Címke: Immunrendszer

Milyen lelki tényezők játszanak közre a rák kialakulásában?

Korábbi írásunkban kifejtettük, hogy hogyan hat a stressz az immunrendszerünkre. Ebben az írásban arra térünk ki részletesebben, hogy a lelki közérzetünk, tanult viselkedéseink miként befolyásolják a daganatos kórkép kifejlődését és fennmaradását. Hiszen rákos sejtek időnként mindannyiunk szervezetében keletkeznek. Mitől függ, hogy ezek kezelendő tumorrá fejlődnek, vagy szervezetünk egymaga is leküzdi azokat?

Ha a stresszhelyzetek során viselkedésünkkel reagálni tudunk, szervezetünk csak minimálisan károsodik. Amennyiben azonban ez lehetetlen, nem lehet elmenekülni vagy leküzdeni a stresszt okozó ingert, a testet halmozódó negatív hatás éri. Ezt krónikus stressznek nevezzük. Ez gyakran felborítja a hormonális egyensúlyt, ez magas vérnyomást, az vesekárosodást okozhat, fiziológiai szinten egy automatikusan működő ördögi kör alakul ki. A heves stressz pedig bizonyítottan növeli a betegségek iránti fogékonyságot, hiszen az immunrendszer gátlását okozza. A stresszel való megküzdés egy tanult folyamat. Egyénenként és helyzetenként változó ugyanis, hogy hogyan értelmezzük a stresszkeltő ingert ingert és hogy miként viselkedünk ennek hatására.

Milyen jellemzőket találtak azoknál a betegeknél, akiknél már kimutatható volt a daganat?

A depresszió és a lelki kimerültség növeli a rák kialakulásának kockázatát. Kutatások igazolják ugyanis, hogy a veszteség és a csalódás gyakran megelőzi a tumoros sejtek elburjánzását. A lelki tényezők megmagyarázhatják, miért olyan kiszámíthatatlan sokszor a betegség lefolyása, mitől térhet vissza a betegség sok évi tünetmentesség után egyes esetekben. A betegek rendszerint magányt, vagy súlyos veszteséget élnek meg a daganat felfedezését megelőző évben. Jellemző vonásnak találták, hogy a betegek mások igényeit a sajátjuk elé helyzeték. Evans meg van győződve arról, hogy a rák a beteg életében jelenlevő megoldatlan problémák tünete. Azóta több kutató alátámasztotta ezt a megfigyelést.

Rákos betegek lelkiállapotát vizsgálva kutatók a következő konkrét megállapításokra jutottak:

A beteg fiatal korában elszigeteltnek, kétségbeesettnek vagy elhagyatottnak érezte magát. A mélyebb emberi kapcsolatok emiatt gátoltak voltak.
Fiatal felnőttként a betegnek volt egy erős kapcsolata, vagy munkájában talált elismerést. Ezért ebbe sok energiát fektetett, ez vált élete középpontjává.
Ez a kapcsolat véget ért (pl. haláleset, válás vagy nyugdíjba vonulás következtében). Erre ismét kétségbeeséssel reagált.
A kétségbeesését a beteg megpróbálta elfojtani, nem beszélt róla. Dühét, ellenséges érzelmeit leplezte. Mások előtt pozitív viselkedést és érzelmeket mutatott. Jótékony, segítőkész viselekdéssel kompenzálta elfojtott indulatait. Valójában már a daganat kifejlődése előtt is elhagyatottnak és kiszolgáltatottnak érezték magukat. Ezen érzések után legalább 6 hónap eltelt a daganat felfedezéséig. A problémáik megoldásában legbelül nem reménykedtek, de egyfajta nyugalmat erőltettek magukra.
Daganatos betegek körében azt találták, hogy az érzelmek kinyilvánításának képessége viszonylag gyengén fejlett. Nehezen fogadják el mások szeretetét, de ezért mindent megtesznek, például igyekeznek jó benyomást kelteni.

