Címke: Ünnep

Mit adjunk karácsonyra?

Mivel nyakunkon az ünnep, akadnak néhányan, akik már megvették, sőt be is csomagolták a szeretteiknek szánt meglepetéseket, sokakra azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy végre kitalálják, mi legyen a fa alatt. Az utóbbi tábort gyarapítóknak szeretnék írásomban pár hasznos szempontot adni.

Praktikus tud lenni,  ha készítünk egy listát arról, kit szeretnénk meglátogatni (vagy kit várunk magunkhoz) és valamilyen ajándékkal meglepni karácsony alkalmából (ez segít elkerülni a kínos meglepetéseket, ha valakit kifelejtenénk), majd beleképzelni magunkat az illető helyébe, minek is örülne. Átgondolhatjuk mire volna szüksége, mit kapott legutóbb. Nagy segítség, ha jól ismerjük Őt: mit szeret, hogyan tölti legszívesebben az idejét (mi az, amit nem venne meg magának, bár vágyik rá). Nem szégyen az sem, ha megkérdezzük Őt, mit szeretne kapni (utólag úgyis csak az öröm érzése marad, ami csak akkor garantált, ha biztosan tudjuk mire vágyik a másik).

Gyermekük ajándékának kiválasztásánál bizonyos szempontból könnyebb a helyzetünk, hiszen a kicsik gyakran őszintén elmondják, minek örülnének. Ha végképp nincs semmi ötletünk, lehet levelet írni (rajzolni) a Jézuskának. Az ajándék vásárlásnál sokan szempontnak tartják azt is, hogy ne csak örömet okozzon, hanem egyben hasznos is legyen a játék. A gyerekeknek szánt ideális ajándék véleményem szerint gondolkozásra sarkall (életkortól függően lehet ez pl. társas játék, puzzle, kockakirakó stb.), engedi megnyilvánulni gyermekünk kreativitását (pl. színező, lego, festő-, kézimunka-, vagy barkács készlet), illetve a képzelet világába repíti (pl. mesekönyv, vagy bábfigurák).

Fejlesztő játékot karácsonyra?
Fontos tisztázni, hogy kisiskolás korig leginkább a szabad játék és a mozgás fejleszt (segíti az idegrendszer érését). Ráadásul egy egészséges gyermeknek semmi szüksége rá, hogy bizonyos képességeire nagyobb hangsúlyt fektessünk, tehát a játék örömteli volta, az általa nyújtott sikerélmény hangsúlyosabb, mint hogy milyen fejlesztő hatással bír a kiválasztott eszköz.

Nem mindegy tehát, hogy milyen ajándéktárgyat kap gyermekünk. Leginkább azért nem, mert kicsi korban a szülő az, aki példát mutat. Nekünk kell hát átadnunk, hogy mi a jó a karácsonyban, mitől lesz élvezetes egy-egy ünnep. Ne legyünk álszentek, adni és kapni is jó dolog, de nem szabad hogy a karácsony csak a karácsonyfa alatt levő dobozoktól legyen különleges. Engedjük, hogy gyermekünk fantáziája szárnyaljon (mondjuk el, mit ünnepel a vallás vagy találjunk ki saját történetet). Legyen saját családi hagyományunk az ünneppel kapcsolatban. (Pl. minden évben menjünk el sétálni, miközben várjuk a Jézuskát vagy játsszunk közösen az ajándékbontás után.) Gyermekünk számára biztonságérzetet ad a kialakult ünnepi szokásrendszer, sok-sok év elmúltával is megnyugtató dolog visszanyúlni a régi gyökerekhez, visszagondolni a közösen megéált szép pillanatokra.

További pszichológiai tartalmakat keres? Látogasson el Facebook és Instagram oldalamra, és iratkozzon fel YouTube-csatornámra is, ahol rendszeresen osztok meg új videókat.

Habis Melinda

klinikai szakpszichológus, személyközpontú terapeuta

Ünnepre hangolva… avagy hová tűnt a Karácsony meghittsége?

