lehet, hogy arról szól ez, hogy szeretik egymást, s fáj Önnek a kedvese hiánya.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Csak egy ember a sok közül

    Tegnap este az álmomban egy kocka alakú keretes tükör előtt állok a bal sarkában és a nemrégiben elhúnyt papám a hátam mögött volt a jobb oldalamon és fekete fehér volt minden. Mikor felébredtem nem fogott el félelem. De most kissé parás lett a hangulatom. Szeretném tudni mit jelenthet egy üzenetet akart át adni? Netalántán látni akart? Vagy csak büntetni mert nem köszöntem el tőle……eléggé lelki ismeretfurdalásom van. Köszönő viszonyban voltunk mindig de annyira nem álltunk egymáshoz közel. Szeretném tudni mégis mi lehetett ez az egész. Még sose álmodtam elhunyt rokonoknál, sőt semmilyen elhunyt emberrel legalábbis nem emlékezek rá.

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Szerintem természetes, hogy álmodik az elhunyt szerettével. Ez része lehet az ilyenkor természetes gyászfolyamatnak. Amennyiben azon töpreng, mit üzenhet ez az Ön számára, érdemes azon a vonalon elindulnia, milyen volt a kapcsolatuk, milyen tényezők játszanak szerepet abban, hogy nem álltak egymáshoz közel.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Beáta

    Jónapot kedves Dr nő. A páromal eltávolodtunk egymástól és ő másba kereste azt ami köztünk nem volt meg a beszélgetés meg a törődés. Nem fogalkoztam vele. És más nőbe lett szerelmes de bennünket választot a családját. De én ezen nem birtam magam túl tenni és csináltam egy áll facebookot és annak a nő nevével elkezdtem neki irni akivel ő jóbban volt. De utána bevalotam neki hogy én voltam de ő azt mondta nekem hogy nagyott csalódott bennem és lehet megse birja nekem ezt bocsátani. De én nagyon szeretem nekem ő az első nagy szerelem nem birnám elviselni ha elvesziteném. Mitt tegyek hogy újra vissza szerezem hogy újra belém szeresen.? Válaszát köszönöm 24 éves vagyok és van egy 6 éves kislányom.

    • Habis Melinda

      Kedves Beáta!

      Levele alapján azt gondolom, hogy jó, hogy őszinte volt! Feltételezem, hogy elnézést is kért a párjától az okozott fájdalom miatt. Mindannyian hibázunk, ez természetes. Azt, hogy a párja meg tud-e majd bocsátani, nem lehet befolyásolni. Ha igényli, négyszemközti konzultáció segítheti Önt abban, hogy el tudja fogadni az esetleges kedvezőlten kimenetelt is.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • G. Annamária

    Szép estét. Segítségre lenne szükségem.. igazából már 19 vagyok. Van egy párom. Aki 29. Már 4 éve vagyunk együtt.. persze meg vannak a vitáink.. de az abból adódik ahogy anyuék bánnak velem. 2 éve megy az hogy,ők döntik el mikor mehetek oda aludni hozzá. Itthon mindig segítek, elmosógatok, kitakarítok. Persze nem az egész házat. És utána el megyek a dolgomra. De mindenről tudni akarnak. Ha nem mondom el,akkor minden vagyok,de jó szó akkor nem jön. És fenyegetve is vagyok,mikor már felnőtt ember vagyok… és szabad akarattal döntéssel. De sajnos még nem állunk úgy, hogy össze tudjunk költözni. Párom ide nem jöhet,én mehetek a páromhaverjához, ott tudok csak aludni a párommal.. Mindig azzal vagyok fenyegetve hogy ki leszek dobva a házból,ki jelent,bírósági út álltal… és hogy nekem itthon kell aludnom.. és nem csak a párommal nem aludhatok,hanem a barátnőmnél sem,mikor csajos estét csinálunk… félelmek között élek… mert nem tudok hova menni ha kidob anyu.. párom barátjához nem tudok menni. Mert nem férnék el. Ott van az ő barátnője is,akivel együtt él. Meg a párom lakik ott.. és nem tudom mit tegyek,hogy párommal ezen ne vitatkozzunk, mert anyuék miatt van a vita,mert már lelkileg oda vagyok,és idegileg is. És anyuékkal meg a párom miatt vitatkozunk.. és teljesen tanácstalan vagyok. Egyiküket sem szeretném el veszíteni… és szeretném hogy jó legyen nekem is..

    • Habis Melinda

      Kedves Annamária!

      Érthető, hogy rosszul érzi magát ebben a helyzetben. Fontos volna, hogy mielőbb megoldódjon a lakhatási kérdés, s ne tudják fenyegetni Önt semmivel. Addig is érdemes a lelki nehézségeit megosztania olyan emberrel/emberekkel, aki(k)ben megbízik (ha ilyen nem elérhető, hívhatja a 116-123-as telefonszámot). Pszichológus felkeresése javasolt.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K. Anita

    A barátnőm nagyon tud beszélgetni fiúkkal és ők is vele de valahogy én nem tudok. Lehet ez azért van mert soha nem volt egy betöltött apa szerep az életembe? Még egyszer sem láttam. Köszönöm a válaszát!

    • Habis Melinda

      Kedves Anita!

      A levelében megfogalmazott kérdésre önismereti munka adhatja meg a választ. Ha szeretne önfeledten beszélgetni fiúkkal, érdemes belevágnia ebbe.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Enikő10

    Üdv! Azért fordulnék segítségért önhöz mert az utóbbi hetekben nagymamám elhunyt egy ideig fájt túl tettem magam rajta, de a napokban volt a temetés és nem tudom elfelejteni mindennap rá gondolok az emlékek hogy nincs többé sokat sírok miatta,imátkozok hálát adok hogy velem lehetet és hogy vigyázz rám fentről. Mit tanácsol hogyan tudjam túl tenni magam? Idővel várhatóan elmúlik ez a rossz érzés?

    • Habis Melinda

      Kedves Enikő!

      Természetes, hogy a nagymamája halálát elgyászolja. Ez egy fájdalmas folyamat, ami időt vesz igénybe. Amennyiben úgy érzi, hogy a szenvedésnyomása erős, pszichológus tud segíteni a veszteség feldolgozásában.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Rex

    Tisztelt Doktornő!

    Most kezdtem dolgozni fél éve. 23 éves vagyok és beleszerettem az egyik főnöknőbe, aki 39 éves.
    Nem tudom hogy mitévő legyek, meg azt se hogy most mit kéne tegyek.
    Ő azt mondta hogy nagyon aranyos vagyok és emiatt örökbefogadott fiának.
    Szóval szerintem én csak egy gyerek vagyok a szemében.

    Amikor van időnk kettesben (négyszemközt) beszélgetni, akkor nagyon jól elvagyunk.
    Sokat szoktunk nevetni… Azt is mondta hogy jól áll nekem, amikor mosolygok. Meg amikor vele vagyok, akkor mintha más lennék… Szerintem ez neki is feltűnt. Mert már elég sok mindenkinek.

    Elég sok mindent elmondtam neki, amiket másoknak nem.
    Azután ő is sok mindent elmondott nekem a magánéletéről…
    Ahogy azt is hogy jelenleg nincsen senkije, mármint el vállt…

    Tavaly Karácsonyra vettem neki ajándékot is. Amikor odaadtam neki az ajándékot, akkor azt mondta hogy mindjárt elsírom magam…. :\

    Múltkor nem volt két hétig és már nagyon hiányzott.

    Akivel beszéltem, az azt mondta hogy anyakomplexusom van és majd elmúlik idővel. De én szeretem őt.
    Most mit kellene tegyek? Mert nagyon rossz.
    Mondjam el neki az érzéseimet?

    • Habis Melinda

      Kedves Rex!

      Az érzéseiről és a szükséges teendőkről önismereti munka keretein belül lehetne érdemben kommunikálni. Ha szeretné, kérem keressen meg.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • W. Péter

    Tisztelt Doktornő!
    Az első és egyetlen igazi barátommal (lány) naponta beszéltünk mindenféle témáról hónapokon át, a március óta lévő bezártságban Ő volt az egyetlen, aki motivált, és boldoggá tette napjaimat.
    November közepétől éreztem, hogy már csak tanulással kapcsolatosan beszélgethetek vele; köz- és magánéleti kérdésekben nem reagál, ha kérdezem. December közepén rákérdeztem, jól érzem-e: erre mondta, hogy nem szeretne ilyen sűrűn beszélni: a fejébe vette, hogy nem csak barátként tekintek rá (pedig de!), és megbántom, érzelmileg zsarolom, számonkérem, szinte zaklatom őt; szóval ritkítsunk a beszélgetéseinket, hagyjam békén.
    Abszolút nem érzem és nem értem, akárhányszor visszaolvasom/gondolom beszélgetéseinket; így elnézést kérve udvariasan megkértem, hogy legyen szíves magyarázza el mire gondol; mi változott, ha korábban látszólag szívesen beszélgetett velem naponta. Nem tette meg (azóta annyit írt, hogy „BÚÉK”), így magyarázat, reakció híján értetlenül, összetörten és elkeseredve állok egy hónapja, hogy a semmiből hogy tűnt el az életemből a számomra legfontosabb személy. Folyton rajta jár az eszem, alig alszom, nem tudom mit tehetnék, hogy megoldódjon az ügy, vagy túllépjek rajta.
    Köszönettel, Péter, 23

    • Habis Melinda

      Kedves Péter!

      Hogy mi történt a kapcsolatukban, önismereti munka segítségével lehetne feltárni. Az alvásproblémák miatt emellett feltétlen szükséges, hogy a házorivosát is felkeresse!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Tisztelt doktornő!
    A párommal már lassan 2 éve vagyunk együtt, boldogok vagyunk, szeretjük egymást. Viszont a baráti köre nagyon messze áll tőlem, nem szimpatikusak, a hátam közepére sem kívánom, miattuk szoktak néha összezörrenések lenni közöttünk. Tud erről a problémámról, minden alkalommal elmondom neki amire csak annyi választ kapok ők a barátai fogadjam el. Velem van a baj vagy lehet valamit tenni ezzel a dologgal?
    Köszönöm válaszát.

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Önismereti munka segíthet megérteni, pontosabban mi zavarja Önt a kedvese barátaiban, s hogy van-e teendő, vagy el tudja fogadni őket.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Gy.Amelia

    Kedves doktornő!
    Szeretői viszonyt folytatok egy nős férfival.
    Hozzám is költözött lassan 4 hónapja,a válást meg nem adták be.
    Az én problémám az hogy mellette nem érzem nyugodtnak magam,mindig ellenőrzöm,mikor mit csinál ,nem bízom benne,nemtudom mit tegyek úgy érzem megbolondulok.

    • Habis Melinda

      Kedves Amelia!

      Érthető, hogy zavarja ez a helyzet! Ha szeretne erről beszélni, négyszemközti konzultációt tud igénybe venni (ami nem ingyenes szolgáltatás).

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Kérdező Neve

    Van egy 4éves kapcsolatom, múlt év nyár végén úgy döntöttem hogy szüneteltetünk , és meglátjuk hogy az idő nekünk dolgozik vagy sem. Voltak ugyanis problémák. Volt egy hónap mikor nagyon nem kerestük egymást, akkor volt egy egyszeri kalandom. ( azóta már megbántam, túl gyorsan szerettem volna felejteni és jól érezni magam.) Az illetővel nem tartom a kapcsolatot, le van tiltva nekem mindenhol , de félek hogy a páromat esetleg valahogy/ valahol megkeresi.

    Aztán kis idő múlva kerestük egymást a párommal programokat szerveztünk stb , nem gondoltam volna hogy sikerül helyre hozni a dolgokat. Viszont erről az incidensről nem tud..
    Mit tegyek ,elmondjam? Vagy inkább hagyjam?
    Nem szeretném újból elveszíteni..

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Amennyiben úgy gondolja, hogy ez a kapcsolatuk akadálya lehet, mindenképpen érdemes alaposabban átgondolni mi a szükséges lépés. Akár négyszemközti kontzultáció segítségével. Én azt gondolom, hogy bizalom és őszinteség nélkül nem lehet működtetni egy párkapcsolatot, ennek kivitelezése azonban sokhelyütt kudarcba tud fulladni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves Doktornő!

    Nem igazán vagyok a szavak embere, így röviden, tömören osztanám meg a történetem.

    Tudom nagyon sokan örülnének egy pozitív terhességi tesztnek, de sajnos nálam ez nem így alakult, inkább szorongás fogott el és gondolatban eljátszottam az abortusz lehetőségével is.
    Párommal 3 éve élünk együtt, idén volt az eljegyzésünk, szóval minden rendben, jól vagyunk.
    Korom szerint is abszolút már itt az ideje, 36 éves vagyok, szóval mindenki szerint most vagy soha.

    Mindezek ellenére nem érzem azt amit szerintem ilyen esetben kellene és a legrosszabb, hogy nem tudom ez fog-e változni, vagy egyszerűen csak nem vagyok alkalmas erre a feladatra.

    Ezért nagyon érdekelne egy szakember véleménye!
    Előre is köszönöm
    Üdv.,

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Az anyává válás nem mindig könnyű, érdemes önismereti munkába belevágnia, hogy jobban értse, hatékonyabban kezelje az ezzel járó negatív érzéseket.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • V. Péter

    Kedves Doktornő!
    A nevem Péter, 26 éves vagyok és 3 éve házas.
    3 éve élek házasságban de az elmúlt 1 évben nagyon sok volt a veszekedés, feszültség kettőnk közt. Feleségem elég szókimondó, én visszahúzódó típus vagyok.

    Ebben az 1 évben, gyűlt a feszültség.
    Érzelmileg eltávolodunk egymástól (az én meglátásom szerint).
    Kb fél éve, minden nap eszembe jut egy korábbi nagy szerelmem. Akivel inkább távkopcsolatban voltunk, de mégis érzelmileg stabilabbnak éreztem, és érzem ezért állandóan szembe jut “mit mondana\tenne Ő ha ezt vele beszélnék meg”.
    Vágyom a régi barátnőm társaságát, megértését, figyelmét, azt a boldogságot amit vele éltem át.

