Mi a különbség a pszichológus és a pszichiáter között?

A köznyelvben sokszor helytelenül utalnak a pszichológusok és pszichiáterek munkavégzésére, módszereire. Melyik szakemberhez mikor és milyen problémával érdemes fordulni? Hogyan válnak pszichiáterré és pszichológussá ezek a szakemberek? Mai cikkemben ezekre a gyakran felmerülő kérdésekre térek ki.

Pontosan mivel foglalkozik egy pszichiáter?

Alapvetően az emberi viselkedés, a lelki betegségek biológiai alapjaival foglalkozik, tehát az ingerület átvivő anyagok, ún. neurotranszmitterek hatását vizsgálja a viselkedésre. Hogyha például hangulatzavarunk van és pszichiáterhez fordulunk, ő ennek a biológiai alapjait vizsgálja, így elsősorban gyógyszert fog felírni.

Ahhoz, hogy valakiből pszichiáter legyen, az orvosi egyetemet kell elvégezni, és utána szakvizsgát tenni pszichiátriából. Az állami intézményekben – ha pszichiátriai gondozóban fordulunk szakemberhez – akkor arra kell felkészülnünk, hogy viszonylag kevés idő van általában egy – egy páciensre, ezért a pszichoterápiás kezelést általában pszichológus végzettségű terapeuták végzik.

Mit csinál a pszichológus, mi a különbség közte és a pszichiáter között?

A tanulmányaikat tekintve a pszichológusokat bölcsészkaron képzik, így ők nem kapnak olyan részletes képzést élettanból és anatómia tantárgyakból, mint a pszichiáterek, hanem elsősorban az emberi viselkedést, az észlelést, az érzelmeket, a gondolkodást és az emlékezetet tanulmányozzák, illetve az emberi kapcsolatokra és azok jellegzetességeire fókuszálnak.

Ahhoz, hogy valaki pszichológus legyen, egy 3+2 éves képzést kell elvégeznie, ezután tud specializálódni. Hogyha gyógyító tevékenységet szeretne folytatni, akkor klinikai szakpszichológussá tud válni egy újabb négyéves képzés alatt. Klinikai szakpszichológusok tehát elsősorban pszichiátriai gondozókban és osztályokon, valamint magánrendelés formájában dolgoznak, és különféle mentális problémák esetén tudnak hatékony pszichoterápiás segítséget nyújtani.

A klinikai szakpszichológus alappszichoterápiás tevékenységet végez, illetve az általa elsajátított pszichoterápiás módszerben dolgozhat.

Hogyan gyógyít a pszichoterápia?

A pszichoterápiás beavatkozás alapja az, hogy a lelki tünetet a viselkedéses kapcsolati és intrapszichés kontextusában vizsgáljuk. Tehát beszélgetés és a pszichoterápiás kapcsolat segítségével térképezzük fel a beteg problémájának a gyökereit illetve kezeljük azokat. A pszichoterápia alapvetően a tüneteket kialakító, az ezek kialakulásához hozzájáruló okokat keresi, és ezeket különféle pszichoterápiás módszerek segítségével kezeli.

Annyiban különbözik tehát a pszichiáter és a klinikai szakpszichológus vagy pszichoterapeuta feladata, hogy a pszichiáter gyógyszerekkel a tünetet kezeli, illetve magát a biológiai folyamatot. Erről a biológiai folyamatról ma még nem tudjuk, hogy valójában oka vagy következménye az érzelmi változásoknak.

Ezzel szemben a pszichológus, pszichoterapeuta vagy klinikai szakpszichológus pszichoterápiával, tehát az emberek problémái mögött meghúzódó lelki okok kezelésével foglalkozik. Pszichoterapeuta végzettséggel egyébként klinikai szakpszichológus és pszichiáter is rendelkezhet, ez egy ráépülő képzés.

Sok esetben előfordul, hogy a gyógyszeres és a pszichoterápiás kezelés kombinációja hozza a legjobb megoldást. Ilyenkor is érdemes külön pszichiáterhez és pszichoterapeutához vagy pszichológushoz fordulni, ugyanis a gyógyszeres kezelés azt feltételezi, hogy a páciens átadja a kontrolt a gyógyszer hatásainak. A pszichoterápia pedig pont ellenkezőleg úgy hat, hogy megtanítja a pácienst kontrollálni a tünetét, illetve a saját életét, a saját problémáit jobban megérteni és jobban kezelni.

