Címke: Öngyilkosság

öngyilkosság

Az öngyilkosság jelei és ezek megfelelő kezelése

Fontos tudni, öngyilkosság bárkivel előfordulhat! Nem kell hozzá semmilyen pszichiátriai betegség. Az öngyilkosság legjobb előjele a kilátástalanság és az elviselhetetlen lelki fájdalom érzése. A statisztikák szerint a befejezett öngyilkosságot elkövetők háromnegyede férfi és egynegyede nő. Már javuló tendenciát mutat, de még mindig kirívóan magas az előfordulásának aránya Magyarországon a környező országokkal összehasonlítva. A leggyakoribb öngyilkossági módok a fulladás és a gyógyszermérgezés.

Az öngyilkosságot valójában egy krízis állapot előzi meg, amikor az illető úgy érzi kénytelen szembenézni olyan veszélyeztető körülményekkel, melyeket képtelen a jelenlegi problémamegoldó készségeivel megoldani, vagy elkerülni. Legtöbbször ez egy folyamat, ami rendszerint több ponton is megakasztható.

Milyen jelei vannak gyilkosságnak? Mi az a cry for help jelenség?

 Figyelmeztető jelek, hogy valaki a környezetünkben az önsértésről beszél, eszközöket keres, amikkel végrehajthatná ezt. A legtöbb öngyilkosság nem egyik pillanatról a másikra történik. A veszélyeztetett személy jelzéseket, segélykiáltásokat küld a környezetének. Ezt nevezzük cry for help nek. Az öngyilkosság megelőzésének egyik módja, hogyha felismerjük ezeket a jeleket és megfelelően reagálunk. Fokozza az öngyilkosság veszélyét, hogyha valakinek korábban volt már öngyilkossági kísérlete, vagy a családjában történt már öngyilkosság.

Ha valaki beszél az öngyilkosságról, azt mindig komolyan kell venni! A reménytelenség érzés az egyik legbiztosabb előrejelzője az öngyilkosságnak. Vagy ha valaki elviselhetetlen problémákra, rossz érzésekre panaszkodik. A jövőjét sötéten látja, esetleg nem vár semmit az élettől. A segítségkérés lehet direkt és indirekt. Például a halálvágy kimondása, búcsúlevél, végrendelkezés. Figyelmeztető jel a személy nagyfokú beszűkülése, gondolkodásának, viselkedésének elsivárosodása, vagy megváltozása. A kapcsolatok elértéktelenedése. A korábban jó érzést okozó dolgok elvesztik jelentőségüket, a saját agresszióját önmaga felé fordítja.

Mit tegyünk, ha aggódunk egy barátunkért, vagy családtagunkért?


Mindenképpen menjünk oda hozzá, hívjuk fel. Tegyük egyértelművé, hogy törődünk vele!
Ne aggódjunk a szavak miatt, az őszinte érzések átjönnek! Hallgassuk meg, fogadjuk el az illető elkeseredését, haragját. Az, hogy beszédbe tudunk elegyedni vele, egy pozitív jel. Viselkedjünk együttérzően, ne ítélkezzünk! Tájékoztassuk ismerősünket arról, hogy van segítség. Nyugodtan kérdezzünk rá az öngyilkossági szándékra! Ne próbáljuk őt meggyőzni arról, hogy az öngyilkosság nem jó megoldás! Ne adjunk tanácsot, ne akarjuk, hogy az illető megmagyarázza miért akar öngyilkos lenni. Ennél fontosabbak az érzései! Ne felejtsük el, nem a mi dolgunk megmenteni őt, az a szakemberek feladata. Abban segítsünk, hogy eljusson a megfelelő helyre, ahol hatékony segítséget kap majd!

Nagy lelki teher olyan emberrel beszélni, aki az öngyilkosságot fontolgatja! Teljesen természetes hogyha igénye van erről beszélni valakivel. Vonjon be szakembert a probléma megoldásába, mesélje el ismerősének, vagy hívja a telefonos lelki elsősegély szolgálatok valamelyikét.

Sürgős esetben bármelyik kórház sürgősségi osztályához lehet fordulni. Aktuális veszélyhelyzet esetén, például ha valaki gyógyszereket vett be, azonnal mentőt kell hívni.