Bár még odébb van a Karácsony, de máris tele vannak az újságok és a TV reklámok ünnepváró hirdetésekkel, ajándékötletekkel. Egész iparágak építenek arra, hogy az évnek ebben a szakában több pénzt vagyunk hajlandóak otthagyni a boltokban. Szinte kivétel nélkül mindenki elgondolkodik rajta, minek örülnének a szerettei, mivel készüljön az ünnepekre. Szülőtársaimnak (és persze nekem is) is nagy fejtörést okoz, mit hozzon a Jézuska a fa alá. Modern világunkban tehát nagy hangsúly kerül a pénzen megvehető dolgokra, a médiumokból zúdul ránk a sok szép, kívánatos termék, melyek szebbé, kényelmesebbé, élvezetesebbé tehetik életünket. Karácsonykor leginkább az ajándékozás gesztusával próbáljuk meg a szeretetünket kifejezni, holott fontos lenne, hogy más eszközöket is előtérbe helyezzünk.

Lényegesnek tartom hangsúlyozni, hogy az ünnep örömét ne a drága ajándékoktól, vagy az elkészült többfogásos menütől, vagy más külsőségektől várjuk. Ne feladatként éljük meg az ünnepre való felkészülést, hanem próbáljuk elengedni magunkat, annyit és úgy készüljünk, amennyi jól esik. (Később úgysem arra fogunk emlékezni, hány fogásos volt a menü vagy mit kaptunk.) A külsőségeknél sokkal fontosabb kell, hogy legyen: az együtt töltött idő öröme. Nagyon jó tud lenni tehát, ha be tudjuk vonni családtagjainkat az adventi készülődésbe. Egy felnőtt számára elképzelhetetlen, hogy ezek a közös programok mekkora élménnyel töltik el a gyermekeket. Készíthetünk akár adventi koszorút, lakásdíszeket vagy süteményeket, a legfontosabb, hogy a gyermeket életkorának (és képességeinek) megfelelően bevonjuk a folyamatba. A legkisebbeknek inkább csak egyszerűbb feladatot, például az elkészült édesség kidekorálását adjuk. Igaz, ezek a programok több energiaráfordítást (előkészületet, majd pedig takarítást) igényelnek, mint az ajándékvásárlás, de a csillogó szemek kárpótolnak minket a plusz munkáért. Ha túl fáradtak és ingerlékenyek vagyunk ahhoz, hogy élvezzük a közösen eltöltött időt, először szánjunk egy kis időt csak magunkra: mozogjunk, relaxáljunk vagy töltődjünk fel a szokásos módon. A családunk érdeke is, hogy MI jól érezzük magunkat a bőrünkben. (Ha ez nem megy, keressünk fel egy terapeutát, aki segít rendbe hozni dolgainkat.)

Fontosnak tartom kiemelni, hogy a közös programokra az év minden szakában próbáljunk meg időt szánni, hiszen ezek kötnek össze minket szeretteinkkel, biztosítják az „üzemanyagot” a nehezebb időszakok során, melyek mindnyájunk életében időről időre előfordulnak.

További pszichológiai tartalmakat keres? Látogasson el Facebook és Instagram oldalamra, és iratkozzon fel YouTube-csatornámra is, ahol rendszeresen osztok meg új videókat.

Habis Melinda

klinikai szakpszichológus, személyközpontú terapeuta

A szeretet ünnepén magányosan …..avagy hogyan éljük túl a karácsonyt?

Az utcákon karácsonyi zene szól, díszes égősorok világítanak, az adventi kirakodóvásárokban sokan nézelődnek, ajándékok után rohangálnak, mindenki készülődik az ünnepre. Ha nincs kihez mennünk Szenteste, vagy ha családunkból már senki sem él, esetleg túl messze vannak, előfordulhat hogy a karácsonyi mesevilág sokkal inkább negatív érzéseket kelt bennünk, mint meghitt hangulatot. Sok egyedül élő embernek a karácsony a legfélelmetesebb ünnep a világon. „Engem nem szeret senki” – gondolják. Ha legyőz minket az önsajnálat, akkor biztosan nem fog jól sikerülni az ünnep, viszont ha tudatosan készülünk a karácsonyra, sokkal jobban érezhetjük magunkat. A következőekben ehhez adok néhány gyakorlati tanácsot.