    Mit tegyek, hogy újra közelkerüljek a feleségemhez?

    • Habis Melinda

      Kedves Péter!

      Önismereti munka segítségével lehetne megragadni, miben volt vonzóbb a régi kapcsolata a mostaninál. Ha pontosan tudja mire vágyik, érdemes dolgoznia párkapcsolatán, hogy sikerüljön pozitív változásokat elérniük.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

    • K. Panna

      Kedves Doktornő!
      Nagyon fiatal vagyok a szerelemhez,viszont mégis rámtalált.Vagyis pont ez a gond hogy nem tudom szerelmes lennék e.
      Jol érzem magam a párommal mert jófej ,jóindulatu bár kicsit elitelo de ezt mar megszoktam.
      Külsőre egyáltalán nem az esetem csak a belső adottságai fogtak meg. Amikor megismerkedtünk én nagyon regota szingli voltam es vartam valakire.Lehet hogy azert futottam volna bele ebbe a kapcsolatba mert tulsagosan egyedul erzetem magam?Ha ő nem lenne biztosan hiányozna egy kis darabja…Viszont ugyerzem nem teljesedhetek ki mellette nem öltözködhetek úgy ahogyan én szeretnék mert furának tartana.Nem érzem magamat nőnek mellette.Néha úgy érzem mintha ő töltené be a női szerepet a kapcsolatunkban, alacsony vékonyka. Vele vagyok de tudom ő nem az igazi…Félek ha ő nem lenne teljesen egyedul ereznem magam. Mert ő engem nagyon szeret.Ez forditva nem tudom hogy van,sosem ereztem azt a fellangolàst.😔

      • Habis Melinda

        Kedves Panna!

        Levele alapján azt gondolom, hogy mielőtt a párkapcsolatának mélységeit átgondolná, érdems önmagát is jobban megsimernie. Vágyait, elképzeléseit az emberi kapcsolatokról. Ha biztosak vagyunk abban, hogy mit keresünk, könnyebb lesz olyan társat találnunk, aki megfelel az igényeinknek.

        Üdvözlettel: Habis Melinda

  • J. Tamás

    Kedves Doktor nő!
    23 éves férfi vagyok, noha csak az életkorom “tükrözi” felnőtt mivoltomat, egyfelől még is gyereknek, tininek érzem magam aki mindent cikinek érezz ami nem úgy történik ahogy annak lenni kéne. A lényegi problémám az az, hogy a családomnak, testvérem, édesanyámnak nem merek beszélni a szerelemi életemről, valamiért cikinek, szlnegesen élve, gáznak érzem.
    Barátaimnak bátran, nyíltan, őszintén tudok ezekről a dolgokról beszélni, de itthon nem. Kerülöm mint a tüzet.
    Más dolgokról egy fokkal jobban tudok beszélni velük, de egy szinten pedig kerülöm, hogy szóba jöjjön. Cikinek, kínosnak érzem.
    Ez lenne a kérdésem, hogy ez miért lehet, hogy 23 évesen így érzek? Gondoltam arra, hogy én talán későn érő típusú vagyok.

    • Habis Melinda

      Kedves Tamás!

      Önismereti munka segíthet megérteni, miért lett távolságtartó a viszonya a szüleivel.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Hajnalka

    Kedves doktornő
    Mi lenne az esetleg egyéni tanácsadás szóbajöhet az ha igényli?
    Köszönöm szèpen

    • Habis Melinda

      Kedves Hajnalka!

      Ez azt jelenti, hogy négyszemközt tudnánk megbeszélni a részleteket, ha szeretné. Ez azonban nem ingyenes szolgáltatás, amire időpontegyeztetés szükséges.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

    • M. David

      Kedves Doktornő! A virus helyzet miatt egy ideje nincs munkám és a barátnőmet ez frusztálja emelett azt érezte elhanyagoltam amit én nem édzleltem. Jöttek a veszekedések ma már odáig fajult hogy elköltözött és azt mondta nem boldog velem de szeret és nem akar elveszteni. Azota nagyon titogzatos telefon ügyileg ésett egy új barátnője akivel összeköltözött és minden közös magánügyet megoszt vele és már odáig fajult hogy alig komunikál. És ugy érzem hazudik dolgokban. Ahogy ezt mondtam neki azt mondta hogy egy ideig ne is beszéljunk.

      • Habis Melinda

        Kedves David!

        Nagyon nehéz lehet Önnek ez a helyzet. Ha szeretne négyszemközti keretek között beszélni róla, kérem keressen!

        Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves doktor nő!

    Párommal 1 év után összeköltöztünk. 2 hetet bírt ki. Azt mondta szeret de mióta ott vagyok ő feszültebb. Hogyan lehetséges az, hogy szeretek valakit, de nem birom elviselni huzamosabb ideig? Illetve siman ignoràl, ha ugy alakul a helyzet, de megis figyeli minden lepesem, meg ellenorizget. Feltekeny rettentoen mindenkire. Barmit csinalok abba bele tud kotni. 2 honapig volt, hogy szakitottunk, de o jott vissza hogy hianyzom es massal nem olyan mint velem. Se veled se nelkuled az egesz.

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      A se veled, se nélküled kapcsolatokat párterápiás munkával lehet mindkét fél számára kielégítőbbé tenni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • P Cynthia

    Kedves Doktornő. Pàrkapcsolatomat egyaltalan nem szivleli sem a csaladom sem a barataim, viselkedesi zavar es nem mutassa ki tiszteletet alazatat. nincs meg a paromnal ami mar egyre jobban zavar kinos.

    • Habis Melinda

      Kedves Cynthia!

      Ha szeretné a párkapcsolatát jobbá tenni, párterápia javasolható.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Sz. Zsuzsánna

    Édesanyám felfokozott idegállapotban van, egész nap megállás nélkül beszél, sehogy sem tudjuk megnyugtatni. A pszichiáter a holnapi ünnep miatt csak csütörtökön rendel, ezért szeretném megkérdezni, van-e valamilyen módszer, amivel meg tudnánk nyugtatni valamennyire édesanyámat?

    • Habis Melinda

      Kedves Zsuzsánna!

      Ha a pszichiátere nem elérhteő, javasolom, hogy hívja fel az anyja házirovosát, aki a konkrétumok ismeretében tud majd segíteni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Jó estét. Tanácsot szeretnéknkérni, kit tegyek az amúgy is magának való nemnagyon komunikáló apósommal.
    3 hónapja elhunyt anyósom 33 évig voltak házasok. Ő volt a család mindene.
    Mióta elhunyt,apósom magába fordult,sokszor ideges egyedül van. Vannak pillanatok,mikor sírás jön rá.
    Van 3 unokája nagyon szereti őket 7,5, évesek és egy 2 hónapos. Hiányolják a szomszédban lakó papát,a férjem megemlítette neki hogy jöjjön a gyerekekhez,mire azt a választ kapta hogy “nem mer,mert észrevette sokszor tör rá az idegesség van hogy saját magára ideges tud lenni.” Nem lehet vele komunikálni,mert mindig egyedül akar lenni, az ajtókat bezárja így nem is találkozunk vele max hetente 1x 5 percet. Nos mit tegyünk???? Féltem,hogy nem vezet ez jóra.
    Válaszát köszönöm

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Elképzelhető, hogy a gyász miatt több magányra van szüksége most az apósának. Javaslom, hogy beszélgessenek a párjával többet arról, szerinte mi lenne a jó ebben a jelyzetben, bizonyára Ő jól ismeri őt.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • B. Kata

    Hogyha helytelenül írnék akkor azért van mert a jobb kezem amivel írd még és a bal kezem is Hát egy törés szenvedett most nem vagyok író képes de mondani azt tudok a számot Nem sérült meg úgy hát mondanom nem is én baj omat Bocsi helytelen de ez van Nahát az a bajom hogy én egy 15 éves lány vagyok aki valami formátuma beleszületett egy 11 éves fiúba a fiú túlságosan okos és egyfolytában átver rengetegen próbálták lebeszélni nem jön és ő is egyfolytában igazából visszajön hozzám jeleztük letiltottuk egymást mégis valahová keresés és rám ír és megyek előre Ja de mi is el kanyarodok fel is nem tudom hogy hogy tudnék tőle megszabadulni jó volna segítség mert hát én ebbe nem vagyok nagyon jártas még Mint említettem 15 éves vagyok így nem tudok sok mindent ezekről nem csókolóztam meg semmi ilyesmi Nem történt még már nem és nem tudom hogy megéri egy 11 évesen valamit is csinálni vagy sem több eszem kéne legyél most vagy nem tudom tudom hogyha valaki egyáltalán válaszol e Akkor jó tanácsot ad e Na mindegy nem tudok rendesen írni mert tudjátok a Google felmondó ban mondok mert hanem teljes mértékben és ugye volt a két kezemet az egyik meghúzódott nem szabad azt meg a másik meg eltörött Így ezt nem akarom kifejteni csak hogy lásd amíg Üllő székről én hülye karácsony napján Na mindegy remélem hogy segítetek és és köszi jó lesz Na ennyi.

    • Habis Melinda

      Kedves Kata!

      Ha terhes Önnek a fiú közeledése, akkor javaslom, hogy közölje ezt vele, s ha így sem ér célt, kérjen segítséget a szüleitől.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Sz. Anna

    Jó napot! 19 éves vagyok, rengeteg lehetőségem lett volna már, hogy elveszítsem a szüzességem, (fizikailag és mentálisan már úgy érzem, szükségem lenne rá), de valamiért minden fizikai szexuális kontakt rosszul esik, ha józan vagyok. Nem tudom, hogy ez mennyire normális. A férfiasabb vagy idősebb fiúk inkább váltanak kik belőlem félelmet és undort, mint érdeklődést. Az elmúlt évben rájöttem, hogy számomra lehetetlen a tinderes ismerkedés is. Nem emlékszem, hogy valaha is testileg bántottak volna.
    Üdv :Anna

    • Habis Melinda

      Kedves Anna!

      Önismereti munkával lehetne feltárni annak okait, miért esik rosszul Önnek a testi érintés.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • János

    Mit tegyek ha a 14 éves barátnőm drogozik?

    • Habis Melinda

      Kedves János!

      Egy ilyen kaliberű problémát nem szabad titokban tartani! Javaslom, hogy beszéljen a barátnőjével, s ha ő nem akarja elmondani, akkor szóljon Ön a szüleinek.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • S. Bettina

    Üdv
    Megismertem egy fiút akivel nagyon jól meg voltunk (csak kavartunk)de egy par hónapra rá alig keresett és Én valahogy a legjobb haverjával találkoztam és olyat csináltam amire nem vagyok büszke. Most újra elkezdtünk a fiúval beszélni és csalódott bennem
    Azt szeretném kérdezni hogy mit csináljak hogy könnyebben menjen a békülés?

    • Habis Melinda

      Kedves Bettina!

      Javaslom, hogy mondja el az érzéseit ennek a fiúnak, miért, mivel bántotta meg. Jó, ha elnézést is tud kérni az okozott fájdalomért!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Szandi

    Tisztelt doktornő!
    Párommal 1 éve vagyunk együtt. 3 hónapja költöztünk össze,a szülei házában éltünk.
    Minden szuper jó volt ,amíg el nem jött a karácsony. Sajnos nagyon sok mindent elszurtam,hibáztam. Halál eset is történt a családban. Az egyik reggel párom úgy ébredt fel ,hogy menjek el tőle,mert besokalt és nem bírja most tovább. Jelenleg szünetet tartunk. Én nagyon szeretem ,imádom őt. Bármit megtennék érte ,hogy minden a régi legyen,de ő csak egyszerűen azt mondja nekem ,hogy nem szeret és nem akar kapcsolatot most. Azt mondta egyszer még össze jöhetünk ,de ki tudja mikor. 1 hét eltelt azóta ,próbáltam nem keresni ,de sajnos nem bírtam ki ,őrületesen hiányzik nekem.
    Ön szerint mi lenne a helyes lépés ,vagy csak simán hagyjam őt lenyugodni?
    Válaszát előre is nagyon köszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves Szandi

      Remélem, hogy azóta már megoldódott a probléma. Amennyiben nem, önismereti munka keretében érdemes boncolgatni a kapcsolatuk kérdéseit, átgondolni, hogy van-e esély a változtatásra, vagy hogy milyen tényezők álltak a boldogságuk útjában. Minek érdemes egy másik kapcsolatban nagyobb figyelmet szentelni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Melinda

    Szép napot!
    Gyakorta kedvetlenség, álmatlanság, étvágytalanság, gyomorfájás, erős szívverés, szorongás, indokolatlan izomfájdalom, hirtelen jövő ingerültség, lehangoltság és erős fejfájás gyötör.
    A fej- és gyomorfájás, valamint az erős szívverés mögött semmilyen szervi probléma nem áll, a kivizsgálások alapján. Enyhe depresszióról lehet szó? Esetleg Ön szerint hogyan tudnék ezen javítani?

    • Habis Melinda

      Kedves Melinda!

      Javaslom, hogy keresse fel háziorvosát, részletesen számoljon be neki a panaszairól. A lelki tényezők vizsgálatához pszichoterápiás első interjú, vagy pszicho-diagnosztikai vizsgálat szükséges.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Timi

    Jó napot kívánok! 23 éves vagyok, 3 éve kapcsolatban, és hetek óta csak az jár a fejemben, hogy szeretnék kisbabát a közeljövőben. Párom kezdte mondogatni még nyár elején, aztán én is belekapaszkodtam, azóta megszállottan akarok gyerkőcöt! Közben tudom, hogy nem alkalmas, én még egyetemista vagyok és olyan betegségem van, amit nem szívesen adnék tovább, albérletben élünk amolyan átlagos fiatal párként. De néha már a sírhatnék kerülget, annyira akarom. Pedig nem unatkozom, egyetem mellett dolgozom, van kutyusom, amikor vele foglalkozom, kevésbé érzem szükségét a babának, vannak barátaim, oké minden. Csak ez a baba iránti vágy ne lenne ilyen erős… Merre tovább?

