Címke: beilleszkedés

Külföldre költözés

A külföldre költözés nehézségeiről röviden

Amikor az ember külföldre költözik sok kérdés felmerülhet: Hol fogok aludni, mit fogok dolgozni? Milyenek lesznek a hétköznapjaim? Változnak-e majd a kapcsolataim? Megbánom-e majd a döntésemet? Mélyebb kérdések feltétele is időszerűvé válik, hiszen újra kell definiálnunk a számunkra alapvető dolgokat. Felmerül, hogy ki vagyok én? Mi az, ami igazán fontos nekem az életben? Miben vagyok jó?

A külföldre költözés jelentős próbatételt jelent mindannyiunk számára. Az új kultúra rengeteg újdonságot tartogat, számos változást hoz az életünkbe. Az ezekhez való alkalmazkodás mindenképpen hat ránk. Új képességek kialakítására lesz szükségünk ahhoz, hogy beilleszkedjünk a társadalomba, megteremtsük megélhetésünk körülményeit.

Milyen okai vannak leggyakrabban a külföldre költözésnek?

Sokféle okból dönthet valaki a külföldre költözés mellett. Az anyagi bizonytalanságtól kezdve, a nyugtalanságon át az újdonságkeresésig. Amennyiben nem találjuk a helyünket, gondolhatjuk azt, hogy a környezetváltozás majd segít rajtunk. Sokan szeretteik fojtogató közelségétől menekülnek jó messzire. Legtöbbször fiatal felnőttek indulnak neki a nagyvilágnak. Ilyenkor ennek az életszakasznak a speciális problémáira rakódnak rá a külföldi lét nehézségei.

Külföldön élő magyarokkal végzett Skype konzultációk alapján azt a következtetést szűröm le, hogy gyakran nem kellőképpen átgondolt döntés a külföldre költözés, hiszen előre nem gondolkodnak el azon, pontosan milyen változásokkal jár majd mindez. Gyakran az motiválja a külföldre költöző magyarokat hogy elegük van a munkanélküliségből, anyagi problémákból (abból, hogy nehezen tudják fizetésükből a vágyott életszínvonalat megteremteni, lakáshoz, vagy autóhoz jutni). Máskor a kíváncsiság és a kalandvágy vezet egy új élet felé. Ez azonban hamar elmúlhat. Amikor a valósággal találjuk szembe magunkat, az újdonság izgalmát a megélhetés és a hétköznapi problémák súlya veheti át.

Milyen nehézségek várhatóak a költözés kapcsán?

Nyelvi nehézségek szinte elkerülhetetlenek. Attól, hogy jól beszéljük az adott ország nyelvét, a helyi nyelvjárással még meggyűlhet a bajunk. A helyi emberek is furán reagálhatnak az akcentusunkra, ami megnehezítheti számunkra a beilleszkedést.
A munkahelyen, illetve az iskolában is más elvárások vannak. Ezek nem csak ismeretlenek, de kultúra függők is, ezért nehéz ezeknek megfelelni.
A legtöbb esetben a pénzügyek kezelése is máshogy zajlik, mint itthon. Gyakran jelent problémát, hogy plusz energiába telik a kapcsolat fenntartása az otthon maradottakkal. Ebben mindenféleképpen van egyfajta veszteség, hiszen nem ugyanaz az érzés Skypolni a barátunkkal, mint leülni egy bögre kávé, vagy korsó sör mellé és beszélgetni. A távolság miatt óhatatlanul szegényednek a kapcsolatok.

Egy ismeretlen kultúrában sok minden új, minden más: máshol vannak a boltok, máshogy járnak a buszok, máshogy élnek az emberek. Amíg nem tapasztaljuk meg, hogy ez a sok apróság mennyi biztonságot ad a hétköznapokban nehéz elképzelnünk, milyen talajvesztettnek érezhetjük magunkat ezek nélkül.

A kapcsolataink mindenképpen változnak a költözés hatására…

de nem biztos, hogy pont úgy, ahogyan szeretnénk. A távolság miatt a korábbi kapcsolatok spontaneitása ugyanis megszűnik. A kiköltözés után néhány hétig még fennmaradhat a szoros kapcsolat szeretteinkkel, hiszen mindenkit érdekelni fog, hogy milyen az élet új hazánkban. Ez azonban hamarosan alábbhagy! Sok külföldön élő magyar kliensem számol be arról, hogy megszakadnak, vagy meglazulnak az otthoni kapcsolatai, a virtuális kommunikáció ugyanis sokkal személytelenebb. Ebben generációs különbségek is szerepet játszanak, ugyanis a fiatal barátaink valószínűleg sokkal előbb fognak velünk Skypolni mint az idősebbek, péládul a nagyszüleink.
Az új kultúrában máshogy zajlanak le a hétköznapjaink, amit az otthon maradottak esetleg kevésbé tudnak elképzelni. Családtagjaink elvárják tőlünk, hogy meglátogassuk őket, hiába szeretnénk mi is pihenni a szabadságunk alatt. További nehézséget okoz, hogyha ők nem ismerik kellőképpen az adott kultúrát és nem eléggé rugalmasak. Akkor élményeinket is nehezen oszthatjuk meg velük. Speciális jelenség az úgynevezett “hotel és turizmus” funkció, ami azt jelenti, hogy szeretteink elvárják, hogy nyaralásuk alatt elszállásoljuk őket és megmutassuk nekik a helyi nevezetességeket.