  • Keressen magának társaságot az ünnepekre! El sem tudja képzelni hányan járnak hasonló cipőben, mint Ön. Nézzen szét a házban vagy a környéken, biztosan talál valakit, aki szintén magányosan ünnepel. Érdeklődjön a helyi templomban, kisebb közösségeknél, hogy lesz-e valamilyen összejövetel, amihez esetleg Ön is csatlakozhatna! Nem ismeri ezeket az embereket? Nem számít! Fogja fel úgy, mint egy izgalmas kalandot! Ha egy távolabbi családtag vagy barát meghívja magához az ünnep alkalmából, nyugodtan fogadja el. Valószínűleg ő is magányos és örülne a társaságnak.
  • Hívhatunk mi magunk is vendégeket. A készülődés biztosan eltereli majd a gondolatainkat az egyedüllétről.
  •  Tervezzük meg az ünnepet, gondoljuk végig mitől volt szép gyermekkorunkban, próbáljuk ezeket az apró momentumokat megragadni és megismételni.
  • Ha van rá lehetőségünk, segítsünk a nálunk rosszabb helyzetben levőknek: a karitatív szervezetek, vagy a hajléktalanok mindig örülnek egy segítő kéznek vagy egy meleg teának, süteménynek.
  • Egy utazás is feldobhatja a hangulatunkat, ha megtehetjük, kényeztessük magunkat az ünnep alkalmából. Ha nincs rá pénzünk, kényeztessük magunkart máshogyan: finom ételekkel, kedvenc könyvünkket vagy DVD-nkkel.
  • Az év végéhez hozzátartozik a számvetés is. Vegyük sorra, mitől telhetne a 2015-ös év jobban az ideinél, készítsünk tervet céljaink eléréséhez! Sokan hajlamosak rá, hogy a kudarcaikat eltúlozzák, ezért próbáljuk meg az életünket egy külső szemlélő szemszögéből (is) látni. Ha ez nem megy vagy úgy érezzük, túl sok mindenen kellene változtatnunk, kérjük hozzá szakember segítségét.

Vannak, akik magányos óráikban régi emlékeikkel veszik körbe magukat. Szerencsések azok, akik az egykori meghitt pillanatokat nem fájó szívvel élik újra az ünnep óráiban. Sajnos a legtöbben inkább a múltbeli sebeket szakítják fel ilyenkor. Az elveszített szülők, családtagok emlékének fájdalma, a régi boldog karácsonyok nosztalgiája, az előtörő sérelmek,  az elrontott dolgok kapcsán érzett lelkiismeret-furdalás sok-sok gyötrelmet okozhat ilyenkor. Ha nagyon egyedül van és éppen Szentese törnek Önre a rossz gondolatok, kérjen telefonos segítséget. Az ország különböző területein több  ingyenesen hívható segélyvonal üzemel. Higgye el, néhány jó szó sokat javíthat a hangulatán. Az ünnep után pedig vegye a kezébe az irányítást és (ha kell, segítséggel) gyógyítsa be a fájó sebeket!
Gyakran a nem egyedül élőknek is sok fejtörést okoz a karácsony közeledése, mert nagy rajtunk a nyomás, szeretnénk hogy minden tökéletesen sikerüljön, éppen ezért ilyenkor a legtöbb a veszekedés a családtagok között. Az eddig elfedődő konfliktusok az ünnepi hajrában felszínre kerülhetnek. Ebben az esetlen próbáljunk higgadtak maradni, hiszen az karácsony akkor is jól sikerülhet, ha nem minden tökéletes, például nincsen ötféle desszert az asztalon.  Az ünnepek elmúltával pedig tegyünk érte, hogy kapcsolataink ezután jobban működjenek.

További pszichológiai tartalmakat keres? Látogasson el Facebook és Instagram oldalamra, és iratkozzon fel YouTube-csatornámra is, ahol rendszeresen osztok meg új videókat.