Milyen helyzetek támogatják a rák kialakulását?

A rák kialakulását gyakran az alábbi érzelmi folyamat előzi meg:

1, A beteg gyermekként megfogadja, hogy valamit másként csinál, mint a szülei, vagy olyanná válik, mint egy példakép. Ezzel egyfajta viselkedési stílus mellett kötelezi el magát. Ezt a döntést sokszor fájdalmas tapasztalatok előzik meg, melynek feldolgozatlansága a betegség szempontjából lényeges. Például a sokat, vagy túl hevesen veszekedő szülők gyerekei megfogadják, hogy sosem vitáznak, ezért ellenérzéseiket nem fejezik ki. Próbálnak ezért mindig jónak és vidámnak mutatkozni, a negatív érzéseket elfojtani. Ez az elhatározás azonban korlátozza a stresszel való megküzdés eszköztárát.
2. A stresszes élethelyzetek hatására a személy meginog. Sokszor többféle stresszhatás is tapasztalható rövid időn belül.
3. Ezzel nem tud megbirkózni a személy, mivel a korábbi megküzdésmódjai kudarcot vallanak. Az egyén nem lát reményt a változtatásra, tehetetlennek érzi magát. Azt érzik, nem képesek változtatni a kialakult helyzeten. Segítséget mégsem kér.
5. A problémától való eltávolodás, amit nem előz meg a nehézség feloldása. A túllépés a nehézségen szinte mindig csak látszólagos, a betegség, vagy a halál azonban a kiutat jelenti az áldozat szerepből.

Fontos kiemelni azonban, hogy ezek a lelki tényezők nem okozzák a rákot, hanem csupán megengedik a kifejlődését.

Fogódzók a gyógyulás útján…

A fentebb taglalt lelki folyamatoknak a beteg általában nincs tudatában, ezért ezeken változtatni sem képes egymaga. A testi-lelki gyógyulás felé vezető úton a pszichoterapeuták az alábbi 4 lépcsőfokot írják le.

1. A diagnózis megkapása után a beteg új perspektívából látja az életét: mer nemet mondani olyan dolgokra is, melyekre korábban nem tette volna. A halál közelsége miatt saját magával engedékenyebbé válik, jobban képviseli az érdekeit, nem fojtja el tovább a lelkében őrizgetett haragot.
2. Az egyén úgy dönt, hogy megváltoztatja a viselkedését, ezen érzelmileg is dolgozik. A betegség hatására a korábbi szabályok megkérdőjeleződnek. A beteg elkezdni látni, hogy amit addig megoldhatatlannak gondolt a lelki munka határása már másnak mutatkozik. A harag szabadjára engedése által változik a depresszió. Több szabadságot él meg, lelki erőt talál önmagában. A negatív érzelmeket már nem szükséges többé magába zárnia.
3. A testi folyamatok reagálnak a valódi remény érzésére és fizikális javulás következik be. Természetesen a legtöbb esetben vannak hullámvölgyek is. Ha a korábbi konfliktus a munkával kapcsolatos, a testi javulás ismét munkába állással jár, a konfliktus ismét kiéleződhet.
4. Végül a gyógyult beteg lelkileg jobban érzi magát, mint a betegség kezdete előtt. A lelki változások kedvezően hatnak a beteg saját magáról kialakított képére, önbizalmára. Végleg kilép az áldozat szerepből, hiszen mostmár az életének aktív irányítójának érzi magát.

A rák visszafejlődésében legfontosabb szerepe az immunrendszer támogatásának (hogy ebben a lelki tényezők szerepe mennyire fontos, arról itt írtam) és a tumoros sejtek számának csökkentésének van. Utóbbiban a sugár, kemoterápia és a daganat műtéti eltávolítása lehet segítségünkre. (Általában onkológusokból és sebészekből álló team tesz javaslatot arra, hogy az adott tumor esetén mi javasolható.) Bár a pszichológiai folyamatok mindkettőre hatnak, a pszichoterápia mellett javasolt a hagyományos, szomatikus orvosi kezelésben való részvétel is.