Rizikótényezők az öngyilkosságra

Ahogy említettem, az öngyilkosság legnagyobb rizikótényezői a kilátástalanság és a rossz közérzet. Hajlamosít az öngyilkosságra, hogy ha valakinek a gyermekkorában bántalmazás fordult elő, hogyha magányos, vagy ha volt már korábbi kísérlete. További rizikófaktorok öngyilkossági kísérletre, ha volt már öngyilkosság a családban, ha az illető valamilyen testi fájdalomban szenved, veszteség érte a közelmúltban, vagy stresszes élethelyzetben van. Esetleg valamilyen korábbi traumát nem dolgozott fel.

Fontos beszélni róla, hogy a depresszió sokszorosára növeli az öngyilkosság valószínűségét. Ha tehát azt látjuk, hogy szerettünk motiválatlan, nem tud új dolgokba belefogni, vagy gyakran fáradt, gondoljunk a depresszióra és támogassuk őt abban, hogy pszichológust keressen fel. Ilyenkor a gyógyszeres terápián túl vannak olyan célzott pszichoterápiás módszerek melyek hatékonyak az önkárosító viselkedés megelőzésében és kezelésében.

Fontos tudnunk, hogy sokan mentális problémákkal nem mernek segítséget kérni. A depresszióban szenvedő betegek jelentős többsége fél a megbélyegzéstől, ezért nem fordul szakemberhez. Állapota ezért folyamatosan súlyosbodik. A leggyakoribb mentális zavarok, amik öngyilkossághoz vezetnek a depresszió, mániás depresszió, függőségek és a különféle személyiségzavarok

Bárkivel megtörténhet!

Egy nehéz élethelyzet is vezethet oda, hogy valaki meghozza a döntést, hogy eldobja az életét. Ilyenek lehetnek például a válás, az életközépi válság és nagyon gyakori, hogy az időskori depresszió is öngyilkosságba torkollik. Fontos beszélni a fiatalkori öngyilkosságról. A tizenéves korban elkövetett öngyilkosság sajnos a 2-3. leggyakoribb halálok ebben az életkorban. A serdülőkor jelentős stresszt jelent a fiatal számára. Ebben az életszakaszban a beilleszkedési nehézségek, önértékelési problémák, a magányosság érzése bizonyos esetekben öngyilkossági késztetéshez vezetnek. A fiatalkori öngyilkosság egyéb rizikófaktorai a gyermekkori bántalmazás, például szexuális-, fizikai erőszak, vagy elhanyagolás, a szülők mentális problémái. A közelmúltban bekövetkezett traumatikus esemény, a társas kapcsolatok hiánya, vagy nem kielégítő volta. Az ellenséges iskolai környezet, az ismeretségi körben történt öngyilkosság. A fiatalkori öngyilkosság figyelmeztető jelei az általános figyelmeztető jeleken kívül az étkezési és alvási szokások megváltozása, eltávolodás a barátoktól és a családtól. A megszokott viselkedés megváltozása, erőszakos, vagy lázadó, ellenszegülő magatartás. Menekülés otthonról. Drog- vagy alkohol használat, a külső megjelenés elhanyagolása, koncentrációs problémák, vagy az iskolai teljesítmény romlása. Testi tünetek például hasfájás, fejfájás, fáradtság. A dicséret elutasítása. Lelki segítséget a Kék Vonal telefonszámán kaphatnak a fiatalok, amely a 116 111 es telefonszámon érhető el.


Védőfaktorok az öngyilkossággal szemben


A legerősebb védőfaktor az öngyilkossággal szemben a jó családi és társas kapcsolatrendszer. Jó hatású, hogyha valaki sportol, ha vallásos és hogyha egy évesnél fiatalabb gyermeke van, vagy terhes.

Honnan tudom, hogy komolyan gondolja-e? Lehet, hogy csak figyelemfelhívás?


Fontos hangsúlyozni, hogy minden egyes öngyilkossági gondolatot komolyan kell venni. Hallgassuk meg szerettünket, próbáljunk meg együttérezni a fájdalmával és a nehézségeivel. Támogassuk, abban hogy pszichológushoz forduljon. Vannak olyan emberi játszmák ahol öngyilkossággal fenyegetik egymást a házastársak. A családi kapcsolatokat összetartja a félelem. Fontos hogy ilyenkor ne egymagunk próbáljuk megoldani a helyzetet, hanem keressük fel pszichiátert, klinikai szakpszichológust.

