Címke: Öngyilkosság

Őszi-téli depresszió

Elmúlt a nyár, egyre kevesebbet élvezhetjük az életető napsütést (ha sokat esik az eső, csak a lehető legminimálisabb időt töltjük a szabadban), ami gyakran rányomja bélyegét nemcsak egészségi állapotunkra, hanem hangulatunkra is. Nem ritka ilyenkor a levertség, hangulati nyomottság, ami akár a leggyakoribb szezonális (évszakfüggő) betegség, a depresszió tünete is lehet. Ez Magyarországon hozzávetőleg a lakosság 10-15 százalékát érinti.

A téli depresszió bár többnyire ősszel jelentkezik és tavasszal spontán rendeződhet, mégis fokozott figyelmet igénylő állapot. A tünetek súlyosságát az aktuális életesemények, lelki történések, az átélt stressz mértéke éppúgy befolyásolhatják, mint a napsütéses órák száma. Fontos tisztázni, hogy régen az emberek télen másfajta életmódot éltek: a kinti munkák befejeződésével több idejük jutott a pihenésre, regenerációra, a következő év tavaszától újrainduló munkafolyamatokra való felkészülésre. Ma már nem szívesen veszünk vissza a tempóból, (sokszor még betegség esetén sem), elvárt dolgoznak számít hogy az emberek télen is ugyan annyit dolgozzanak, mint nyáron.

A téli depresszió tünetei nagyon hasonlóak az ún unipoláris depresszióéhoz, melyről korábbi írásomban részletesebben szóltam. http://onlinetanacsadas.com/a-modern-vilag-betegsege-a-depresszio/

– állandó fáradtságérzet, megnövekedett alvásigény
– negatív gondolatok, sötét jövőkép
– fokozott szénhidrát bevitel (pl. csokoládéfogyasztás növekedése)
– visszahúzódás a társas kapcsolatokból (pl. szexuális érdeklődés csökkenése)
– csökkent koncentrációs készség
– az immunrendszer gyengülése, fokozott fogékonyság a küldöböző fertőző betegségekkel szemben
– pszichoszomatikus betegségek

Hogyan kezeljük?

1. Fontos, hogy igyekezzünk minél több időt tölteni a szabad levegőn, különösen napsütéses időben. Mozogjunk rendszeresen!
2. Törekedjünk az egészséges táplálkozásra! Fontos az vitaminok és ásványi anyagok folyamatos bevitele.
3. Halgassunk testünk jelzéseire! Biztosítsunk időt a megnövekedett alvásigény kielégítésére.
4. Törekedjünk a stressz levezetésére, konfliktushelyzeteink megoldására! Ebben segíthet a pszichoterápia vagy valamely relaxációs technika elsajátítása.
5. Fényterápia rendszeres alkalmazása jó hatású lehet.

Ha a tünetek túlzottan kínzóvá válnak (pl. akadályoznak minket kapcsolataink fenntartásában vagy a munkavégzésben), érdemes szakember segítségét kérnünk. Súlyos esetekben a pszichoterápia mellett gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. Ne vegyük félvállról ezt a betegséget, mert megnövelheti az öngyilkosság kockázatát. Ráadásul a szezonális depresszió kezelés nélkül évről évre egyre súlyosabb formában térhet vissza.

Habis Melinda
klinikai szakpszichológus, személyközpontú terapeuta

Öngyilkosság-sorozat Székesfehérváron, szakértői szemmel

Tragikus módon az elmúlt három hónapban négy fiatal is megpróbálta városunkban saját életét eldobni. 2013. november végén egy 17 éves székesfehérvári gimnazista fiú ugrott ki egy Cserepes közben levő 8. emeleti lakás ablakából. December 15-én az Árpád Szakképző Iskola diákja, Márk és társa Kiscséripuszta megállóhely közelében a vonatsínekre feküdtek. 2014. január 7-én pedig a szintén 17 éves Krisztián ugrott le az imént említett szakközépiskolában a belső aula 3. emeletéről öngyilkossági szándékkal. Utóbbi tragédiáról többet lehetett olvasni, hallani: a társak szekírozásáról, a fiú visszahúzódó természetéről, egyes források az iskola és a tanárok felelősségét is felvetik. Mindenkit megérint a fiatalok öngyilkossági szándéka, de legtöbben csak a fejünket fogva értetlenkedünk. Érdemes lenne tehát a történtek mögé nézni és többet megtudni az öngyilkos viselkedésről és a mögötte meghúzódó okokról.