Hangsúlyozzuk hogy az érzelmek szerepe bár fontos, de nem kizárólagos a rák kialakulásában! Emellett sok más biológiai (például hajlam), környezeti (például sugárzás) és életmódbeli (például egészségtelen táplálkozás, túlzásba vitt napozás) tényező is szükséges a betegség kifejlődéséhez! Ha tudomásul vesszük saját szerepünket a betegség kialakulásában, akkor egyúttal eszközöket kaphatunk a változtatáshoz is. A test és a lélek összefüggése ugyanis pozitív irányban is fennáll. Sosem késő tehát javítanunk az életminőségünkön! Ha igényli, hogy ebben négyszemközti keretek között segítsek Önnek, vagy szerettének, itt tudja a kapcsolatot felnenni velem.

További pszichológiai tartalmakat keres? Látogasson el Facebook és Instagram oldalamra, és iratkozzon fel YouTube-csatornámra is, ahol rendszeresen osztok meg új videókat.

Felhasznált irodalom:

Simonton, O.C., Matthews-Simonton, S., Creighton, J.L. (1990) A gyógyító képzelet. A rák legyőzése lépésről lépésre. Egészségforrás Kiadó

Munkahelyi stressz

     Bár nyáron a legtöbben be tudunk iktatni egy néhány napos vagy hetes pihenőt – ami remélhetőleg felölt minket energiával és utána újult erővel térhetünk vissza a munkánkhoz – a fennmaradó időben viszont  megkeserítheti hétköznapjainkat a  munkahelyi stressz.

Ahogy már korábbi bejegyzéseimben is említettem a stressz különféle változásokat indít el testünkben, melyről Selye János már a 20. század elején említést tett. Ő a stresszel való megküzdésnek 3 szakaszát különböztette meg, a vészreakciót (vagyis vegetatív idegrendszerünk aktivációját), az ellenállást (tartalékaink mozgósítását), majd a kimerülést, ami a stresszforrás meg nem szűnése esetén különféle organikus károsodásokat (testi betegségeket) vagy akár halált is okozhat. Már egy rövid ideig tartó megterhelés is csökkenti immunrendszerünk hatékonyságát a különböző fertőző betegségekkel szemben a különféle stresszhormonok (és más fiziológiai változások) által. A krónikus testi betegséget többnyire megelőzik olyan tünetek, mint folyamatos kimerültség, levertség, alvászavarok, szorongás, depresszió, de súlyosabb pszichiátriai problémák, pl. depresszió és szenvedélybetegségek (dohányzás-, alkohol és drogfüggőség)  is kialakulhatnak.

Fontos tisztázni, hogy nem csak az extrém munkakörülmények okozhatnak stresszt, hanem minden olyan változás, ami meghaladja alkalmazkodási képességünket. (Tehát nem feltétlenül csak a kimondottan negatív változások lehetnek stresszforrások. Zárójelesen megjegyzem, hogy van a stressznek egy pozitív, motiváló változata is, ami növeli a teljesítményt, amelyről azonban itt most nem szólok részletesebben.) Nem mindegy tehát, hogyan látjuk a velünk történő dolgokat, értelmesnek látjuk-e erőfeszítéseinket, úgy érezzük-e pozitívan tudunk hatni saját jövőnkre, előmenetelünkre. Természetesen az extrém munkakörülmények (mint például a nagy hő-, fény vagy zajterhelés), a sok személyközi konfliktus és/vagy kudarcélmény is hozzájárulnak a munkahelyi stresszel való túlterhelődésünkhöz, amit kiégésnek nevezünk. A kiégéshez vezető úton nagy szerepe van továbbá megbecsülés hiányának, anyagi  problémáknak (egzisztenciális bizonytalanság, változó munkahely) és az elégtelen munkafeltételeknek is. Ha túl magasak az elvárások velünk szemben, (folyton többet, vagy gyorsabban kell dolgoznunk), az megemelkedett stressz szintet, és végül kimerülést okozhat. Szervezetünk számára a több műszakos munkarend is megterhelő. Természetesen fogékonyabbá tesz a kiégésre, ha a magánéletünkben problémákkal küzdünk, alacsony az önbecsülésünk, vagy súlyos veszteség (trauma) ért minket, hiszen ilyenkor képtelenek vagyunk megküzdési stratégiáinkat mozgósítani.