Magányosan…

Biztos ami biztos, rengeteg új inger ér bennünket. Kiköltözés után idegennek érezzük magunkat, hiszen annyira más az, amit mi megszoktunk, mint az, amit az új körülményeink közt megtapasztalunk. Furának érezhetjük magunkat az eltérő értékek között szocializálódott emberek társaságában. Éppen ezért jó önismereti lehetőség is egy külföldi út! Amennyiben azonban otthon beilleszkedési problémáink voltak, külföldön valószínűleg ez még nagyobb nehézséget jelent majd a számunkra. Gyakran a fizikai távolság segít elrendezni a kapcsolatokat. Legalábbis azt érezhetjük, ha egy kis levegőhöz jutunk, ami segít az öndefinícióban. A szeretteink a fizikai távolság hatására nem szólhatnak bele, hogy mikor hová megyünk, kivel találkozunk, mit csinálunk. Hogyha egy másik országban élünk, ezekről nem is tudnak. Nagyon gyakran meg lehet figyelni a család elől való menekülést, mint a külföldre költözés tudattalan motivációját. Fontos azonban tudni, hogy nem feltétlenül oldja meg ezeket a problémákat a távolság. Sőt, könnyen előfordulhat, hogy még nyomasztóbbnak érezzük majd a szeretteinkkel való kapcsolatot, csak ezentúl nem személyesen, hanem telefonon, vagy Skypon fogunk veszekedni egymással.
Amikor magányosak vagyunk ráadásul, többet gondolunk a problémáinkra.

Mivel a külföldre költözés sok bizonytalansággal jár, még jobban keresnénk a biztonságot a meglevő kapcsolatainkban, illetve még nagyobb igényünk van arra, hogy mielőbb új kapcsolatokat alakíthassunk ki. Az ismeretlenbe való integrálódás ugyanis nem könnyű. Az új kultúrában számunkra speciális tudásra kell szert tennünk, új készségeket kell kialakítanunk. Ehhez pedig szükségünk van a nyitottságunkra és a megfigyelőképességünkre.

A beilleszkedés nehézségei aktiválhatják bennünk a kirekesztéssel kapcsolatos gyermekkori élményeinket. Ilyenkor szükséges szakember felkeresése. Fontos kimondani, hogy külföldön sokkal nehezebb kezdeményezni, ismerkedni. Kivételt képeznek ez alól az Erasmusos diákok, akik egy zárt közösséget alkotnak, erősan támogatják egymást.
Amennyiben sikerül az adott társadalomba való integráció, jobb teljesítményt érhetünk el és elégedettebbek leszünk a külföldi élettel. Szorongásunk lecsökken, önértékelésünk nő.

A kiköltözés jelentős stresszt hoz magával

A kiköltözés utáni első hetekben speciális tüneteket tapasztalhatunk. Az úgynevezett kultúrsokk pszichés tünetei lehetnek a zavarodottság, türelmetlenség, meg nem értettség, talajtalanság érzése. Csökken az önbizalmunk, szorongónak és depressziósnak érezhetjük magunkat. A költözés után jellemző még a fizikai fáradtság, az alvászavar és a fejfájás. Nagyobb a fogékonyság a különféle betegségekre, többet sírunk. Fontos tudni, hogy ez egy normális jelenség az új országba való költözés után, mégis érdemes lehet ilyenkor pszichológus segítségét kérni. Ez segíthet az alkalmazkodás megkönnyítésében. A kulturális krízis legfeljebb hat hétig tart és a megszokott környezet elvesztése és az ezáltal okozott érzelmi megterhelés okozza.

Min múlik, hogy sikeres lesz-e a letelepedés?

Az újrakezdés sikerét mindig a személyiség és a kultúra összeillése határozza meg. Fontos ezért az előzetes tudás megszerzése arról az országról, ahová utazni készülünk. Érdemes nem csak azt feltérképeznünk, hogy milyen lehetőségek vannak a megélhetésre, a munkára, hanem az emberi kapcsolatok szempontjából is jó, ha felkészülünk. Hogyan élnek a helyi emberek? Mennyire elfogadható az életmódjuk/értékrendjük a mi számunkra? Fontos, hogy megismerjük a helyi szlenget és kulturális kódokat is. Ezáltal a helyiek is jobban maguk közé valónak éreznek majd bennünket. Fontos, hogy megtapasztaljuk a helyi szokásokat, értékrendet, rítusokat. Mi is alkalmazkodjunk ezekhez. Ismerjük meg, hogy miről hogyan szokás beszélni, változtassuk meg a szóhasználatunkat.

Sokszor tapasztalt jelenség az úgynevezett kettős honvágy. Ez azt jelenti, hogy sem Magyarországon sem a választott hazájában nem érezzük igazán otthon magunkat.

Mi segíthet abban, hogy sikeresen boldoguljuk az új helyzetben?

Az alkalmazkodás sok képességünket próbára teszi. Fontos, hogy nyitottak legyünk az új kultúrára, próbáljunk rugalmasan idomulni az új helyzetekhez, elvárásokhoz. Hangsúlyossá válnak társas készségeink, frusztrációtűrésünk. Sok-sok apró, kultúraspecifikus gesztust kell észre vennünk és elsajátítanunk ahhoz, hogy elfogadjanak bennünket a helyiek. Gyakran nem könnyű sem az új kapcsolatok kialakítása, sem az otthon maradt családtagokkal és barátokkal a kapcsolat bensőségességének megőrzése.

A külföldre költözés lehet egy izgalmas önismereti út, de sok fájdalmas kudarc is érhet bennünket, ha nem kezeljük jól a ránk váró kihívásokat. Érdemes ezért előre gondolkodni és befelé figyelni. Minden nehézségben benne rejlik ugyanis a fejlődés lehetősége.

Felhasznált irodalom:

Solier-Heller Csilla: Menni vagy maradni? A külföldi lét pszichológiai jelenségvilága. Workshop a Magyar Családterápiás Egyesület XXXIII. Vándorgyűlésén Sopronban, 2019. április 28-án