    • Habis Melinda

      Kedves Timi!

      Hogy miért erősödöt fel a baba iránti vágy Önben, önismereti munkával lehetne meghatározni. Ez az érzés kezelésében is segíthet.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K. Anna

    Kedves Melinda!
    Lelkileg tönkre tesz az a helyzet, hogy a férfi, akivel hónapokig intenzíven irogattam, egyik napról a másikra nem ír. Ő volt a kezdeményező, holott sokkal fiatalabb nálam, naponta irogattunk reggel, napközben és este. Szerelmes verseket küldözgetett naponta, szerelmet vallott nem egyszer. Teljesen belezúgtam és titkos szeretők lettünk. Aztán észre vettem, hogy utóbbi időben kevesebbet írt, de mindig azt mondta, hogy nem akarja befejezni a kapcsolatot, még mindig akar. Ehhez képest már 2 hónapja nem írt. Én nő létemre nem akarok futni olyan szekér után, amely már nem vesz fel, de könnyebb lenne, ha megmondaná, hogy ennyi volt, vége. Kértem is, hogy ha így lesz, mondja meg inkább, de ezt soha nem tette meg. Nem tudok tőle szabadulni, állandóan ő jár a fejemben. Szeretném kitörölni, de nem tudom. Lelkileg beteg vagyok, úgy érzem, nem tudok enni, lefogytam és semmi nem tud lekötni, ami azelőtt érdekelt. Mit tegyek, hogy el tudjam engedni? Köszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves Anna!

      Javaslom, hogy a gyászmunkához keressen pszichoterápiás segítséget, akár online.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Mária B.

    Kedves Melinda!

    Másfél éve vagyunk együtt a párommal, minden jól működik közöttünk. Pár napja vettem észre, hogy december eleje óta bejegyzi a naptárába, hogy mikor szeretkezünk a nevem kezdőbetűjével és a napszakkal. Ő nem tud róla, hogy észrevettem ezt. Ön szerint ez mit jelenthet? Nem merem megkérdezni tőle, hogy miért csinálja, nehogy azt gondolja nyomozok utána.

    • Habis Melinda

      Kedves Mária!

      Érdemes lenne átgondolni, hogy mitől tart, mi történne, ha rákérdezne erre. Azt gondolom, hogy kedvező hatású, ha tudnak ilyen intimebb témákról is beszélgetni, mert ez szükséges ahhoz, hogy jobban megismerjék egymást.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Tiszteltem doktornő,

    Azzal a problémával fordulok Önhöz, hogy a párom nem találja meg senkivel sem a közös hangot. Ha például elmegyünk a tátsaságba vagy eljön hozzám egy ismerősöm, akkor nem szól senkihez vagy elvonul. Társaságban ugyanez, senkihez sem beszél rajtam kívül, pedig már nem először találkoznak. Ők nyitottak a beszélgetésre/befogadásra próbálnak vele párbeszédet kezdeményezni,de nem igazán megvalósító… milyen probléma állhat ez mögött? Nem egy emberről van szó, azt még megértem, hogy valakivel nem jön ki,de, hogy senki sem jó, az nehezen felfogható számomra.

    Köszönöm szépen a választ, előre is!

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Sokféle oka lehet annak, ha valaki nem tud, vagy nem akar beszéldbe elegyedni másokkal. A háttérben akár különféle pszichiátriai kórképek is felmerülnek. Érdemes pszichiátriai kicsizsgálást kedzeményezni a tünet kapcsán.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • B,Zoltán

    Jó napot kívánok ! Olyan problémával küzdök! Lenne egy lány ! Amint meg láttuk egymást ,volt varázsa a dolognak! De viszont ő együtt él valakivel! És azon van ,hogy el költözzön ! Igazából nagyon meg kedveltem ! És látom valamilyen szinten az igyekezetét sokat dolgozik! És heti 2 alkalommal tudunk találkozni! Néha furcsán viselkedik! Furcsán beszél!” Elég kilátástalan a helyzetünk !” Én javasoltam hogy hagyjuk félbe ! De nem hagyta ! Minden erejével azon van ,hogy külön menjen ! Illetve jobban meg akar ismerni!

    • Habis Melinda

      Kedves Zoltán!

      Levele alapján azt gondolom, hogy aki szakítani akar, az tud. Vagy ha nem, akkor profeszszionális segítséget kér hozzá. A fura viselkedés talán abból fakadhat, hogy ő sem tudja, akar-e új életet kezdeni Önnel, vagy sem.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Tisztelt Doktornő!
    A nagymamám aki èdesapám anyukája volt már 3 ève meghalt, ami nagyon rosszul èr intett minket.Nagymamám nálunk lakott nagyon sokáig ès hirtelen hunyt el,nem volt beteg semmi.Amióta ő nincs èdesapámnak alvási nehèzsègei vannak ès amikor megkèrdeztük,hogy mi az amit èrez mièrt nem tud aludni akkor az volt a válasza,hogy ő azt gondolja azèrt lehet mert szerinte vigyáz az anyukájára.A kèrdèsem pedig az lenne,hogy ez mi okozhatja?Mit tudnánk neki segíteni?

    • Habis Melinda

      Kedves Névtelen!

      Az apukájának pszichológus/pszichiáter tudna segíteni az anyukája halálának feldolgozásában.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • L. Brigitta

    Szép jó napot!
    28 éves nő vagyok. Férjemmel(42) 8 éve vagyunk együtt, van egy közös fiunk. Férjemnek a kapcsolatunk kezdete előtt lett vége az első házasságának, 1 közös, ma már felnőtt fiú van. Az ex a mai napig a férjemet szereti és minden követ megmozgat, hogy a férjemet visszaszerezze, becsméreljen a hátam mögött, stb. A férjem nem tesz semmit, hogy ez megszűnjön, bár tudja, hogy mennyire megvisel. Belebetegedtem ebbe a helyzetbe, szinte paranoiás vagyok. Egyébként harmónikus a kapcsolatunk, szeretjük egymást, de nem tudok kilábalni ebből lelkileg, egy senkinek érzem magam. Mit tehetnék ez ellen?

    • Habis Melinda

      Kedves Brigitta!

      Javaslom, hogy a férjével közösen kezdejenek párterápiás munkába, hogy jobban tudja a kettejük érdekét kifelé képviselni, s Ön is biztonságban érezhesse magát ebben a kapcsolatban.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Tisztelt dr.nő.a férjemet el erte a kapuzarasi pánik.errol irtak teljessen ra illik amiket tessz.elmondása szerint nem találja önmagát,lett egy nála fiatalabb barátnője aki egyben munkatarsa is.erre szep lassan ra jöttem karácsony utan elmondtam neki hohy mit tudok.nem veszekedve szepen nyugodtan hogy hátha meg tudjuk beszelni.akkor azt mondta idot ker,ossze van zavarodva.szilveszterkor nagyon rosszul volt szenvedett lattam rajta gondolom a csajjal lett volna inkabb.szinte egésznap írogatnak egymásnak.mit tanácsol? Csináljam ugy mintha nem tudnam mikor is találkoznak titokba?

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Azt javaslom, hogy ne csukja be a szemét. Inkább pszichoterápiás segítségre van szüksége a férjénak, mintsem türelemre. Egyáltalán nem biztos ugynais, hogy rá fog jönni egyedül, miért vonzóbb a fiatalabb lány, s visszatér majd Önhöz.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Alexandra

    Kedved Melinda!

    24 éves vagyok. Jó családi háttérrel rendelkezem, gyerekkoromban sem történt szerintem megrázó trauma. A legkorábbi emlékem kb. 6 éves koromból van, amikor a hugom 1 éves korában kruppos volt és hajnalban szüleim felkeltettek, mert nekem kellett addig fognom a kishuhomat, míg a szüleim összekészülnek. Anyukám a fokotott izgalmak miatt össze ia esett. Erre nem úgy emlékszem vissza, hogy félelmetes volt, de minden esetre meg voltam ijedve, hogy mi fog történni a kishugommal. Mindig nagyon figyeltem, vigyáztam rá, sokszor bízták a szüleim rám, mikor már nagyobb voltam. Általános iskolás vagy középiskolás 9.es lehettem, amikor hajnalban felriadtam,hatalmas rémület fogott el, heves szívdobogás, izzadás. Abban a pillanatban, mikor ez az eddig szämomra ismeretlen érzés elfogott, az volt a következő, ami a gondolataimba jött, hogy nehogy bántsam a testvérem. Ekkor nem tudtam, hogy mi ez az egész állapot, mert nem emlékszem csak egy dologre, ami meghatározottan ez idő tájt történt: édesapám munkából hazajött szívinfarktus gyanús tünetekkel és konkrétan emlékszem, hogy rettegtem, hogy valamj baja lesz.
    Ezután volt egy időszak, hogy alig tudtam kezelni ezt a betöri gondolatot, hiszen a testvéremet mindennél jobban szeretem. Teljesen belelovaltam magam abba, hogy megőrültem, és rettentő kínzóak voltak ezek a gondolatok, szinte a fejemben minden lehetségea rossz forgatókönyv lejátszódott, hogy mi lesz ha, bäntani fogom,holott soha sem tenném. Ezután megismerkedtem a mostmár férjemmel és ezek a gondolatok háttérbe szorultak.
    A 2020as év nagyon nehéz volt. Februárban egy váratlan telefonhívással tudtam meg, hogy nagypapám hirtelen elhunyt. Teljesen kétségbe voltam esve, hogy mi lesz most az eddigi megszokott életemmel. Nagyon sokat jelentett számomra, kiskoromban is meghatározó szerepet foglalt el az életemben. Nyugalmat, biztonságot adott. Sokáig el sem hittem, hogy meghalt, csak hogy nincs itthon. De szakdolgozat és államvizaga előtt álltam, és hamar túl kellett lépnem rajta. Aztán ahogyan ezek lezajlottak, egy nyári nap hajlamban ismét előjött ez a felriadás, heves szívdobogás, izzadás stb. Emlékeztem, hogy volt már ilyen korábban és ugyan ez a gondolat jött elő, csak hogy nehogy bántsam a férjem, aki szintén az egyik legfontosabb az életemben. Úgy éreztem magam két hétig, mintha nem is én lennék, kétségbe voltam esve, hogy megőrülök. Aztán az eddig soha el nem momdott titkomat, elmondtam a férjemnek. Elmondhatatlanul megkönnyebbültem. Próbálom ezeket a gondolatokat kordában tartani, de úgy gondolom, hogy ez amiatt lehetett esetleg, mert nem hagytam elég időt a gyásznak és úgymond utólag jött elő. Már jelentősen jobb.
    Csak azt nem értem, hogy az éjszakai pánik milyen összefüggésben állhat azokkal a rémísztő gondolatokkal, amelyek szinte lejátszódnak a fejemben ezzel pánikot indítva saját magamban. Ön hogyan látja ezt, mi lehet a probléma? Már az is eszembe jutott, hogy mivel rossz dolgokat társítottam, az első pánikhoz, így automatikusan jöttek elő.

    • Habis Melinda

      Kedves Alexandra!

      Ezekre a kérdésekre nem lenne érdemes röviden válaszolni, hiszen önismereti munka hozhaja meg a várt javulást. Fontos tudni, hogy nem elég érteni a miérteket, valódi érzelmi munka szükséges a változáshoz, ami egy terápiás kapcsolat keretein belül képzelhető csak el.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Laura

    Boldog Új Évet kívanok!
    15 éves lány vagyok a barátommal interenet keresztül ismerkedtünk meg. Ő 20 éves, Sopronban lakik én meg Szlovákián. Nyár elején ismerkedtünk meg Augusztus 1.én találkoztunk először. Szeptember 14.én jöttünk össze. Szeptember 27.-től December 20.ig nem találkoztunk. Távkapcsolatban voltunk, soha nem voltam hűtlen. Egyik barátnőmnek szülinapo bulija volt és elcsattant csók egy fiúval akit már régebb óta ismertem. Anyukám azt mondta, hogy ez nem volt kapcsolat ami köztünk volt csak barátság, ezzel nyugtatom magam…Még mindig együtt vagyunk de persze nem mondtam el neki. Sokszor bennem volt, hogy el kell őt hagynom de mások érdekeit előbbre helyezem az enyéménél. Megesz a bűntudat. Mit tegyek?

    • Habis Melinda

      Kedves Laura!

      Szerintem nem érdemes hagynia, hogy mások befolyásolják Önt párkapcsolati kérdésekben. Inkább hallgasson a belső hangjára azzal kapcsolatban, hogy mi a jó Önnek. Tévedni sem szégyen, sokat lehet tanulni ebből!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Reni Berry

    Kedves Katinka,
    Pàrom első nője nagy mellű volt. Az enyem kicsi. Nagyon szeret engem, erzelmes, órákig csókolózunk de erekciós problemàja van a mellem miatt. Minden màs passzol közöttünk. Mit tegyek? Szeretem őt.

    • Habis Melinda

      Kedves Reni!

      Nem gondolom, hogy a mellmérete miatt lenne erekciós problémája a párjának, vagy ha igen, akkor ezt nem tudta még, mielőbb megismerkedtek volna?! Párterápia, vagy ha több kapcsolatban is előfordultak a szexuális problémák, egyéni pszichoterápia javasolt a párjának.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Üdvözletem, házas vagyok, viszont megismerkedtem valakivel, de a sex nem akar működi, mert merevedési zavaraim vannak, (a feleségemmel nincs) annyira szeretném hogy minden tökéletes legyen, de a végén nem működik. Hogyan lehetne ezt orvosolni? Válaszát előre is köszönöm.

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Levele alapján azt gondolom, hogy érdemes lenne átgondolni, hogy a feleségével jó a szex, miért akar mégis mással ágyba bújni. Mi hiányzik a párkapcsolatából és hogyan lehetne belecsempészni ezt/ezeket? Vagy megnézni a dolog másik oldalát, hogyha nem akar már a feleségével lenni, akkor miért nem válik el tőle?