    Nagyon fontos a kiégés megelőzésében a pozitív munkahelyi környezet, a kollégák és  a vezetés támogató, együttműködő hozzáállása, a megfelelő elismerés (és itt nem csak az anyagi jellegű jutalmazást kell érteni). Ha a munkavállaló jól kiszámítható munkarenddel és biztonságos, stabil munkakörnyezettel rendelkezik, a felé irányuló elvárások egyértelműek. Protektív tényező továbbá a biztos családi háttér, a stabil személyiség és a szociális védőháló (tehát támogató társas kapcsolatok) megléte.

További pszichológiai tartalmakat keres? Látogasson el Facebook és Instagram oldalamra, és iratkozzon fel YouTube-csatornámra is, ahol rendszeresen osztok meg új videókat.

A barátok egészségvédő szerepéről, avagy miért baj, ha szabadidőnk nagyrészét internetezéssel töltjük

Számos kutatás bizonyítja, hogy a szoros érzelmi kapcsolatok hiánya fokozza bizonyos betegségek kockázatát. Az elszigeteltség a halálozásnak önmagában is legalább akkora előrejelzője, mint a dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint vagy a testedzés hiánya. Érdekes módon ez a rizikófaktor a férfiakat még súlyosabban érinti, mint a nőket, ami talán a kapcsolatok bensőségességével magyarázható. (Tehát nem a kapcsolatok száma, hanem a szorosságuk a döntő tényező az egészségvédelem szempontjából.) Mindezek fényében kijelenthető, hogy a támasznélküliség, a másoktól való elszakadás érzése a legveszélyesebb testi-lelki egészségünkre nézve. Ez azért is különösen aggasztó, mert a mai kor embere szabadidejét többnyire nem embertársai között, bensőséges kapcsolatainak ápolásával, hanem sokkal inkább a tv készülék előtt vagy internetezéssel tölti.

A társas tevékenységek immunrendszerre gyakorolt hatását egy vizsgálat is alátámasztja, mely szerint azok a kollégiumi diákok, akik rossz viszonyban voltak szobatársaikkal, jóval gyakrabban kaptak el légúti fertőzéseket, mint azok, akik kapcsolata kiegyensúlyozottabb volt. A stressz leküzdése szempontjából tehát nem csak a kapcsolatok száma, hanem sokkal inkább a minősége a döntő jelentőségű. Míg a házastársak közti veszekedés rontja, egy jó beszélgetés javítja az immunrendszer működését.

Ha az ember erős érzelmi stressznek van kitéve, a barátok és a többi emberi kapcsolat egészségvédő szerepe még jobban felértékelődik. A megterhelés sokféle lehet az anyagi gondoktól a munkahelyi vagy családi problémákig. Egy vizsgálatban azt találták, hogy akik több nehézségen mentek keresztül az előző évben, nagyobb valószínűséggel haltak meg, mint azok a társaik, akik bár hasonló problémákkal küzdöttek, teherbíró érzelmi kapcsolatokkal rendelkeztek.

Éppen ezért egészségünk védelmében javasolható, hogy elfoglaltságainkra hivatkozva ne szorítsuk háttérebe emberi kapcsolatainkat, szabadidőnket ne csak magányos tevékenységgel vagy a technika vívmányaival (kapcsolataink ezáltal történő ápolásával) töltsük.