Öngyilkosság a Covid idején


Koronavírus idején különösen fontos, hogy figyeljünk egymásra, tartsuk szem előtt az öngyilkosság jeleit. A bezártság és a beláthatatlan kimenetel, hogy nem tudjuk hogy mikor hogyan indulhat újra az élet, fokozhatja a szorongásainkat és a jövővel kapcsolatos kilátástalanság érzéseinket. Ilyenkor még fontosabb kapcsolataink ápolása és a valódi figyelem.
Ne felejtsük el hogy az öngyilkosság megelőzése nemcsak a jelek kereséséről szól, hanem mindannyiunknak joga és kötelezettsége, hogy saját lelki jó közérzetéről gondoskodjon. Figyeljünk szeretteinkre és irányítsuk őket is szakemberhez, ha szükségét érezzük.

Tények és tévhitek az öngyilkossággal kapcsolatban

Fontos szólunk az öngyilkossággal kapcsolatos tévhitekről: egyáltalán nem igaz hogy akik beszélnek az öngyilkosságról, azok nem fogják megtenni. A legtöbb öngyilkos küld különféle figyelemfelhívó jeleket a környezetének. Ők sokszor nem tudják ezeket értelmezni, vagy nem veszik őket kellőképpen komolyan.

Az is tévhit, hogy aki öngyilkossággal próbálkozik, az őrült. Nagyon sokszor a kilátástalanság érzése, egy nehéz élethelyzet vezet el ahhoz, hogy valaki eldobja az életét.

Gyakori tévhit az öngyilkossággal kapcsolatban, hogy ha valaki egyszer eldöntötte, hogy megöli magát akkor azt nem lehet megakadályozni. Legtöbbször az öngyilkosok nem meghalni akarnak, hanem a bennük élő fájdalmat akarják megszüntetni. Gyakran az utolsó pillanatig ambivalens a viszonyuk a halállal kapcsolatban.

Tévhit, hogy az öngyilkosságot elkövetők nem hajlandóak segítséget kérni. A felmérések szerint az öngyilkosságot elkövető több mint fele orvosi segítséget kér az öngyilkosságot megelőző hat hónap során.

Gyakori tévhit, hogy ha valakivel az öngyilkosságról beszélünk, akkor ez ötleteket ad neki. Valójában éppen az ellenkezője igaz, ha beszélgetést kezdeményezünk, az az egyik legnagyobb segítség, amit nyújthatunk. Egy öngyilkosságot fontolgató ember olyan mély fájdalmat él és kilátástalanságot él át, amiből nem talál kiutat. Vágyik egy jobb megoldásra, de nem találja azt a krízisállapot miatti beszűkült gondolkodás miatt.

Ne maradjunk tétlenek!

Fontos beszélgetést kezdeményeznünk, hogyha aggódunk szerettünkért. Minél előbb segítünk, annál jobb. Ne aggódjunk amiatt, hogy a másik esetleg majd megharagszik! Nyugodtan kérdezzünk rá az öngyilkossági gondolatokra! A törődés pozitív hatású: könnyen lehet, hogy az öngyilkosságot fontolgató személy számára ez az egyetlen esély, hogy valakivel megossza a nyomasztó érzéseit. Nyugodtan beszéljünk a saját érzéseinkről: fogalmazzuk meg hogy aggódunk, arra is bátran rákérdezhetünk, hogy hogyan tudnánk a legjobban támogatni őt ebben a helyzetben. Fontos, hogy érezze, nincs egyedül.

Az öngyilkossági veszély mértéke csekély, ha nincs konkrét terv az öngyilkosságra. Közepes, ha homályos, az élet kioltására kevésbé alkalmas terv hangzik el. Annak ellenére, hogy valaki megígéri, hogy nem fog öngyilkosságot elkövetni, lehet magas a rizikó hogyha az élet kioltására alkalmas, kidolgozott tervre van az illetőnek. Nyugodtan kérdezzük meg ismerősünket, hogy van e terve arra, hogy hogyan tenné meg. Azt is megkérdeztük, hogy van-e olyan eszköze, ami a terv kivitelezéséhez kell és rákérdezhetünk az időpontra is, amikor megtenné.

Az öngyilkossági veszély esetén hívjunk fel egy lelkisegély vonalat, vagy a 112-es hívószámot. Bekísérhetjük ismerősünket a legközelebbi kórház sürgősségi osztályára is. Fontos, hogy azonnal minden veszélyes tárgyat eltávolítsunk a személy közeléből, ne hagyjuk őt egyedül. Ha nincs közvetlen veszély, segítsük őt abban, hogy felkeressen egy szakembert (pszichiátert, klinikai szakpszichológust). Helyette nem érezhetjük magunkat jobban, neki kell fogadalmat tenni a változásra. Figyeljen oda a saját lelki egészségére!