Enyhébb esetekben magában a pszichoterápia is elég szokott lenni.

Azt azonban érdemes tudni, hogy a pszichoterápia meglehetősen időigényes folyamat, ezért a legtöbb pszichiátriai gondozóban nem feltétlenül fogják felajánlani, hogy vágjunk pszichoterápiás munkába. Fontos azt látni, hogy míg egy pszichiáter akár 20-30 pácienst is el tud látni egy nap alatt, addig a pszichoterápia többnyire hónapokig vagy akár évekig is elhúzódik, és ezért az egészségügyi biztosítási rendszer számára nem túl költséghatékony megoldás.

Hogyan történik a diagnosztika?

Pszichiáter esetén a gyógyszer beállítása különféle kritériumok mentén történik, tehát meg van határozva, hogy mely pszichés betegségekre mely gyógyszerek közül lehet választani. Ezzel szemben ha pszichoterápiás folyamatba vágunk, ott a diagnosztika egy kevésbé fontos feladat, mert ott a konkrét élethelyzetbeli nehézségekre fókuszálunk. A pszichoterápia arra tanít, hogy mi magunk vegyük kezünkbe az életünk és a porblémáink feletti kontrollt.

Érdemes tudni, hogy önmagunkat és a szerettünket sem látjuk objektíven, a konkrét tünettanon kívül a diagnosztikai szempontok közül nagy hangsúlya van annak is, hogy a probléma, tünet mennyire korlátozza a személy munkaképességét, miként korlátozza a társas kapcsolataiban, vagy milyen más betegségek merülnek fel az aktuális tünetek kapcsán. Ennek eldöntéséhez pszichiáter, vagy lagalább háziorvos felkeresésére van szükség.

Mit tegyünk, ha valamilyen mentális probléma tünetét tapasztaljuk önmagunkon vagy valakin a környezetünkben?

A legjobbat akkor tesszük, ha a háziorvosunkat keressük fel és beszámolunk neki a problémánkról, aki el tud irányítani különféle vizsgálatokra kizárandó az egyéb betegségeket. Ha mindez megvan, akkor megkezdődhet a pszichoterápia és a pszichiáterrel való kontroll.

Optimális esetben tehát mentális problémák esetén a gyógyszeres kezelést mindig kíséri pszichoterápiás kezelés is, hiszen ez hoz hosszútávú változást a páciens életében.

A pszichoterápiás kezelés ugyan alapvető jog, de mégsem mindenhol elérhető TB keretek között. Gyakori félelem, ami miatt az emberek nem keresnek fel szakembert, mert attól tartanak, hogy rögtön zártosztályra akarják küldeni őket.

Alapvetően két ok miatt szokott sor kerülni pszichiátriai osztályos felvételre:

• ha ambuláns keretek között a pszichiáter nem tudja beállítani a páciens gyógyszeres kezelését
• vagy ha annyira súlyossá válik a beteg állapota, hogy önmagára, vagy a környezetére veszélyt jelent.

Ezekben az esetekben szükséges a gyógykezelés akkor is, hogyha a páciens nem együttműködő! Ezt a diagnózisalkotást és a beutalást pszichiáter szakorvos tudja elvégezni.

Amennyiben pedig önmagunkat veszélyben érezzük, ha egy agresszív pácienssel találkozunk (pl. családtag vagy hozzátartozó), akkor a 112-es telefonszámot tudjuk felhívni, ahol megfelelő segítséget kaphatunk.

Fontos tehát, hogy figyeljünk saját magunk és szeretteink egészségére. Ha bármilyen problémát vagy tünetet tapasztalunk, akkor keressünk fel klinikai szakpszichológust, pszichiátert és ne várjuk meg, míg nagyobb nehézségeink adódnak a problémából. Ha időben elkezdjük a megoldás keresését, akár a gyógyszeres kezelés szükségességét is elkerülhetjük!

A blogcikket videó formájában is feldolgoztam. A megtekintéshez kattintson ide.

További pszichológiai tartalmakat keres? Látogasson el Facebook és Instagram oldalamra, és iratkozzon fel YouTube-csatornámra is, ahol rendszeresen osztok meg új videókat.