További pszichológiai tartalmakat keres? Látogasson el Facebook és Instagram oldalamra, és iratkozzon fel YouTube-csatornámra is, ahol rendszeresen osztok meg új videókat.

Habis Melinda klinikai szakpszichológus, személyközpontú terapeuta

Forrás: Goldman, D. (1997) Érzelmi intelligencia. Budapest: Háttér könyvkiadó.

Lelki tényezők a rák kialakulásában

Hogyan keletkezik a daganat?

A rák rosszindulatú sejtburjánzást jelent. Tumor akkor keletkezik, amikor a sejt a normál szabályozás alól kiszabadulva osztódásnak indul. Ez általában egy, vagy több szomszédos sejtből indul ki. Kevesen tudják, hogy a szervezetben állandóan és mindenhol keletkeznek rákos sejtek, de normál esetben ezeket az immunrendszer megsemmisíti. Ha ezt az immunrendszer nem teszi meg, kóros sejtburjánzás jön létre. A tumor elhelyezhető egy benignus (jóindulatú, tehát jól körülhatárolt, csak lokálisan növekszik, nem terjed át szomszédos szervekbe) és malignus (rosszindulatú agresszíven terjed, áttéteket ad) végpontú spektrumon. Ez azért fontos, mert ez dönti el, hogy mennyire jól kezelhető.

Mik a rákbetegség okai?

Egyes statisztikák szerint a második leggyakoribb halálozási ok a rák. A férfiak mortalitása (halálozása) magasabb, mivel a nőgyógyászati rákok viszonylag jól kezelhetők. Világszerte előfordul, de egyes területekre bizonyos daganatféleség jellemző lehet. Az okoknak csak egy része ismert. Ezek a következők.
• Meggyengült immunrendszer, immunbetegségek
• Szociális, lelki túlterhelés
• Magatartási kockázat (túlzott napozás, dohányzás, alkohol, stb.)
• Környezeti rákkeltő anyagok (vegyi anyagok, fizikai behatások, pl. sugárzás, mechanikus inger, hőmérséklet, mikroorganizmusok) Általánosságban elmondható, hogy a friss kutatások szerint a genetikus tényezők szerepe kisebb, mint azt korábban gondolták.

Milyen lelki tényezők járulnak hozzá a rák kialakulásához?

Ahogy már említettem, ahhoz, hogy rákos sejtburjánzás jöjjön létre, hiányos immunműködés kell. Az állandó lelki stressz, mint például az egyéni érzések és vágyak tartós elnyomása, nem tisztázott interperszonális konfliktusok, elnyomott düh és agresszió gyengítik az immunrendszert. Önmagukban azonban nem okoznak rákot. Morris és Greer, 1980-ban leírták a személyiségvonások egy olyan csoportját, amely halmozottan megfigyelhető rákos betegségben szenvedő embereknél. Ez az ún. “C” típusú személyiség.

A “C” típusú személyiség jellemzői

Ezek az emberek munkaszeretők, alkalmazkodók, áldozatkészek, kedvesek, konfliktuskerülők. Negatív érzéseiket elfojtják, érzelmeiket nem mutatják ki, passzívak, túlzottan ragaszkodóak. A C (cancer) típusú személy a stresszre elhúzódó, tartós cortisol szint növekedéssel reagál az elfojtás, negatív érzelmek kimutatásának gátlása, túlszocializált viselkedés és az önbizalomhiány miatt.

Ahogyan azt korábbi írásomban említettem, a rosszindulatú daganat kialakulásának esélye korrelál a testmozgás hiányával is: Ülőmunkát végzők esetében 1,6-szor nagyobb kockázatot találtak a végbélrák kialakulására az aktív tevékenységet végzőkhöz képest. Nem sportoló nőknél 1,8-2,5% -kal magasabb volt a nőgyógyászati daganatok aránya. Ennek hátterében több mechanizmus állhat. Pl. általános életstílus, ösztrogén szint, alacsony testzsír-mennyiség, csökkent salakanyag-tranzit idő, stb.