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Peter

    Tanácsot szeretnék kérni a feleségem. Elhagyott volt pár vitának az évek során egyszer még össze is verekedtunk amit ő kezdett és a fejemszetutotte. Ezután 2 hónapig nem éltünk együtt aztán újra jovolt minden boldognak voltunk teljesen december 18 ig valaki ellenem uszitotta és azóta nem tudok beszélni vele talán válni akár de én szeretem és tudom higy ő is. Az ok féltékenység egy régi úgy ami akkor történt mikor külön voltunk de megcsalasrol nincs szó csak netes irogatasrol kérem ha tud adjon tanácsot nekem Ő a mindenem

    • Habis Melinda

      Kedves Peter!

      Ha rendbe akarják hozi a kapcsolatukat, érdemes volna párterápiába fogniuk. A gyakran változó, szélsőséges indulatok igen megterhelőek a legtöbb ember számára.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • T Gabriella

    Tisztelt Doktornő!

    A párom 12 év után szakított velem. Azt mondta, hogy nem képes elköteleződni és ez szétzilálja és ezért el kell mennie, hogy egyedül tisztázza magában a dolgokat. Megértettem, hogy el kell mennie, de mekkora esély van rá, hogy visszajöjjön?

    Köszönettel

    Gabriella

    • Habis Melinda

      Kedves Gabriella!

      Nem teljesen értem, miért éppen 12 év után jelentett nehézséget az elkötleződés a párja számára. Ezen kívül azt sem látom át, miben maradtak. Mire kellene várnia? Ha igényli, hogy négyszemközti keretek között beszéljünk erről, kérem keressen meg.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Ny Emese

    Szép Estét! Elnézést, hogy ilyen későn írok, de most friss az eset úgymond. Remélem kapok segítséget itt, nagyon meg vagyok rémülve. Anonim módon, de szeretném elmondani, hogy az a helyzet, hogy ma párommal vidékre utazunk 4 napra. Én ezt tegnap közöltem is anyukámmal(még vele lakom). Eleve láttam, hogy nem tetszik neki az ötlet (eleve már jo ideje életem minden döntését elképesztő negatívan s ellenségesen fogadja), de végül csak arra kért vegyek előtte kenyeret, mert ha nem tudna lemenni a boltba legyen mit ennie (évek óta minden vagy szinte mindennap én vásárolok, mivel mindig vmi egészségügyi problémára hivatkozva sajnáltatja magát s kiszolgáltatja magát, pedig nem is fekvőbeteg csak könnyű nyöszörögni, hogy jajj fáj a derekam jajj ez jajj az na mindegy is). Mondtam rendben van lemegyek majd előtte mielőtt indulnék a vonathoz(emiatt korábbra is állítottam az ébresztőt). Szépen nyugodtan már orak óta alszom, de egyszer csak felébredek hangos vízcsobogásra meg ajtócsapkodásra, amikor meg megkérdezem mi van semmi válasz. Olyan dührohama volt mint kb soha, s nem tudom, hogy tébyleg ilyen borzalmas lennék, hogy ezt érdemlem, hogy egész évi munkám után pihenni szeretnék párommal így kell viselkednie…Meg például első munkahelysm első napján mikor hazamentem öngyilkossággal fenyegetőzött ha megyek még dolgozni(nappali eladói munkáról volt szó, mielőtt úgy tűnne én kezdtem rossz munkába!). Tehát elnézést a hosszú leírásért..de kérdezem, hogy az 52 éves Rivotril függő anyukám ellen mit tehetnék úgymond? Milyen kezelés vagy valami kéne neki? Én alapjáraton testileg lelkileg egészséges lány vagyok, de ha ez sokáig folytatódik a sok stressz fel fog lehet emészteni!! Nagypn köszönök előre is mindent (közös tulajdonú panellakásban lakunk s én is nagykorú vagyok)

    • Habis Melinda

      Kedves Emese!

      Ha az anyja dühöngni kezd, mentőt lehet hívni hozzá. Ne hagyja magát érzemileg zsarolni! Az anyja felnőtt ember, aki meg tudja szervezni az életét, s ha nem, akkor szakemberek segítségére van szüksége! Önnek az önállósódásban pszichológussal való közös gondolkodás segíthet.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Regina

    Van egy baratom vagyis inkabb szeretom de rajta kivul nem vagyok kepes massal lenni ez azt jelenti hogy beleszerettem?

    • Habis Melinda

      Kedves Regina!

      Igen, akár ezt is jelentheti.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • G zsolt

    Helo
    Nemtudom h jo helyre irok e, de azert megprobalom
    Szoval volt egy lany aki szakitott velem, es en meg szerettem, akkor is ugyereztem h depresszios vagyok, utana volt meg egy lany, es vele azert szakitottunk mert nem tudtam csak ot szeretni, az exemet is szerettem
    Utana elkezdtem drogozni h jol erezzem magam, es most ha nem szivok akkor nem megyek emberek koze, a semmin elkezdek sirni, senkihez nincs kedvem, semmint nem csinalok csak fekszek egesznap, es ugyerzem h nem tudok szeretni
    Meg csak 16 eves vagyok, nem akarom igy leelni az eletem

    • Habis Melinda

      Kedves Zsolt!

      Fontos volna, hogy mielőbb szakszerű segítséget kérjen. Pszichológus felkeresése javasolt, akár iskolapszichológusához is fordulhat. Neki érdemes mindenről őszintén beszámolnia.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • B.Lara

    15 éves lány vagyok, hihetetlenül sok problémám van sajnos főleg magammal. Ami a legjobban zavar hogy mások elott(akik nem kozeli barátaim) fura vagyok, érdekesen beszélek, megbotlik állandóan a nyelvem, ugyanez ha emberek elé kikell állni pl suliba felelés
    Borzasztóan zavar mert így barátkozni is nehéz, a fiukkal se tudok olyan felszabadultan beszelgetni mint más lányok…
    Olyan ember előtt akinek akarok tetszeni vagy akarom h kedveljen elotte is borzalmasan gáz vagyok érezni rajtam hogy nem vagyok önmagam és zavarba vagyok és osszevissza beszélek
    Hogyan tudnám ezt megváltoztatni?
    Hogyan tudnék önmagam lenni? És hogyan tudnám ezt leküzdeni?

    • Habis Melinda

      Kedves Laura!

      Önismereti munka segítheti abban, hogy nyíltabb, spontánabb, önazonosabb legyen.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • C. Barbara

    Tisztelt Melinda! A 2. férjemmel hosszú évek óta élek házasságban. Voltak ezidő alatt problémáink, főleg az én első házasságomból származó gyerekeim miatt, akik ugyan már felnőttek, de igazából sohasem tudták ők elfogadni. Mi egymásnak nemcsak a házastársai, hanem barátai, bizalmasai, jó szeretői is voltunk. Viszont volt egy megállapodás köztünk, mégpedig a feltétlen őszinteség. Teszem azt bármelyikünknek is megtetszene valaki más, akkor tisztességesen odaállnánk egymás elé és elmondanánk a történteket, és kulturáltan megbeszélnénk hogy hogyan tovább. Kb. másfél éve vettem észre a férjem viselkedésében változásokat. Zárkózott lett velem, nem beszélgettünk, rossz kedvű volt, ha kérdeztem mi a baj, nem mondta meg, csak még idegesebb lett. Időnként elrévedezett, szenvedő-szerelmes verseket írt (amit azelőtt sohasem tett). Ezért, amikor dolgozott belenéztem a Facebook levelezéseibe és ott olyanokat találtam, hogy megfagyott a vér az ereimben! 2 kolléganőjével is levelezett. Az egyiknek naponta írta, hogy milyen gyönyörű, milyen csodálatos! Küldte neki a virágokat, imádlak szíveket stb. A másiknak pedig azt írta, hogy Szeretlek, hiányzol! Amire a hölgy azt válaszolta neki, hogy tudom, hogy szerelmes vagy belém! – Ez másfél éve volt. Azóta nem tudok ezen túllépni! Főleg, hogy a férjem is azt mondta, hogy a második hölgybe beleszeretett, de igazából nem akart egyiktől sem semmit! Azóta is együtt vagyunk, a munkahelyéről kilépett, a kapcsolatot nem tartja egyikkel sem, nap-mint nap biztosít arról, hogy nagyon szeret engem,… de bennem viszont valami megtört. Nem akarunk elválni, mert már középkoron túl lévő emberek vagyunk. .. de nem tudom azt hogy tudnám ezt a lelkemben lezárni? Ez az 50-s férfiak kapuzárási pánikja? Vagy plátói szerelem? Bármi volt is nagyon fáj! … és nem tudok tőle szabadulni!

    • Habis Melinda

      Kedves Barbara!

      Érthető, hogy nem tud megszabadulni ettől a fájdalomtól ehhez párterápiás munkára volna szükség. Egy megcsalás után a párkapcsolatot tudatosan lehet újraépíteni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • B. Boglárka

    Tisztelt Melinda!
    Az alábbi problémával fordulnék Önhöz: Párom és én együtt élünk, ő katonaként dolgozik. Felmerült, hogy jövő nyáron el kell utaznia egy másik kontinensre, ami azt eredményezné, hogy 3 hónapig nem találkoznánk. Ezidáig azzal nyugtatgatott, hogy majd én is vele tarthatok, azonban ma közölte, hogy szerinte ez kivitelezhetetlen lesz, hiszen saját magamnak szinte képtelenség lenne hónapokon át egy hotelszobát fizetni. A problémám tehát az, hogy szerintem nem normális amit ilyenkor érzek. Görcsben van a gyomrom már csak a gondolattól is, hogy én addig egyedül kell legyek és folyamatosan rámtör a sírás illetve egy nagyon rossz, depresszív hangulat, főként esténként. Nem tudom, hogy depresszió vagy más dolog állhat ennek a hátterében, hogy már előre így érzem magam ettől a dologtól. El sem tudom képzelni mi lesz ha valóban egyedül maradok hónapokra. Egyszerűen a gondolat, hogy üres lakás fogad ahogy jövök haza a munkából,már azt katasztrófaként élem meg. Nagyon megköszönném a segítségét.
    Tisztelettel,

    • Habis Melinda

      Kedves Boglárka!

      Abban, hogy jobban viselje ezt a szükséges szeparációt a párjától önismereti munka segíthet.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Niki

    Röviden :ma megtudtam, hogy csal a férjem. Nagyon szeretem s tudom ő is. Mindig kívánt most sűrűbben. Folyamatosan kimondjuk, hogy szeretjük egymást. Mégis megcsal. Nem tudom elmondjam neki, hogy tudom vagy csendben szenvedjek. Erős vagyok de nem ennyire.

    • Habis Melinda

      Kedves Niki!

      Szerintem sincs értelme csendben szenvedni. Hiszen a fájdalom nem ettől fog elmúlni! A bizalom helyreállításában és a kapcsolatuk újraszervezésében párterápiás munka segíthet.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • eva m.

    Jo napot kivanok. Problemem az hogy 7 eves kapcsolatban eltunk parom most elhagyott fiatalabb noert most vele jar egy honapja. Azelott is volt koztuk valami mikor mi egyutt voltunk egzsze megcsalt ezzel a novel.Azota nem tudtam bizni benne. De ujra kezdtuk ez egy evig se tartott. Parom 62 eves en 60. De felhiv napi szinten telefonon.Mit tegyek? Koszonom.

    • Habis Melinda

      Kedves Éva!

      Azt gondolom, hogy ha szakítottak, akkor nincs értelme annak hogy minden nap beszéljenek egymással, mert ez újra és újra sebeket tép fel Önben. A kapcsolat átgondolásában és lezárásában egyéni terápia segíthet.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • M. Orsolya

    18 éves vagyok, magamon ki tapasztaltam, hogy nimfomániával és depresszióval is küzdök. A nimfomániával kapcsolatban érdekelne az, hogy ezt hogyan lehet kontrollálni vagy hasonló?!

    • Habis Melinda

      Kedves Orsolya!

      Érdemes felkeresnie az anonim szexfüggők (SLAA) helyi csoportját, ahol részletes tájákozatást és konkrét segítséget is kaphat.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Noémi

    Jó napot!
    A párommal egy hónapja váltunk el. Több mint 4 évet voltunk együtt. Azt mondta, hogy már nem szerelmes, és sokszor boldogtalan a kapcsolatban. Mégis utána párszor találkoztunk, beszélgettünk. Bennem az érzelmek még nagyon intenzívek, próbálok a saját lábamra állni, és nem is ezzel van a baj. Csak érzem, hogy még szeretem, és hogy nélküle nehezebben megy. Ez az egy hónap jó volt arra, hogy rájöjjek a hibáimra, hogy kicsit magammal foglalkozzak, a lelkemmel. Szeretnék adni időt magamnak, és neki is. De nem tudom, hogyha ez az érzés nem múlik el bennem, akkor mondjam e el neki, s ha igen, akkor hogyan? Esetleg van e értelme annak, hogy rákérdezzek arra, hogy újra akarja e kezdeni?
    Válaszát köszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves Noémi!

      Azt gondolom, hogy ha bizonytalan, akkor érdemes előbb átgondolnia mi az ami nem működött jól a viszonyukban. Ez milyen okokra vezethető vissza, s hogyan változtatható meg. Mi az, ami tetszik benne, s amihez ragaszkodna. Ezután érdemes döntést hozni a további lehetséges lépséekről.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Szné Sz Anna

    Arra keresem a választ, hogy mért lehet az, hogy a testvérem mindenkit segít anyagilag( nagyon gazdag) még idegeneket is, csak a két testvérét nem?
    Jó a kapcsolatunk, mindig hozzám fordul a bajaival, meg is köszöni, hogy mindig számíthat rám…erre most karácsonyra pl.egy kis szobrot kaptam tőle.

    • Habis Melinda

      Kedves Anna!

      Erre a kérdésre kétféle módon kaphat választ. A gyorsabb az, ha rákérdez. A nehezebb pedig, ha önismereti munka segítségével átgondoljuk a családi kapcsolatok működését. Ha szeretne belevágni, kérem keressen meg.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Sz. Gizella

    Tisztelt Doktornő!