Mit kell tudni az öngyilkosságról?

Az öngyilkosság sajnos egyre növekvő tendenciát mutat, serdülőkorban a 2—3. leggyakoribb haláloknak számít. Ezek a tettek lehetnek impulzív jellegűek (hirtelen felindulásból elkövetettek, bár ezt több szakmai forrás vitatja) vagy elhúzódó krízisállapot végét jelenthetik. Ilyenkor is van egy kiváltó ok a háttérben, de ez többnyire nem kirívó. A tényleges cselekvést gyakran megelőzi egy segítségkérés, ún. „cry for help”, amit nagyon komolyan kell vennünk. Kutatások tudatos és nem tudatos, indirekt jelzések egész skáláját tárták fel (pl a halálvágy verbalizálása, búcsúlevél, végrendelkezés, gyógyszerek gyűjtögetése), amelyeket az öngyilkosjelölt közvetlen környezetének lead. Az ún „preszuicidális állapot” időben nagyon változó lehet. Sokszor szinte pillanatnyi reakcióként, váratlanul jelenik meg az öngyilkosság. Figyelmeztető jelek lehetnek a személy nagyfokú beszűkülése, szorongása, gondolkodásának, viselkedésének elsivárosodása, uniformizálódása. Ilyenkor a dolgokat negatívan látja, az elgondolásainak ellentmondó információkat nem veszi észre, az öngyilkosságot mint kiutat látja, erről fantáziál. A kapcsolatok elvesznek, a személy bezárkózik gondjaival, holott vágyik egyfajta intim közelségre, szeretné a számára fontos személyt/személyeket kisajátítani. Az értékrend beszűkül, az eddig jó érzést okozó dolgok elvesztik jelentőségüket, az agresszió elfojtódik, saját maga felé fordul.

Milyen lelki tényezők állhatnak az öngyilkosság mögött?

Freud befelé fordított agresszióként értelmezte az öngyilkosságot. Az egyén a szeretet korábbi tárgyát magába vetítve „kívánja megölni”. Gyerekkori fantázia is újraéledhet: majd meghalok és akkor a szeretteim sirathatnak. Büntetés is lehet, a szeretetet nem viszonzó, elhagyó szeretett személynek. Az elkövető a benne lévő képet öli meg önmagával együtt. Lehet mögötte egyfajta nárcisztikus sérelem is, valamilyen vágy meghiúsulása, kudarc után.

A szuicidum rizikóját növeli (többek közt) a korábbi kísérlet, a családi kapcsolatok problémája, a negatív életesemények, a magány, de biológiai faktorok is hozzájárulnak (szerotonin és szérum koleszterin szint eltérések). Az alkohol, dohányzás és drog használat is növeli a szuicidum előfordulásának valószínűségét. Nagyon lényeges kiemelni a modell hatását, ami különösen gyermek és serdülőkorban érdekes. Ha a fiatal közvetlen környezetében vagy akár a médiában hasonló viselkedést lát, probléma megoldási módnak, menekülési útvonalnak gondolhatja az öngyilkosságot. Bálványozott személyek, sztárok öngyilkossága után „járvány” törhet ki. Például Goethe: Az ifjú Werther szenvedései c. regénye után, de Elvis Presley is hatással volt „követőire”.

Mit tehetünk az öngyilkosság ellen?

Éppen ezért nagyon fontos a megelőzés, hogy figyeljünk egymásra és ha baj van, keressünk segítséget. Bár sokan még mindig „cikinek” tartják, hogy pszichológushoz forduljanak, de még így is kellemesebb, mint azzal a tudattal élni, hogy esetleg tehettünk volna valamit…

Habis Melinda klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus, személyközpontú terapeuta

Ez az írás megjelent a Pszichológuskereső oldalon is:
http://pszichologuskereso.hu/blog/ongyilkossag-sorozat-szekesfehervaron-szakertoi-szemmel