Mit tehetünk ha diagnosztizálták nálunk a “gyilkos kórt”?

A rákbetegséggel való megbirkózás alapvető eleme a korai felismerés, a betegséggel való szembenézés és az aktív megküzdés. A rákbetegség fellépése megingatja az életformát, gyakran depressziót, súlyos testi-, és önértékelési problémákat okoz. Kutatások bizonyatották, hogy a „C” típusú személyiségjegyek kockázati tényezőt jelentenek a rák szempontjából. Ezek pszichoterápiás kezelése tehát csökkenti a kockázatot, növeli a megküzdés valószínűségét. Az önbizalom erősítése, saját magunk elfogadása a cél.

Spiegel és mtsai (1998.) szerint a szociális támogatottság (ezen belül a házasságban élés, mindennapi társas kapcsolatok, bizalmas barát) védő hatást gyakorolnak a rák-betegség előrehaladása ellen.

A rák gyógyításánál alkalmazott ún. szelíd gyógymódok (pl. ún. Simonton tréning, relaxáció, életmód-, táplálkozás) azt a benyomást keltik, hogy a beteg kezébe vette saját sorsának alakulását, önmagára figyel. Ez a hozzáállás kompenzálhatja a betegség előtti elfojtást, tagadást, a saját szempontok figyelmen kívül hagyásának megbetegítő hatását.

A Simonton-technikáról

Simonton szerint a belső képeknek közvetlen hatásuk van a testi folyamatokra. Feltételezte, hogy ily módon az immunrendszer is erősíthető, képessé válik arra, hogy a ráksejteket legyőzze. Betegeinél előzetesen műtéti vagy kemoterápiás módon nagymértékben csökkentették a daganat méretét, majd betegeit relaxált állapotban vizualizáltatta.

Jelképes formában el kellett képzelniük, hogy az immunsejtek ártalmatlanná teszik, legyőzik a daganatos sejteket. Ezen kívül életmód-változtatásokat is javasolt. Tájékoztatta őket a kiegyensúlyozott táplálkozás és a megfelelő testi erőnlét pozitív hatásáról, és a stressz, depresszió, illetve az elfojtott érzelmek káros befolyásáról.

A programban részvevők túlélési esélye magasabb volt az átlagosnál. Ha szeretné gyógyulását lelki szempontból is megtámogatni, vegye fel velem a kapcsolatot elérhetőségeim valamelyikén.

További pszichológiai tartalmakat keres? Látogasson el Facebook és Instagram oldalamra, és iratkozzon fel YouTube-csatornámra is, ahol rendszeresen osztok meg új videókat.

Habis Melinda klinikai szakpszichológus, személyközpontú terapeuta

Immunrendszerünk és a stressz

Hogyan hat a stressz az immunrendszerünkre? Milyen testi változásokat indít el?

Az immunrendszer testünk természetes védekezőképességét jelenti az őt károsító hatásokkal (kórokozók vagy méreganyagok) szemben. Stressz hatására a stressz-hormonok (adrenalin, kortizol, stb.) mennyiségének növekedésével párhuzamosan immunrendszerünk működésének csökkenését lehet megfigyelni. A stressz-hatások a hypothalamust corticotrop-releasing-hormon (CRS) kiválasztására késztetik, ami koordináló szerepet játszik a fiziológiai és a viselkedéses stressz-válaszban. Aktiválja a hipofízis-mellékvesekéreg rendszert, és szimpatikus aktivitáshoz vezet. (Csökken az étvágy, libidó, megváltozik a motoros aktiváltság, megnő a szorongás stb).