    A párommal 5 éve vagyunk együtt. Mindig is fontos része volt a sex a kapcsolatunknak. Naponta 1x van sex, a nehéz napokon is, megoldjuk. A párom igényelné naponta többször is, viszont én ennyit tudok “teljesíteni”. Műszakra járok dolgozni és a napi 1 alkalom még nekem is belefér, még én is élvezem. Mostanában szerinte elutasítom ha nincs meg a napi 2 alkalom, illetve ha egy nap is kimarad. Ezt egy ideje szóvá is teszi, mindig én vagyok a hibás, ilyenkor dühös, megsértődik, veszekedést provokál. Próbáltam beszélni vele szép szóval és veszekedve (sajnos amikor már nagyon megsért). Egyik sem vezetett sehova. Idáig ha naponta egyszer volt “nyugodt” napja volt, mostanában már nem így van. Mintha e körül forogna minden. Mindkettőnk munkahelye ugyan olyan stresszes, az életünkben nem történt hál’Istennek semmilyen nagyobb probléma! Nem értem a viselkedését.
    Válaszát elore is köszönöm! Gizella

    • Habis Melinda

      Kedves Gizella!

      A szex jó esetben nem pusztán feszültséglevzetés, hanem mindkét fél örömét szolgálja. Ha a kölcsönösség nehézséget jelent első sorban párterápia, másodsorban egyébi terápia szükséges.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Dóri

    Kedves Doktornő!
    Párom 27 éves férfi, és probléma az, hogy az Ő családja nagyon zárkózott, nem osztanak meg egymással túl sok dolgot. Ezt erősen beleviszi a kettőnk kapcsolatába is, például 2 évig félt elmondani, hogy van egy rossz foga. Nekem szokásom megjegyezni számára ha az utcán latok egy csinos nőt, ő pedig az ilyen dolgok miatt kellemetlenül érzi magát, törli még a pornós előzményeit is, pedig tudja jól hogy nem haragszom miatta, egyszerűen szégyenli. Mit tehetnék hogy változzon? Én nem szeretnék olyan kapcsolatban élni, ahol bármit titkolni kell a másik elől.

    • Habis Melinda

      Kedves Dóri!

      Szerintem fontos, hogy tudjon/merjen az elképzeléseiről beszélni a párjának. Ha azt érzi, hogy ez feszélyezi őt, s ezzel ő is egyetért, párterápia, vagy egyéni terápia jön szóba.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Norman

    Csalódást okoztam néha a barátnőmnek és nem tudom hogy mit tegyek.
    Tudna segíteni legyen szíves?

    • Habis Melinda

      Kedves Norman!

      A legtöbb esetben elegendő, ha elmondja neki, hogy sajnálja.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • L. Natália

    Kedves Dr. Nő!
    Egy olyan kérdésem lenne hogy van egy 3 éves kislányunk, és a párommal egyáltalán nem tudunk közeledni egymáshoz, sokszor már beszélgetni sem, mert a kislányunk meg üt minket, sír, és nem tudom már kezelni szinte, nem tudom miért csinálja ezt. Mit kellene tennem? Mi válthatja ki ezt belőle hogy nem közeledhetünk egymáshoz a párommal? Se egy puszi se egy ölelés. Mihamarabbi válaszát előre is köszönöm

    • Habis Melinda

      Kedves Natália!

      A kisgyermekek viselkedése még meglehetősen indulavezértelt, nekünk felnőteknek kell megtanítanunk számunkra a helyes dühkezelést. Javaslom, hogy ne hagyja a verekedést, továbbra is fejezzék ki szeretetüket egymás felé a párjával. Ha ez nem elegendő szülőkonzultáció, vagy családterápia jön szóba.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Anna

    Jó napot!
    Édesanyám kitalálta,hogy apám megcsalja.Minden egyes dologról amit ő erre utaló jelnek vett,kiderült hogy semmi ilyesmi nincs mögötte.Apám nem járkál el,mindenki akkor nézi a telefonját amikor csak szeretné.Anyám viszont továbbra is biztos benne,hogy apám csinált valamit. Kezd belebetegedni fizikailag és lelkileg is. Hogyan lehet ebből kijönni?

    • Habis Melinda

      Kedves Anna!

      A gyanakvás sok esetben kóros mértéket ölt, javaslom, hogy hívja fel az anyja háziorvosát és mondja el neki, milyen tünetek miatt aggódik.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • T. Ágnes

    Tisztelt Hölgyem/ Uram!

    Újabban azt vettem észre a 18éves lányomnál, hogy zavarja ha hozzáérek. Rákérdeztem és azt mondta, hogy ő nem ilyen ölelgetős, szeretgetős, és nem csak az én érintésem, hanem senki más érintését nem bírja elviselni.
    Nem igazán értem mi történt, hisz eddig, főként kisebb korában folyamatosan rajtam lógott, ölelgetett és a barátait is öleléssel üvözölte.

    Mi lehet ennek az oka?

    Válaszát előre is köszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves Ágnes!

      Érdemes lenne átgondolni, mik történtek Önök között, amik befolyásolhatják ezt. Elképzelhetőnek tartom azt is, hogy mások érintését elfogadja a felnőtt lánya, csak a szülői érintésre vágyik kevésbé. A részleteket négyszemközti keretek között lehetne hatékonyan átbeszélni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • HJ

    T Doktornő!
    Már korábban kérdeztem, de nem kaptam választ. Most rövidebb leszek. A férjemnél több mint 10 éve csak mindenféle szerekkel működik a szex. Ennek ellenére kizárólag ezzel foglalkozik. Szerinte ez kötelességem, aláírtam mikor hozzá mentem. 64 éves, szerinte a neten azt írják, hetente minimum egyszer kell. Folyton sérteget, megaláz, 5 éve rögeszmésen edz és fogyózik, azóta fiatal, szilikonnal töltött lányokat néz, 2 évig ilyennel edzett. Úgy tűnik engem rossz szóval élve, használ. Felizgul fiatal nőkön, aztán követeli a szexet, ami nem is megy. Folyamatosan pornót és fiatal pucér nőkét néz a neten, és pár baráttal küldözgetik egymásnak. Ezektől agresszív, és egy tesztoszteron bomba, annak ellenére hogy nem igazán megy probléma mentesen a szex. A nézett videók és képek szerinti rlvárásai vannak, de eszem ágában sincs teljesíteni. Szent este napján télapó ruhás pornót, és pucéran mellüket, feneküket rázó, terpesztő nőket kapott, és küldött. Szexpartner keresőtől kap névre szóló e-maileket,képekkel, elérhetőséggel. Szerinte ezek a dolgok természetesek, mindenki ezt csinálja, én vagyok a beteg, mert ezt rosszallom. Mi történik a férjemmel? Elviselhetetlen, kb 4 éve teljesen megvadult. Akkor kezdet fogyózni, vadul edzeni. Társaságban a bordás hasa a téma, és hogy milyen szép. Egyébként pedig kissé hajlott hátú, öregember lett belőle, helyenként a bőre ráncosan lóg Egyre vadabbul edz, egyre idegesebb. Azt mondja miattam, mert nem szexelek hetente. Képtelen vagyok rá, legalábbis hetente. Válni nem akar, így el kell viselnem a dühkitöréseit.

    • Habis Melinda

      Kedves HJ!

      Önnek nem kell elviselnie sem a bántásokat, sem pedig azt, hogy a párja megpróbálja szexuálisan kihasználni Önt. Ha Ön eldönti a válást, akkor neki nem lesz más választása, hiszen közös megegyezés nélkül is kimondják ezt. Amennyiben szeretne esélyt adni a kapcsolatnak, párterápiás munka megkezdésére van szükség, hogy igényeiket közelíteni tudják (nem csak a szexben).

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • H

    T Doktornő!
    Már korábban kérdeztem, de nem kaptam választ. Most rövidebb leszek. A férjemnél több mint 10 éve csak mindenféle szerekkel működik a szex. Ennek ellenére kizárólag ezzel foglalkozik. Szerinte ez kötelességem, aláírtam mikor hozzá mentem. 64 éves, szerinte a neten azt írják, hetente minimum egyszer kell. Folyton sérteget, megaláz, 5 éve rögeszmésen edz és fogyózik, azóta fiatal, szilikonnal töltött lányokat néz, 2 évig ilyennel edzett. Úgy tűnik engem rossz szóval élve, használ. Felizgul fiatal nőkön, aztán követeli a szexet, ami nem is megy. Folyamatosan pornót és fiatal pucér nőkét néz a neten, és pár baráttal küldözgetik egymásnak. Ezektől agresszív, és egy tesztoszteron bomba, annak ellenére hogy nem igazán megy probléma mentesen a szex. A nézett videók és képek szerinti rlvárásai vannak, de eszem ágában sincs teljesíteni. Szent este napján télapó ruhás pornót, és pucéran mellüket, feneküket rázó, terpesztő nőket kapott, és küldött. Szexpartner keresőtől kap névre szóló e-maileket,képekkel, elérhetőséggel. Szerinte ezek a dolgok természetesek, mindenki ezt csinálja, én vagyok a beteg, mert ezt rosszallom. Mi történik a férjemmel? Elviselhetetlen, kb 4 éve teljesen megvadult. Akkor kezdet fogyózni, vadul edzeni. Társaságban a bordás hasa a téma, és hogy milyen szép. Egyébként pedig kissé hajlott hátú, öregember lett belőle, helyenként a bőre ráncosan lóg Egyre vadabbul edz, egyre idegesebb. Azt mondja miattam, mert nem szexelek hetente. Képtelen vagyok rá, legalábbis hetente. Válni nem akar, így el kell viselnem a dühkitöréseit.

  • Marika

    Az apósom 2 éve halt meg, pár napja az egyik unokáját zaklatja olyan szinten hogy zárt osztályra került, közben a 6 éves unokám is vele álmodik már néhány napja és fél sír álmában. Mit tegyek segítsen!

    • Habis Melinda

      Kedves Marika!

      Javasolt gyrmekpszichológust felkeresniük, ha a gyermek sír éjszaka, vagy visszatérően rosszakat álmodik. Amennyiben nem rendszeresen fordul elő ez, elegendő, ha megnyugtatja éjszaka, nappal pedig segít levezetni a kicsinek a napközben felgyülemlett fursztrációkat.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Csaba

    Üdvözlöm.
    A párommal egy munkahelyen dolgozunk. Nekem jöttek ilyen szedüléses-depresszios problémák,tényleg nagyon rossz állapotban voltam. Erre a párom az egyik kollégájával váltott pár olyan üzit ami picit súrolta a féltékenység határát. Ez kb.6éve volt. Csak ezt pont akkor kaptam a hátamba mikor a padló legalján voltam,akkor úgy volt hogy végzek is magammal emiatt,annyira rosszul és rosszkor ért,de persze ahoz gyenge voltam szerencsére. És emiatt gyűlöltem meg azt az embert annyira! Azóta gyerek,párom most jött vissza dolgozni,és beindult nálam ez a féltékenység ismét. Jó ötlet lenne beszélni az illetővel,kicsit barátkozni úgymond vele,hogy letudjam ezt győzni? Más ötletem nincs és nem akarom elveszíteni emiatt a családomat! Ez segíthet hogy megnyugodjak? Mert azóta gyűlölöm az illetőt,de ha ez változna talán sikerülne túljutnom ezen! Nagyon szépen köszönöm.

    • Habis Melinda

      Kedves Csaba!

      Egyéni terápia megkezdését javaslom, hogy jobban tudja kezelni a féltékenységet és az egyéb érzéseit.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Girl24

    Tisztelt Doktornő!
    A barátommal fél éve együtt vagyunk. Home office-ban dolgozom, ő pedig most munkanélküli. Így minden napunkat ( pár nap kivételével) együtt töltöttünk. A napokban nagyon sokat telefonozott, mindenhova vitte magával és keveset is foglalkozott velem. Majd lebukott, hogy egy lánnyal beszélgetett. Amikor rájöttem nagyon zavarban volt és összevissza beszélt. Amikor számonkértem csak annyit mondott hogy nyugodjak meg. Majd másnap reggel közölte, hogy túl sokat voltunk együtt és nem tudja hogy szeret-e még. Nagyon bánt hogy “soknak érzett” mégis kevés is voltam, ha a lánnyal is beszélt. Sok önismereti könyvet olvastam már,de még mindig az én hibámnak tartom, hogy túlságosan ragaszkodtam hozzá. Amikor elváltunk még azt mondta, szeret de nem tudja lehet csak pár nap szünet kell és hiányzok majd neki. A becenevemen szólított és megfogta a kezem , megölelt. Persze azóta nem keresett és biztosan kell most a magány neki. Olyan mértékű veszekedéseink sosem voltak. A legjobb barátjának tartott. Természetesen nem tudom elengedni.
    Várható még Ön szerint, hogy újra meg akarja próbálni majd? Sajnos ez nagyon töredék infó amit leírtam. De nagyon el vagyok keseredve..

    • Habis Melinda

      Kedves Girl24!

      Javasolt önismereti munkába fognia, hogy el tudja engedni az olyan társat, aki nem arra vágyik, amire Ön, vagy akivel lehetetlen a közös célok formálása.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K Borbala

    Lehetséges, hogy valami betegségem van, mert egyszerűen szerelmes vagyok de sose vagyok benne 100%-osan biztos.

    • Habis Melinda

      Kedves Borbála!

      Miből gondolja, hogy ez betegség?

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Miért, van az hogy a Férjem bunkón viselkedik velem én azt nem tűrőm el, és nem is állok úgy hozzá és ő mindent rám akar fogni hogy én viselkedek vele barom állatként, azért mert nem úgy van ahogy azt ő szeretné!!

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Fontos volna önismereti munkába fognia. Csak így értheti meg a férje viselkedését és tud elhatárolódni hatékonyan a bunkó viselkedéstől.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Mmm07

    Jó napot..
    Ez a dolgot már egy ideje észre vettem magamon.. nem tudom hogy kell reagálni dolgokra(pl: ha felköszöntenek, ajándékot adnam, veszekedéaben vagyok) egyszerűen csak nem tudok reagálni és kellemetlenül érzem magam.. ezen kivül nem tudok párkapcsoatban lenni mert rosszul érzem magam tőle.. kínosnak és szomorúnal érzek mindem helyzetet és állandóan rosszz kedvem lesz.. de ha a kapcsolatnak vége jobban leszek..és nem bírom ha megérintenek.. utálom és megijedek tőle.. mi lehet a gond velem?