Az öngyilkosság megelőzése tehát jó esetben nem a jelek felismerésénél kezdődik, hanem az önmagunkra és másokra fordított figyelemről, a jó mentális állapotról szól.

Felhasznált irodalom:

http://www.ongyilkossagmegelozes.hu

Őszi-téli depresszió

Elmúlt a nyár, egyre kevesebbet élvezhetjük az életető napsütést (ha sokat esik az eső, csak a lehető legminimálisabb időt töltjük a szabadban), ami gyakran rányomja bélyegét nemcsak egészségi állapotunkra, hanem hangulatunkra is. Nem ritka ilyenkor a levertség, hangulati nyomottság, ami akár a leggyakoribb szezonális (évszakfüggő) betegség, a depresszió tünete is lehet. Ez Magyarországon hozzávetőleg a lakosság 10-15 százalékát érinti.

A téli depresszió bár többnyire ősszel jelentkezik és tavasszal spontán rendeződhet, mégis fokozott figyelmet igénylő állapot. A tünetek súlyosságát az aktuális életesemények, lelki történések, az átélt stressz mértéke éppúgy befolyásolhatják, mint a napsütéses órák száma. Fontos tisztázni, hogy régen az emberek télen másfajta életmódot éltek: a kinti munkák befejeződésével több idejük jutott a pihenésre, regenerációra, a következő év tavaszától újrainduló munkafolyamatokra való felkészülésre. Ma már nem szívesen veszünk vissza a tempóból, (sokszor még betegség esetén sem), elvárt dolgoznak számít hogy az emberek télen is ugyan annyit dolgozzanak, mint nyáron.

A téli depresszió tünetei nagyon hasonlóak az ún unipoláris depresszióéhoz, melyről korábbi írásomban részletesebben szóltam. https://onlinetanacsadas.com/a-modern-vilag-betegsege-a-depresszio/

– állandó fáradtságérzet, megnövekedett alvásigény
– negatív gondolatok, sötét jövőkép
– fokozott szénhidrát bevitel (pl. csokoládéfogyasztás növekedése)
– visszahúzódás a társas kapcsolatokból (pl. szexuális érdeklődés csökkenése)
– csökkent koncentrációs készség
– az immunrendszer gyengülése, fokozott fogékonyság a küldöböző fertőző betegségekkel szemben
– pszichoszomatikus betegségek

Hogyan kezeljük?

1. Fontos, hogy igyekezzünk minél több időt tölteni a szabad levegőn, különösen napsütéses időben. Mozogjunk rendszeresen!
2. Törekedjünk az egészséges táplálkozásra! Fontos az vitaminok és ásványi anyagok folyamatos bevitele.
3. Halgassunk testünk jelzéseire! Biztosítsunk időt a megnövekedett alvásigény kielégítésére.
4. Törekedjünk a stressz levezetésére, konfliktushelyzeteink megoldására! Ebben segíthet a pszichoterápia vagy valamely relaxációs technika elsajátítása.
5. Fényterápia rendszeres alkalmazása jó hatású lehet.

Ha a tünetek túlzottan kínzóvá válnak (pl. akadályoznak minket kapcsolataink fenntartásában vagy a munkavégzésben), érdemes szakember segítségét kérnünk. Súlyos esetekben a pszichoterápia mellett gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. Ne vegyük félvállról ezt a betegséget, mert megnövelheti az öngyilkosság kockázatát. Ráadásul a szezonális depresszió kezelés nélkül évről évre egyre súlyosabb formában térhet vissza.

Habis Melinda
klinikai szakpszichológus, személyközpontú terapeuta

Öngyilkosság-sorozat Székesfehérváron, szakértői szemmel

Tragikus módon az elmúlt három hónapban négy fiatal is megpróbálta városunkban saját életét eldobni. 2013. november végén egy 17 éves székesfehérvári gimnazista fiú ugrott ki egy Cserepes közben levő 8. emeleti lakás ablakából. December 15-én az Árpád Szakképző Iskola diákja, Márk és társa Kiscséripuszta megállóhely közelében a vonatsínekre feküdtek. 2014. január 7-én pedig a szintén 17 éves Krisztián ugrott le az imént említett szakközépiskolában a belső aula 3. emeletéről öngyilkossági szándékkal. Utóbbi tragédiáról többet lehetett olvasni, hallani: a társak szekírozásáról, a fiú visszahúzódó természetéről, egyes források az iskola és a tanárok felelősségét is felvetik. Mindenkit megérint a fiatalok öngyilkossági szándéka, de legtöbben csak a fejünket fogva értetlenkedünk. Érdemes lenne tehát a történtek mögé nézni és többet megtudni az öngyilkos viselkedésről és a mögötte meghúzódó okokról.