A következő lépés során a hipofízisben olyan hormonok képződnek (pl.:ACTH, α-MSH, β-endorphin) melyek a stressz-válasz szabályozását végzik.
Az ACTH (adreno-cortikotrop hormon) hatására a mellékvese kéregben fokozódik az kortikosteroidok képződése, amely erősen gátolja az immunfunkciókat. A kortizol fokozza a készenléti állapotot. Magas szintje egy idő után visszacsatolás révén leállítja a stressz-választ. Minél több vagy érzékenyebb kortizol receptor található az agyban, annál gyorsabb lehet a stressz-válasz leállítása. Ha ezeknek a receptoroknak a száma vagy érzékenysége lecsökken, a stresszválasz időtartama elnyúlik (ennek következménye a fokozott éberség, szorongás, egyfajta készenléti állapot), az immunrendszer védekezőképesség ezzel párhuzamosan lecsökken. A stressz-hormonok túlzott szintje elpusztítja a kortizol-receptorokat, így nem lesz, ami visszacsatolás révén leállítsa a stresszválaszt.

Érdekességként megjegyzem, hogy a depressziók egyes fajtáiban magas kortizol és CRH szintet talátak, ami alapján a depresszió inadekvát, generalizált stresszválaszként írható le. Ez egyértelműen mutatja, hogy lelki porblémák, családi vagy munkahelyi konfliktusok is súlyos stresszforrásnak minősülnek. Lelkünknek is van tehát “immunrendszere”, melyet önismeretünk bővítésével tudunk serkenteni.

Mi az, ami javítja immunrendszerünk működését?

Most hogy áttekintettük, hogy a stressz pontosan hogyan rontja immunrendszerünk működését, nézzük meg mi minden tudja javítani azt.

    • A viszonylagos éhezés (alacsony kalória, de magas tápanyag bevitel) jó az immunrendszernek. Ennek oka még nem tisztázott, de valószínűleg testi regenerációs folyamatot indít be. A kiegyensúlyozott táplálkozás támogatja az élettani folyamatok egészséges egyensúlyát.
    • Alvás (δ fázis) alatt nő a növekedési hormon (GH) termelődése, ami javítja immun-működésünket. A stressz rontja az alvásminőséget, ami rontja immunrendszerünk hatékonyságát. A GH mennyisége korral természetes módon is csökken.

  • A testmozgás javítja az immunrendszert. A testedzés hatására akut válaszok jönnek létre, amelyek a testedzés befejezését követően 6 órán belül elmúlnak. Közvetlenül a testedzést követően a teljes leukocita szám 50-100%al emelkedik. A leukocita-szám változásának mértéke nagyban függ a testedzés intenzitásától (és az ezáltal okozott adrenalin és kortizol szint növekedéstől). A rendszeres testedzés hatásaként a természetes ölősejtek (NK) sejtölő (citotoxikus) aktivitása szignifikánsan megemelkedik, ami hatásos segítség lehet a rák megelőzésében. A rosszindulatú daganat kialakulásának esélye összefügg a testmozgás hiányával. Ülőmunkát végzők esetében például 1,6-szor nagyobb kockázatot találtak a végbélrák kialakulására az aktív tevékenységet végzőkhöz képest. Nem sportoló nőknél pedig 1,8-2,5% -al magasabb volt a nőgyógyászati daganatok aránya. Ennek hátterében is több mechanizmus állhat. Például a testedzéssel kapcsolatos általános életstílus, ösztrogén szint, alacsony testzsír-mennyiség, csökkent salakanyag-tranzit idő stb. Fontos megemlíteni, hogy a túlzott testedzés kifejezetten immunszupresszor (gátló) hatású. Kíváncsi rá, milyen lelki tényezők állnak a rákbetegség kialakulása mögött? Következő cikkemből kiderül!

További pszichológiai tartalmakat keres? Látogasson el Facebook és Instagram oldalamra, és iratkozzon fel YouTube-csatornámra is, ahol rendszeresen osztok meg új videókat.

 Habis Melinda klinikai szakpszichológus, személyközpontú terapeuta