    • Habis Melinda

      Kedves Mmm07!

      Javaslom, hogy kezdjen pszichoteráspiás munkába, hogy megértse a saját működését az emberi kapcsolataiban és azokon kívül is.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K Katalin

    Kedved Melinda! Az egyik ismerősöm ételfüggő. Évek óta sehogyan sem tudok neki segiteni. Mit tanácsol? Van esélye megszabadulni? Miért nem sikerül neki?
    Előre is köszönöm a válaszát.

    • Habis Melinda

      Kedves Katalin!

      A különféle étkezési zavarok pszichoterápiásan jól kezelhetők, de gyakran emellé gyógyszeres terápia is szükséges. A házi “terápia” nem hatásos.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • T Andrea

    Kedves Doktornő! 23 éve vagyunk együtt a párommal, 2 kiskorú gyermekünk van. Párom habitusa:nagy hangú, kioktató. Minden összekapásnál kicsit emiatt kiábrándulok belőle.Nem tudom már ezért úgy szeretni, mint régen..Persze mindig bocsánatot kér ,de az kevés..a szex sem működik köztünk rendesen, persze hianyzik a lelki alap. Lehet ezen segiteni, Jó lenne még szerelmesnek lenni ,de “szenvedek”igy ebben a kapcsolatban.Köszönöm válaszát:TAndrea

    • Habis Melinda

      Kedves Andrea!

      Igen, párterápiás munka tudna segíteni újraéleszteni a szenvedélyt a kapcsolatukban.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • D Tünde

    Tisztelt Doktornő! A párommal kaptam a négy gyerekét, két anyától. Nincs értékrendjük, karácsony sem karácsony. Csak végzem az asszonyi munkát, ők esznek, tv.nek, fordított életet élnek! Apa majomszeretettel szereti őket, pedig már nem kicsik. Sűrűn itt vannak és ez mindig konfliktust okoz! Nincs szavam, nincs közös élmény. Nincs hova menjek a covid miatt nincs munkám. Fikciókban élek, keresem a hibáimat! Köszönöm! Tünde

    • Habis Melinda

      Kedves Tünde!

      Javasolt a kialakult helyzet miatt családterápiát kezdeményezniük. Ha a válás mellett döntött, a helyi önkormányzatnál igényelhet anyagi segítséget.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • U. Martina

    Jó napot kívánok. Már jó ideje nem érzem magamat jól a bőrömben. És ezt a külvilág is megszenvedi. A múltban sok minden történt velem amit nem teljesen tudtam meg emészteni. Én úgy gondolom,hogy emiatt nem érzem jól magam a jelenben. A párommal nem jövök ki túl jól,gyakran okozok neki fájdalmat és szenvedést pedig nagyon szeretem. És sokszor még én sem értem hogy miért tettem azt amit. Néha enyhe depressziót érzek. Meg nagyon erős hangulatingadozást. Ön szerint ez mitől lehet? Előre is köszönöm válaszát.

    • Habis Melinda

      Kedves Martina!

      Hogy mitől lehet ez, pszichodiagnosztikai vizsgálat derítheti ki. Javaslom, hogy kezdjen pszichoterápiás folyamatba, hogy közérzete ismét jó legyen.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Mazsola2020

    Kedves Doktor Nő!
    18 éve van viszonyom kisebb, nagyobb megszakításokkal egy nálam 12 évvel fiatalabb férfival. Végig csináltam vele egy házasságot, mint második de már 4 éve elváltak, részben emiatt is. Akkor megbeszéltük, hogy elvagyunk továbbra is egymással (szex és barátság) mert ő nem szeret úgy, ahogy én őt. Egy dolgot kértem, ha komoly kapcsolata lesz, szóljon, mert akkor én nem folytatom tovább. Nem akarok többé második lenni. Erre, 3 hete kiderult, hogy nem rég gyereke született és ősszel megnosult. Teljesen kiborultam, hogy bő 2 évig titkolta a kapcsolatot. Azt mondta nem akart megbantani. Csúnyán osszevesztunk és kidobtam. Azóta rajott, hogy igazából engem szeret csak nem merte bevallani magának és kérte, hogy vegyünk igénybe parterapiat. Tegyük rendbe az életünk. Tudjuk meg mi ez a se veled se nélküled kapcsolat. Én hajlandó lennék rá, de van ennek így értelme még?

    • Habis Melinda

      Kedves Mazsola2020!

      Szerintem annak is van értelme, hogy a lezáráshoz és annak is, ha az újrakezdéshez kérnek párterápiás segítséget. A se veled, se nélkülded dinamika megértése mindenképpen előre vezetne!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Edit

    Kedves Doktornő!
    A mi esetünkben 12 éve alkotunk egy párt,van 2 gyermekünk. A férjem a kapcsolat 7 évében egy tőle több mint 10 évvel fiatalabb lánynak tette a szépet a facebookon.Akkor véletlenül az egyik üzenetet láttam.Bejelentkezve maradt a gépen,azt hittem az én oldalam.Teljesen lezsibbadtam,mert kapcsolatunk kiegyesnsúlyozottnak tünt. Kérdőre vontam. Nem volt mit tagadnia,ő hajtott a lányra. Együttmaradtunk,a lánnyal állítólag nem tartotta a kapcsolatot.Törölte ismerősei közzül. Amióta lehetősége van, kódolja a telefonját.Eddig ismertem a kódot,és egy alkalommal,amikor enyhén becsiccsentett,kapott egy sms-t.Ő aludt én meg mint aki sejt valamit,megnéztem.Most másodszor a 12 év alatt.Ismét egy nőnek írt,mikor beszélhetnének.Stb.Nem volt benne semmi személyes,de a szám nem volt a névjegyzékében.Kérdőre vontam még akkor este.Olyan állapotban volt,hog, alig bírta a szemét nyitvatartani,de rögtön fenyegetett,hogy nekem jön. Másnap mint aki nem emlékszik semmire,úgy tett.Estére nem bírtam magammal,rákérdeztem.Nem mondott semmi konkrétat.Azóta új kódja van,vig,áz rá,hogy ne is lássam.Először azt mondta,hogy azt hitte,hogy nem szeretetem.Pedig ő goromba sokszor velem.Azt mondta hogy ő szeret. Engem azóta sem hagy nyugodni az egész,ha rákèrdezek,hogy mit akart tőle,tegnap azt mondta,hogy már nem emlékszik.Mit csináljak?Napont mondja,hogy szeret,azóta 2 hete nem ivott.Elég könnyen maga alá zuhan.A tesztoszteron szintje elég ala sony,de ha nem iszik,nem cigizik,akkor sokkal jobb.A házaséletünk is jó,de több hónapon keresztül megállja a fogyasztásukat,majd visszaesik. Az eset óta többet közeledik felém. Mondtam neki beszélgessünk többet,menjünk párterápiára. Én csak a családomnak élek.Az utóbbi 2 hónapban tornázok,egy kicsit fogytam is.Nem voltam kövér,de még csinosabb szeretnék lenni. Mit csináljak?Én is kódoljam a telefonom?:)

    • Habis Melinda

      Kedves Edit!

      A párterápia jó ötlet. Levele alapján sajnos felmerül, hogy a párja alkoholfüggő lehet, ami ha így van, komplex addiktológiai kezelést igényel.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves Doktornő!
    Van egy hozzám közel álló személy, aki pár éve nagyon megbántott, nagyon ronda dolgokat vágott a fejemhez. Azóta nagyjából rendeződött a dolog köztünk, bocsánatot is kért. Viszont én a mai napig nem dolgoztam fel, sokszor eszembe jut. És most ez a személy bajban van, sokszor sír, panaszkodik. Én viszont nem tudom sajnálni, ronda dolog tőlem, de úgy érzem visszaütött rá, ahogy viselkedik. Ettől lelkiismeret furdalásom van, nem akarok rosszindulatú lenni. De mégis, ez normális, hogy így érzek? Egyébként sajnos ha engem valaki egyszer úgy igazán megbánt, akkor azt megjegyzem. Nem állok bosszút, de onnantól máshogy kezelem. Ezt a személyt viszont nem szabadna, mert szinte napi kapcsolatban vagyunk, nem tudok eltűnni az életéből. Köszönöm ha válaszol!

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      A harag kezelését lehetne javítani ebben az esetben, hogy kapcsolatai kiegynesúlyozottabbak lehessenek. Hibázni ugyanis minden ember szokott, jó ha ebből tanulni lehet!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • T. Klaudia

    Tisztelt Habis Melinda!
    Nagyon érzékeny vagyok már kiskorom óta, sokszor sírtam kisebb dolgok miatt is. Voltak azonban abba nem maradó nevetőgörcseim is. Volt hogy egyszerre sírtam és nevettem. Eddig még nem foglalkoztam vele igazán, mert annak tudtam be, hogy biztos csak érzékenyebb vagyok a többieknél. A kamaszkorom során rengeteg hangulatingadozásom volt, úgy tudom, ez normális. 19 éves vagyok, lassan 20 felé jobban szembetűnik az, hogy egyszer dühös vagyok, majd sírok végül nevetek vagy nevetni kezdek, végül sírásba megy át. Történt velem az is, hogy a párommal szeretkeztünk, majd elkezdtem zokogni a boldogságtól. Ez mennyire normális?
    Válaszát előre is köszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves Klaudia!

      Hogy ez mennyire súlyos szakvizsgálat döntheti el. Javaslom, hogy keresse fel háziorvosát, aki pszichiáterhez irányítja ennek céljából.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Sz Karin

    Kedves Doktor Úr!A legjobb barátnőm miatt írok…nagyon aggódom érte..régebben pszichológus segítségét kérték,de nem igazán segített neki..rosszabb lett..felzaklatta úgymond..az a helyzet,hogy gyakran vannak szorongásai,fél bárhol bárki közelében és a nap folyamán csak simán rá törnek a félelem érzetek egyes pillanatokban.Az a helyzet,hogy sokat bántották,a családjában rengeteg probléma van …a barátai az iskolában lelkileg gyötörték és egyetlen embert akit a világon a legjobban szeretett 6 éve elvesztette…bántotta magát és úgy érzi nincs sok hátra neki…nagyon aggódom érte ő sosem volt ilyen…amikor valamit elmondok neki sosem emlékszik vissza,figyelem zavarai vannak,a szíve és a gyomra gyakra összeszorul..elkezd izzadni és jön a félelem érzete.Attól tartok depresszióban szenved…teljesen elhanyagolja magát és látja magát úgy mint másokat ..kérem segítsen,köszönöm

    • Habis Melinda

      Kedves Karin!

      A barátjának pszichiáter tud segíteni. Az is jó, ha elmondja panaszait a házoirvosának, aki tovább tudja irányítani a megfelelő helyre.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • B. Zsuzsa

    Üdvözlöm.
    Egy lángoló szerelemmel indult a kapcsolatunk a párommal.Van egy 2 és fél éves gyerekünk is,akit 10 hónapja egyedül nevelek.Sokat veszekedtünk és elköltözött.Hónapokig azt igérte,hogy visszajön.Nem jött.De azt mondta közben,hogy szeret és hianyzom neki.2 hónapja nem kérdezek nem írok neki semmit.Vártam.Nem zaklattam.Most karácsony előtt magam alatt vagyok,ezert megkérdeztem,hogy szeret e még,azt válaszolta,nem utál.A gyermeke anyja vagyok,de jól elvan egyedül.
    Nagyon bízom a kibékülésben ennek ellenére is.Ön szerint Bízhatok?Tul kellenne lépjek rajta?Nem megy.10 hónapja nem megy.
    Köszönóm a válaszát.

    • Habis Melinda

      Kedves Zsuzsa!

      A túllépésbe önosmereti munka segíthet. Ha szeretne belevágni, kérem keressen meg!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Iván

    Udv.
    13 éves vagyok (fiu). 3.-ba megismertem egy lanyt véle nagyon szoros baratsag alakult ki de 5.-be másik osztályba mentem,de ugyan abba az iskolba. 5. Óta romlott ez a barátság,de ilyenkor én eljöttem valami nagyk erős érzést elkeztedd tetszeni, emiatt nagyon sokszor összevesztünk de aztán mimig kibékültünk. Ő nem szeretne semmi szoros szerelmet. Elmondtam neki az összes erezésemet, de semmi azt mondta hogy Soha nem lesz esélyem nála. Ez nekem nagyon fájt. Nem tudna nekem segíteni valamilyen módszer mit írjak hogyan stb.

    Nagyon fontos számomra ez a lány!

    • Habis Melinda

      Kedves Iván!

      Azt gondolom, hogy ha a lány azt mondta Önnek, hogy nem akar szerelmet, akkor ezt akármilyen nehéz, el kell fogadnia.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Dóra

    Üdvözlöm! Másfél éve vagyunk együtt párommal, korán hozzám költözött de ez egyik napról a másikra történt észre sem vettük. Nagyon jól meg voltunk addig amíg volt normális munkahelyem. Munkanélkülin voltam nagyon sokat segített támogatott mindenhogy egy rossz szavam nem lehet rá! Azonban itthon sok volt nekem teljesen ki fordultam magamból mindennapi kérdésekkel halmoztam el “ meddig bírja ezt ?” “Szeret meg ?” “ jó velem élni ?” Stb besokallt elment elköltözött pár hét után kibekultunk újra kezdtük most ismét nálunk élünk de neki lett egy alberlete, és valahol bánt hogy anyagilag nem állunk jól mert fizeti az albérletet de ott se vagyunk ő se mert mindig nálunk ahol eddig éltünk egy éven át és nem tudom h h tudnék a témához közelíteni ? Magunkon szeretnek segíteni h anyagilag is jobb legyen … csak nem szeretném ha ezzel azt hinne hogy én türelmetlen vagyok vagy megint épp kombinalok és ilyeneken agyalok … mert mikor kibekultunk annyit mondott mindent szép lassan akar felépíteni azt ami eddig volt hogy együtt éltünk …

    • Habis Melinda

      Kedves Dóra!