Mit kell tudni az öngyilkosságról?

Az öngyilkosság sajnos egyre növekvő tendenciát mutat, serdülőkorban a 2—3. leggyakoribb haláloknak számít. Ezek a tettek lehetnek impulzív jellegűek (hirtelen felindulásból elkövetettek, bár ezt több szakmai forrás vitatja) vagy elhúzódó krízisállapot végét jelenthetik. Ilyenkor is van egy kiváltó ok a háttérben, de ez többnyire nem kirívó. A tényleges cselekvést gyakran megelőzi egy segítségkérés, ún. „cry for help”, amit nagyon komolyan kell vennünk. Kutatások tudatos és nem tudatos, indirekt jelzések egész skáláját tárták fel (pl a halálvágy verbalizálása, búcsúlevél, végrendelkezés, gyógyszerek gyűjtögetése), amelyeket az öngyilkosjelölt közvetlen környezetének lead. Az ún „preszuicidális állapot” időben nagyon változó lehet. Sokszor szinte pillanatnyi reakcióként, váratlanul jelenik meg az öngyilkosság. Figyelmeztető jelek lehetnek a személy nagyfokú beszűkülése, szorongása, gondolkodásának, viselkedésének elsivárosodása, uniformizálódása. Ilyenkor a dolgokat negatívan látja, az elgondolásainak ellentmondó információkat nem veszi észre, az öngyilkosságot mint kiutat látja, erről fantáziál. A kapcsolatok elvesznek, a személy bezárkózik gondjaival, holott vágyik egyfajta intim közelségre, szeretné a számára fontos személyt/személyeket kisajátítani. Az értékrend beszűkül, az eddig jó érzést okozó dolgok elvesztik jelentőségüket, az agresszió elfojtódik, saját maga felé fordul.

Milyen lelki tényezők állhatnak az öngyilkosság mögött?

Freud befelé fordított agresszióként értelmezte az öngyilkosságot. Az egyén a szeretet korábbi tárgyát magába vetítve „kívánja megölni”. Gyerekkori fantázia is újraéledhet: majd meghalok és akkor a szeretteim sirathatnak. Büntetés is lehet, a szeretetet nem viszonzó, elhagyó szeretett személynek. Az elkövető a benne lévő képet öli meg önmagával együtt. Lehet mögötte egyfajta nárcisztikus sérelem is, valamilyen vágy meghiúsulása, kudarc után.

A szuicidum rizikóját növeli (többek közt) a korábbi kísérlet, a családi kapcsolatok problémája, a negatív életesemények, a magány, de biológiai faktorok is hozzájárulnak (szerotonin és szérum koleszterin szint eltérések). Az alkohol, dohányzás és drog használat is növeli a szuicidum előfordulásának valószínűségét. Nagyon lényeges kiemelni a modell hatását, ami különösen gyermek és serdülőkorban érdekes. Ha a fiatal közvetlen környezetében vagy akár a médiában hasonló viselkedést lát, probléma megoldási módnak, menekülési útvonalnak gondolhatja az öngyilkosságot. Bálványozott személyek, sztárok öngyilkossága után „járvány” törhet ki. Például Goethe: Az ifjú Werther szenvedései c. regénye után, de Elvis Presley is hatással volt „követőire”.

Mit tehetünk az öngyilkosság ellen?

Éppen ezért nagyon fontos a megelőzés, hogy figyeljünk egymásra és ha baj van, keressünk segítséget. Bár sokan még mindig „cikinek” tartják, hogy pszichológushoz forduljanak, de még így is kellemesebb, mint azzal a tudattal élni, hogy esetleg tehettünk volna valamit…

Habis Melinda klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus, személyközpontú terapeuta

Ez az írás megjelent a Pszichológuskereső oldalon is:
http://pszichologuskereso.hu/blog/ongyilkossag-sorozat-szekesfehervaron-szakertoi-szemmel