      Javaslom, hogy ossza meg az elképzeléseit a párjával. Ha elmagyarázza mit miért gondol, vagy szeretne, nem fogja türelmetlennek találni Önt!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • T. Tamás

    Szép napot kívánok Doktornő!
    Már régebb óta nem érzem magam túl jól a bőrömben, 18 éves fiú vagyok és 9 hónapja jöttem össze a barátnőmmel. Ez előtt sokszor volt hogy este csak sírtam és úgy aludtam el, mert a múltbeli hibáimon gondolkodtam. Mindig azon gondolkodtam hogy régen sokkal jobb volt minden, még fiatalon. Több időt voltam a szüleimmel. Nagyon sok mindent megkaptam tőlük, de mindig azt kérdezgettem hogy minek és hogy miért kaptam ezeket, mivel érdemeltem ki és hogy igazából ez nem is kellett volna nekem, nem érdemeltem meg.
    Mikor barátnőm lett ezek a gondolatok elmúltak, de mostanában egyre többször visszatérnek. Az a kérdésem, hogy ez normális, és ha nem akkor van erre valami tanácsa hogy ezek a gondolatok elmúljanak?
    A barátnőmmel egyébként nagyon jól megvagyunk, nagyon boldogok vagyunk együtt. Előtte nem volt kapcsolatom, ezért sokszor szomorú voltam, higy nem fogok találni soha senkit.
    Válaszát előre is köszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves Tamás!

      Az érdemtelenségi, vagy máshogy megfogalmazva a bűntudati érzések önismereti mnkával érthetőek meg és kezelhetőek hatékonyabban.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves doktornő!

    Elég nehéz helyzetben vagyok mivel bekerült az életembe egy olyan férfi aki egyáltalán nem egy könnyü eset és nem lehet rajta kiigazodni
    Van közöttünk jo pár év korkülönbség de azt mondta hogy öt ez nem zavarja mert ha zavarná akkor nem jelent volna meg velem nyilvánosan.
    Mikor először meglátott engem akkor nagyon nézett ,én is öt mert részemröl szerelem volt első látásra,a városban többször is elmentünk egymás mellett véletlenül akkor is nagyon zavarban volt.Egyszer ugy adódott hogy egy étteremben pont ott volt az egyik barátjával akit én régóta ismerek ,az pedig oda hivott az asztalhoz hogy üljek le és vacsorázzak velük.
    A vacsora alatt sikerült a férfi nevét megtudnom és vettem a bátorságot és bejelöltem a facebookon.
    A képeimet napi szinten lájkolta mig egyszer rám irt igy kezdtünk beszélgetni.
    A randira is sor került,nagyon tisztelettudó volt velem,egy ujjal sem probált hozzám érni csak annyit kérdett hogy állok a férfiakkal mig én elmondtam hogy nekem még nem volt párom soha. Erre ö nagyon meglepödött.
    Leadta a telefon számát és azt mondta amikor csak szeretném öt látni szivesen jön és találkozzunk tehát rám hagyjta a randik megszervezését
    Egy alkalommal én bevallottam hogy többet érzek
    erre azt felelte hogy ne féljek mert nem utasitott vissza csak neki kell idő hogy jobban megismerjen mert sokat nem tud még rolam,meg hozzá tette hogy eddig azért nem probált hozzám érni ilyen rővid idő elteltével mivel akkor lehet én azt gondolnám hogy ö csak egy éjszakát szeretne tölem.
    4 honap telt el és még mindig itt tartunk hogy találkozzunk,beszélgetünk de semmi több,mikor megprobálom megsimogatni a hátát zavarban van ,vagy csak simán néz és mosolyog és nem tudja mit mondjon
    Egy elég félénk ember az tény,több embertöl is ezt a véleményt hallottam
    A többi tapasztalatomat vele kapcsolatban mióta járok ki vele reggelig tudnám mesélni egyszóval ugy érzem mostanában menekül elölem ami nagyon bánt aztán csak visszajön és felkeres. Fél megismerni a szüleimet az okát nem tudom miért
    Egyszer nagyon kedves egyszer tartozkodó
    Ki szeretném kérni az ön véleményét ezzel kapcsolatban mert fogalmam sincs hogy mit érez
    Van esély rá hogy idővel ő is kezdjen lépni felém ?

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Persze, esély bármikor lehet. Attól függ, hogy ő mit szeretne. Érdemes erről beszélgetniük egymással.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves Doktornō,

    nem igazàn èrtem magamat lassan 40 vagyok ès sehol sem tartok van egy sùlyos problèmám szerintem amit nem èrtek!Mindig magam ellen dolgozok hogy ne legyen jò majd mikor megtörtènik a baj akkor meg sajnàlkozok hogy jaj mi törtènik mièrt nem sikerül nekem ez az stb èn ezt nem èrtem tudom hogy mi lenne a jò tisztában vagyok vele erre mègis magam alatt vágom a fàt! Gondolom a választ nem itt, pàr karakteres válasz után fogom megtudni de nem lenne rossz valamit is megtudni ami egy jò ùtra terelne!

    Üdv Miklòs

    • Habis Melinda

      Kedves Miklós!

      Szerintem nagyszerű, hogy felfigyelt erre az ismétlődésre! Önismereti munka lehet a segítségére abban, hogy jobban megértse ezt a mintázatot és hatékonyan felvegye a kesztyűt vele szemben.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Anett

    Kedves Melinda!

    5 éve vagyok együtt a párommal. Gyorsan beleugrottam ebbe a kapcsolatba, állapotos lettem és kiköltöztem hozzá Németországba. Szülés elôtt màr nagyon durván bánt velem, közben a szülőágyon is lejáratott s utána a kisbabámmal hazamentem, nagyon durván bánt velem. El kellett szöknöm, mert rettegtem tőle. Elmentem éjjel a gyerekkel barátokhoz. De ő gyorsan megtalált, jóvá akarta tenni, meg is kérte a kezem. Sok gondolkodás és nem volt más lehetőségem, visszamentem hozzá. Rokonom megfenyegetett, hogy vagy gyorsan döntök, vagy letesz rólam. Aztán utána se volt jobb. Sok idő után eljegyeztük egymást. Ösdzeházasodtunk. Most csak takarítóként dolgozok. Úgy gondoltam ez maradok a szakmában, mert semmire sem vagyok való. Aztán összeszoktunk. Megismertük egymást. Jól megélünk egymás mellett, csendben. Az érdeklődési körünk nem igazán hasonló, ő sokat dolgozik, én elégedetlen vagyok magammal sokszor. A tanácsaimat nem igazán hallgatja meg, mikor szüksége volna rá. Pl. vegyen egy sálat, meg ne fázzon. Ha vettem neki jegyet masszázsra, azt se váltotta be. Én festettem ki az egész lakást. Én kényszerítettem, hogy ápolja magát, mert nem szerette, hogy ezt elvárom. Most már hozzá szokott a testápoláshoz, meg ahhoz hogy játsszon a fiával is. Szex ritka de inkább nincs.Ő türelmes most. Jobb ember lett, én viszont elviselhetetlen lettem. Kiharcoltam its. owning n I woke up n do you know what I am thinking. a helyemet, miután elnyomott. Most beszélgető viszonyban vagyok egy barátommal, akivel idő közben érzelmeink támadtak egymás iránt. Most úgy érzem, a két szék közé csúsztam. Mindkettő megért, támogat. Az új férfi felkeltette bennem az alvó énemet, aki hisz magában. Már majdnem teljesen eldöntöttem, hogy keresek egy rendes állást, és talán ki is költözök a gyerekkel. De a férjem észrevette, hogy távolodok, ezért most odafigyel rám. Most elbizonytalanodtam. Nem tudom, mit tegyek. Nem tudom, mit érzek. Talán szeretetet.

    • Habis Melinda

      Kedves Anett!

      Levele alapján javaslom, hogy fogjon önismerti munkába. Ennek segítségével gondolja át, mire vágyik legjonkább, s ezt hogyan lehetne megvalósítani.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Z.Nato

    Tisztelt Doktor Nő!
    Olyan problémával fordulok Önhöz,hogy 3hete levagyok törve nagyon,szorongok majd ràm jön a remegés és a síràs,éjszaka alig tudok aludni,folyton jár az agyam.Étvàgyam nagyon kevés.Munkahelyemen problémàk alakultak ki,nem érzem magam ott jól,gyomoridegem ,hányigerem van minden reggel.Az emberek tàrsaságàt kerülöm,hazajövök egyedüllétre vàgyom.Van egy pàrom,akivel a kapcsolatunk ingadozó.Egyik nap szép másik nap rossz,én szeretem ,közel engedtem magamhoz,de ugy érzem ezt nem kapom vissza felém írányulva.Nem válal fel,nem igazán kapok figyelmet,nem tudunk leülni és megbeszélni a gondolat.Nem tudom mi lenne a helyes út,mit tegyek.
    Előre köszönöm a válaszát!

    • Habis Melinda

      Kedves Z.Nato!

      Javaslom, hogy keresse fel mielőbb háziorvosát a tünetekkel. Érdemes ezután lelki munkába is belefognia!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • anonim

    Jó napot Doktornő. 17 éves lány vagyok, a fiú másfél évvel fiatalabb tőlem. A panaszom az lenne hogy, egy 13 hónapos kapcsolatomnak 3 hónapja lett vége. Vannak nehezebb és boldogabb pillanataim. Kijelenthetem hogy valamennyire toxikus kapcsolatban voltam. Talán jó ember rossz időben. Ez a megfelelő leírás. A napokban tett ki képet egy új lánnyal. Hirtelen ért pedig tudtam róla. Nemtudok tovább lépni, és folyton visszaesek a legmélyebbre. Mindig abba reménykedem hogy visszajön, mert havonta 1x felhív lelkis dolgokkal amiket csak velem tud megbeszélni. Nemtudom mi lesz velem.

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Fontos, hogy egy Önhöz közelálló, mebízható felnőttel beszélgessen a nehéz érzéseiről. Mi az, amit nehéz elengednie abből a kapcsolatból? A rendszeres beszélgetések felfüggesztése javasolt, amíg el nem gyászolja a szakítást.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves Doktornő!
    Egyetemista vagyok és nagyon megvisel az egyetem. A sok taulás, monotonitás… Nincs idő kikapcsolódni. Most épp szünetünk van, hazautaztam a családomhoz, de úgy érzem, most is folyamatosan tanulnom és ismételnem kell, hogy jó jegyeket szerezzek. Mindezek mellett a magánéletre sincs sok időm. Gyakran magányosnak, elhagyatottnak érzem magam, úgy érzem, a barátnőim elhanyagolnak (szingli vagyok). Ebben a szituációban elkezdett hiányozni a volt barátom és mivel a szüleim városában lakik, úgy gondoltam, hogy ráírok. Többször szakítottunk már, az utóbbi 2 évben félévente/évente rá írtam, rájöttem, hogy eléggé hiányzik és kicsit megbántam, hogy szakítottunk. Mindig beszélgettünk pár hétig, de csak felszínes dolgokról, aztán elhalt a beszélgetés. Úgy éreztem, hogy próbál udvarias lenni, de már nem érdeklem. Mit gondol, ebben a szituációban érdemes újból megpróbálnom, hogy ráírok? Furcsa módon mindig Karácsony-táján kezd el hiányozni, talán mert sok emlékem van vele ebből az időszakból. Ha ráírok, milyen stratégiát állítsak fel, hogy megtudjam, érdekelné-e, hogy összejöjjön velem újból?
    Előre is köszönöm kedves válaszát,
    Hanna

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Levele alapján azt gondolom, hogy nem az exével kellene kezdneni a problémamegoldást, hanem előbb rendbe tenni az életét, beállítani egy pihentető, élvezetes napirendet. Rendezni a többi emberi kapcsolatát. Ha még ezután is sokat gondol az exére, akkor sem csak a visszahódítása marad a megoldás, az elengedéshez esetlegesen kérhet pszichológusi segítséget.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves Doktornő!

    Olyan problémával fordulnék Önhöz, hogy megismerkedtem egy férfival két hónapja (azóta már együtt vagyunk és a barátnőjének tart). Ő 25, én 27 éves vagyok. Az elején nagyon érdeklődő volt, sokszor írt, viszont mostanában úgy érzem, (1-2 hete) mintha csökkent volna az érdeklődése. Múltkor mondtam neki, hogy nekem fontos az őszinte és nyílt kommunikáció és, hogy szeretném, ha megtudnánk mindent beszélni. Kérdeztem arról, hogy mi fontos neki egy kapcsolatban, azt felelte, hogy próbál mindent elfogadni olyannak, amilyen és, hogy minden rendben van (azzal ő is egyetértett, hogy a jó kapcsolatból is lehet jobbat varázsolni) Én elmondtam még azt is neki, hogy szeretem, ha érdeklődnek irántam . Kíváncsi voltam, hogy mi lesz, így a mai nap folyamán nem kerestem, amiből az lett, hogy nem is beszéltünk. Persze, tudom, hogy egy nap még nem a világ vége és, hogy még nem igazán ismerjük egymást, de valamiért még is aggódom emiatt.

    Köszönöm a választ!

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Érdemes nyíltan beszélnie a rossz érzéseiről a párjának, megfogalmazni milyen rendszerességű kapcsolattartásra volna igénye.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Anikó

    Tisztelt Doktornő!

    7 hónapja, hogy új parkapcsolatom van és van egy természete, másszóval bunkó. Nem minden esetben, de van hogy Ő azt élvezi ha engem feldühít és kedvem nincs hozzá és erre Ő szexális téren begerjed. A másik dolog, hogy fél év után tudtam meg, hogy HPV vírusos és most mar látható szemölcsei a szemérem testen. Úgy tudtam meg, hogy a legjob barátjának a baratnője a párom exe volt 2 évvel ez előtt. Nagyon jóba lettem vele és elmondott nekem mindent, hogy úgy mentek szét hogy tovább adta neki a HPV vírust és 3 hónapba tellet kezeltetni magát. Párom nem tudja, hogy én ezt az exétől tudom, megvártam amíg párom mondja el és erre fél év múlva volt képes… A válsza az volt, hogy azert nem mondta el mert kinek kell egy beteg ember? És hogy elhagytam volna… meg miért akadok ki amikor védekezün óvszerrel. A kapcsolatunk elején voltak bakijai: 4 évvel ez előtt volt egy 6 éves kapcsolata egy házas nővel. Adott volt számomra egy lehetőség, nyelvet tanulni és intézett nekem tanárt, a tanulás alatt több információt tudott a tanár a páromról mint én magam… a párom édesanyja nevét és stb… és rájöttem, hogy ki Ő és kiakadtam. De ugy voltam vele hogy a sajat érdekem nézem, hogy fejlődjem, tanuljak tovább. Eltelt 1 hónap és jött egy megérzés… bele néztem a telefonjába és a nyelvtanárnővel aki egyben az exe is volt kibeszélte vele a szexuális kapcsolatunkat, hogy nem működik. Ezt is megbocsajtottam. A szexuális kapcsolatunk jobban róla szól… nem elégít ki. Tudja, hogy mit kellene csinálnia, mi az érzékeny pontom a testemen de ahoz is durván ér hozzá. Így aztán közölte velem, hogy tudja hogy En fehérmájú vagyok és frigid… Nekem ez annyira rosszul esett, hogy már nem kívántam Őt úgy és nem voltam azon hogy Én magam csináljam a testemen a dolgokat, hogy elmehessek szex közben. Még egy dolog, masfél hete közölte velem, hogy soha nem fogom kiismerni, mert hogy nem mondd el nekem semmit… dugdossa a telefonját, egy ujjal nem nyúlhatok hozzá. Reggel telefonnal megy wc-re. Csalódtam benne… de megbocsájtottam. Ön szerint ne fűzzek sok reményt ehez kapcsolathoz? Mit tegyek?
    Tisztelettel: Anikó (28 éves)

    • Habis Melinda

      Kedves Anikó!

      Levele alapján sok olyan kérdés merül fel a párkapcsolatával kapcsolatban, melyet érdemes volna átgondolni. Ez azonban meghaladja a levelezés kereteit, ezért javaslom, hogy keressen fel személyesen pszichológust, vagy kezdjen önismereti munkába (akár csoportos, vagy online keretek között).

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • L. Kinga

    Kedves Doktorúr/Doktornő,
    Edesanyammal kapcsolatban fordulnek magahoz.
    Nem tudjuk hogy mi lehet a hattereben az evek ota zajlo folyamatos viselkedesingadozasainak. Tudni kell rola, hogy eleg hanyatatott gyerekkora volt, sokszor bantalmaztak, vertek. Az utobbi evekben kb 10 eve, folyamatosan valtozott a viselkedese, annyira hogy mostmar megnehiziti az egyuttelest az egesz csalad szamara. Az egyik pillanatban kedves mosolygos a kovetkezoben szinte mar mar gonosz, teljesen kikel magabol es agressziv. A legaprobb dolgon is kepes teljesen folvhuzni magat, kikel magabol, kiabal es nem egyszer agressziot is mutatott. Nem alszik jol, es az eves is kihivas szamara, ugyan is elofordul hogy rosszul lesz etkezes utan es nem marad meg az etel. Nem tudjuk, hogy milyen lepeseket tehetnenk, mert nem ismeri be hogy esetleg segitsegre szorulhat. Nagyon szeretjuk es nem ertjuk, hogy hogy kelhet ki ennyire magabol. Sokszor az idegenekkel is durva, elutasito, neha tarsasagban is kijon belole ez az enje, igy eleg sok ismeros tavolodott mar el ennek kovetkezteben a csaladtol.
    Mi ugy gondoljuk ennek valamilyen mentalis betegseg lehet a hattereben, tenyleg ennyire ilyeszto mereteket oltott ez mar. Egyszeruen latni rajta amikor “atkattan” ebbe az allapotba es kezelhetetlen lesz.
    Valaszat elore is koszonom.

    • Habis Melinda

      Kedves Kinga!

      Levele alapján valóban felmerül valamilyen személyiségzavar az édesanyjánál. Fontos tudnia erről a betegségkategóriáról, hogy az ebben szenvedő páciensekre a betegségbelátás hiánya és a mentális kezelés elutasítása jellemző. Érdemes ezért konzultálniuk az anyja házorivosával a lehetséges lépésekről.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • B. Laura

    Gimis lány vagyok, és úgy erzem csalódott bennem apukám. Jelentkeztem egy tagozatra, tanulok is rendszeresen, változtat és ezt ő látta is, de úgy látszik rosszul mert elég rossz jegyet kaptam ennek ellenére is. Azt mondta nem fognak felvenni a tagozatra és lassan már az sem érdekli hogy kukás leszek e vagy sem. Nagyon rosszul esett és tudom hogy igaza van, jobban kelett volna tanulnom, csinálnom a dolgomat, jelenleg próbálok változtatni de mindennap avval a tudattal felkelni hogy elrontottam, csalódott , nem így képzelt el, nagyon rossz érzés!

    • Habis Melinda

      Kedves Laura!

      A rossz jegyek mindenkinek becsúszhatnak, bizonyára ki tudja javíani, ha igyekszik. Az apukája visszajelzése bántó, ilyen helyzetben inkább biztatásra lenne szükség. Hibázni ugyanis természetes, a fontos szerintem az, hogy legyen hitünk és kitartásunk, hogy kijavítsuk ezeket.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Név nélkül

    Kedves doktornő!
    Körübelül 3 hete tart a problémám.
    Mikor egyik este a barátnőmmel voltunk együtt és elég korán elmentem a behatolás követően. Ezután folyton azon agyaltam, hogy mi miatt lehetett ez. Következő estén is ez történt, viszont az ezt követő napon minden remekül ment. Elég sokáig bírtam, igazából nem is kellett nagy erőfeszítés ehhez, egyszerűen nem jött az inger, hogy ejakuáljak (pedig élveztem az együttlétet). Ekkor azthittem, hogy minden rendben lesz, de mégis bennem volt az a kis félelem, hogy mi lesz ha mégsem. Következő együttléteken megint előjött a probléma. Megint nagy pánikokba estem, hogy mi lehet. Azóta megint volt 2 olyan aktus ami nagyon jól sült el. Rögtön behatolás utáni ejakuálás szerencsére elmúlt, de még mindig nem érzem az igazinak, elég gyorsan rámtör aktus közben, hogy nemsokára elmegyek.
    18 éves vagyok, és 3 éve élek nemi életet. De ehhez hasonló még sosem volt.

    Előre köszönöm a válaszát!

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Hogy ez miért van, nem lehet a levele alapján megmondani. Amennyiben tartósan fennáll a zavar, érdemes felkeresnie a háziorvisát, s a szomatikus kivizsgálás után pszichológushoz fordulnia.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • S Attiláné

    Tisztelt Dr nő! 1 éve kezdődött ha ki kell mennem az utcára néha rám jön a szédülés érzés a félelem a menekülési kényszer egy adott helyzetből , sokszor síró érzés is gyötör emellett heves szívdobogás. Elofordul ha zárt térbe vagyok akkor is szédülök bizonytalan vagyok és félek ez mitől lehet köszönöm szépen a válaszát

    • Habis Melinda

      Kedves S Attiláné!

      Javaslom, hogy keresse fel a háziorvosát, mondja el neki a panaszokat.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • T. Tamara

    Jó napot!Mit csinaljak ha kihagynak valamiből?

    • Habis Melinda

      Kedves Tamara!

      Sokféleképpen lehet reagálni erre. Ön hogy tenné legszívesebben? Ha próbálta ezt, miket tapasztalt?

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • P M Dávid

    Tisztelt Doktornő egy lánybarátom írt nekem szeretném ki deríteni mi a problémája.
    Én két dologra tudtam tippelni (depresszió, kisebbség komplexus) de nem vagyok biztos egyikben sem.
    19 éves. Itt az üzenete :

    Csak az a bajom és ezt nehogy magadra vedd tényleg csak szeretném tisztázni ha esetleg furának tűnök zárkózottnak vagy akármi főleg egy ilyen este után de egy másfél éve ilyen vagyok❤️hogy konkrétan ha valaki hozzám ér meg ölel vagy akármi vagy csak szépeket mond rólam én halálosan elkezdek félni és érzem, hogy nem kapok levegőt …ilyenkor mindig meghunyászkodok..tudom hogy rohadt fura es hülyeségnek hangzik de tényleg ilyen vagyok sajnos.
    Ha megyek az utcan vagy valakivel véletlen össze futok és dumálunk pár szót teljesen mást mutatok de ha ilyen van én valamiért ezeket így reagálóm le..nem csoda ha nem érted mert én sem értem csak tudom hogy kurva szar érzés.

    • Habis Melinda

      Kedves Dávid!

      Szerintem jó, hogy ilyen őszintén írt Önnek ez a lány. Nem feltétlenül kell klinikai zavarra gondolni ez alapján, a nehézségek talán kedvességgel, megértéssel is oldhatóak. Érdemes kipróbálnia!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Timcsi

    43 éves a barátom 1 hónapja vagyunk együtt és most közöli szeret de nem érzi miért van ez

    • Habis Melinda

      Kedves Timcsi!

      Javaslom, hogy próbálja meg a párjának feltenni kérdéseit.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • N. Éva

    Családon belüli erőszak áldozata vagyok.Párom szexfüggő,minden nap ki kell elégíteni valamilyen formában. Ha nem akkor lelkileg tipor és agresszív. Nekem nem megy minden nap mert nőgyógyászati beteg vok.Parom rákbeteg volt.Folyamatosan félek, próbálok megfelelni h ne bantson.A szexre is rá raveszem magam.De nem bírom mar.

    • Habis Melinda

      Kedves Éva!

      Fontos, hogy mielőbb biztonságban legyen, ne kényszeríthessék semmire, amit nem akar! A családon belüli erőszakról többet tudhat meg a NANE Egyesület weboldalán.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Tisztelt doktornő!
    Miért érzem úgy, hogy nem vagyok elég jó a páromnak?

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Önismereti munkával lehetne megválaszolni ezt a kérdést. Ha szeretne belevágni ebbe, kérem keressen meg!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K. Noémi

    Kedves Doktor nő!

    30 éves jó karban lévő elvált nő vagyok jó egziztenciával., saját lakással stb.. Van egy korban hozzám illő párom. Együtt lakunk fél éve. Neki nincs se gyermeke sem családja. Az utóbbi időben kb. 3-4 hónapja a sexuális életünk megromlott. Nem jutunk el a merevedésig sem., ha el jutunk esetleg akkor 1 perc alatt lelankad. 🙁 amire úgy érzem rá fogunk menni. Mindig megmagyarázza. Fáradtság, veszekedés, vizelési inger… Te tudom ennél sokkal több van a dolgok mögött. Próbáltam beszélni vele, de semmi hatás. Ő azt kéri Tőlem ne akadjak fent ezen , mert ez nem fog segíteni. Félek , hogy csak az anyagiak miatt volt velem 2,5 évig és nem tudja tovább megjátszani magát. Ön mit gondol erről?

    • Habis Melinda

      Kedves Noémi!

      A szexuális zavar párterápia segítségével valószínűleg orvosolható. Javaslom, hogy beszéljenek erről a lehetőségről.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K. Erika

    Kedves orvos nő én 4 ével élek eģyut paromal de van egy gond egyfojtaba asút hajtogatja hogy egyedül akar élni hogy komoj szándékai nincsenek ,persze volták vitáink mert én Londonba éltem érte mindent fel átam ő nevelte a fiát az exe vele hagyta..A fiú egy alkoholista sajnos.En szeretem de ő nem szeret ha elhagynám mert ő fűgetlen életet akar élni. Egy párszor elakartam menni mindég visszatartót azzal hogy ülhetek míg fereteszek pénzt albérletre.Tegnap kijelentett hogy látni se bír hogy egy durva nő vagyok amit ő nem bír és mikor fogom fel hogy nem kellek mert nincs OJAN nő mint a volt -félesége akit szeretet és míg el így is lesz.A -félesége egy másikért elhagyta sajnos.De a parom egy depresios pánik beteg ember ráadásul hipomonder is Nem tudom mit tegyek mert szeretem sajnos és úgy érzem nem tudnak élni nélküle

    • Habis Melinda

      Kedves Erika!

      Önismereti munka szükséges, hogy sikerüljön élnie nélküle, ahogy kérte. Egyenrangú, stabil kapcsolat csak két egészséges lelkű ember között lehetséges.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Aggódó anyuka

    Tisztelt Doktornő!
    7 éves kisfiam iskola kezdés óta teljesen kifordult önmagából. Az első 1-2 hétben semmi probléma nem volt(előtte az óvodában sem) de a 3-4 héttől, folyamatosan minden héten történik valami, értem ez alatt a felnőttekkel szembeni szembenállást, csúnya beszédet es agressziót a társaival szemben.,egyszerűen tehetetlenek vagyunk mindig megbeszéljük mi a helyes és helytelen, pár napig “rendesen” is viselkedik aztán minden kezdődik elölről. A leginkább aggasztó, hogy ilyen mondatokat mondott amikor mérges volt, : bárcsak meghalnek, nem akarok élni, senki se szeret, levagom az állat fejét. Amúgy meg okos, kedves kisfiú és van egy 5 éves fiú testvére is. Egyszerűen tanácstalanul állunk a helyzet előtt mi válthatta ki ezt a viselkedést nála, vagy hova kellene segítségért fordulni. Válaszát előre is köszönöm.
    Tisztelettel, Egy aggódó anyuka

    • Habis Melinda

      Kedves Aggódó Anyuka!

      Javasolt gyermekpszichológushoz fordulniuk, aki szakvizsgálat után tud majd segíteni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Kérdése vagy véleménye van? Ossza meg velünk!

    Az email címet nem tesszük közzé.