Pszichológus válaszol

Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban (maximum 1000 karakter, az ennél hosszabbakat törlöm!) meg tud fogalmazni és úgy gondolja hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, írja meg kérdését a lenti ablakba és a válasszal együtt (moderálás után, név nélkül) megjelenítem. A hozzászólás elküldéséhez az email cím és más adatok megadása nem szükséges.

Tisztelettel kérem a kedves Látogatót, hogy e-mailt csak pszichoterápiás felkérés esetén írjon. Kérdését az oldal alján (legörgetés után) megjelenő ablakba írja meg, mert csak így áll módomban megválaszolni azt!

Felhívom szíves figyelmét, hogy az írásos tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés, vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján bennem keletkező benyomásokat és a személyes véleményemet tükrözi. Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelki-segély vonalak valamelyikének felhívása javasolt!

A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és random sorrendben történik.

A hozzászólás elküldésével Ön kijelenti, hogy elmúlt 18 éves. Amennyiben Ön 14 és 18 év közötti kijelenti, hogy a törvényes képviselője hozzájárulásával használja ezt az oldalt. 14 év alattiként kijelenti, hogy a törvényes képviselője jár el Ön helyett.

Ha új kérdést szeretne feltenni, kattintson ide!

19 156 Hozzászólás

  • K. Géza

    Kezét csókolom,jó napot!
    Ha kicsit vonz a bi élmények de érzem,hogy nem igazán szeretném talán nem is helyes erkölcsileg,egészségügyileg és ki akarok ebből szállni.És normális heteroként akarok élni.Akkor mit tanácsol mit tegyek.Amúgy régen egyátalán nem foglalkoztatott a dolog sőt…lehet egészségügyi probléma hormonális?Mit tanácsol?! Mielőbbi válaszát köszönöm!!

    • Habis Melinda

      Kedves Géza!

      Az ember érzései/vágyai önismereti munka segítségével érthetők meg. Az egészségügyi problémáknak lehet hormonális oka is, de az emóciók a vegetatív idegrendszeren keresztül minden testi működésünket befolyásolják.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Lillien O.

    Kedves Doktornő!
    Van egy 4 éves lányom és egy 6 éves kisfiam. Az édesapjától külön élünk több, mint 2 éve. Apukánál a gyerekek nem beszélhetnek rólam, a családomról, szóval senkiről a környezetemben. Egy nap úgy jöttek haza pár hónapja, hogy apánál “Tiltólista” van, nem említhetnek/beszélhetnek senkiről. Egyszsrűen nem tudom a miértjét, a pszichikai okát, hogy apuka milyen indokból tesz ilyet. Tudna ebben segíteni? Biztos van erre ilyesfajta magyarázat. Azóta más csonka családoknál is észrevettem, hogy van ilyen. Nem tartom normálisnak a dolgot és egyszerűen értetlenül állok ez előtt. Előre is köszönöm válaszát!

    • Habis Melinda

      Kedves Lillien!

      Az ilyen fiatal gyermekektől nem várható el, hogy titkot tudjanak tartani, s érzelmileg is nagyon megterhelik őket a tabutémák. Javaslom, hogy kezelje ezt lazán, mondja a gyermeknek, hogy bármit elmondhatnak Önnek, amit szeretnének (az elhangzottakat ne kommentálja), s az estleges konfliktusokat az apukával négyszemközt rendezzék.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • A.A.

    Kedves Dr.Habis Melinda!

    25 éves nő vagyok két gyermekem van ,férjem,saját házunk. Mondhatni minden meg van ahoz,hogy boldog legyek,vagyok is de amióta az eszemet tudom külföldön szeretnék élni,a férjem nem,időt kért,hogy várjunk 2-3évet még,hogy alakul az életünk itthon. Neki jó fizető állasa van. Nincsenek anyagi gondjaink nem a pénz motivál úgy érzem jobb lenne a gyermekinknek kint később az iskola miatt is. Hogy tudnék rá hatni? Úgy érzem ő “megfoszt” az álmomtól ,hogy ott éljek ,hogy legalább megprobálhassam/megprobálhassuk az életet ott együtt.

    • Habis Melinda

      Kedves A.A.!

      Amennyiben ilyen alapvető kérdésekben (pl hol éljenek) nehezen jutnak konszenzusra, érdemes párterápia segítségével közelíteni a szempontjaikat egymáshoz.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K. Benjamin

    Tiszteld Doktornő!
    16 éves vagyok, májusban töltöm a 17-et, a korombeli srácok mind érettek, önállóak, nekem valamiért ez nincs meg. Nehezen megy az emberekkel a kommunikáció, nagyon sokszor érzem magam kínosan amikor egy idegennel beszélek, vagy amikor fizetni kell egy boltban….Félek bemenni a suliba,mindíg azon jár az eszem hogy mit gondolnak rólam mások. Nincsenek az osztályból barátaim csak általánosból, nem sikerült beilleszkedni az osztályba. Általában a tesóimmal beszélgetek, vagy egész nap csendben vagyok- kezdem úgy érezni hogy elpazarlom a tinédzser korom. Gyakran szoktak beszólni ok nélkül, amikor meg kell szólalni, vagy ki kell menni a táblához megoldani egy feladatot, remegek, úgy érzem ha elrontok valamit kinevetnek, nagyon kellemetlen, gondoltam arra is hogy iskolát váltok, de szerintem másik iskolában sem tudnék beilleszkedni
    ez szorongás? vagy antiszociális vagyok?
    Válaszát előre köszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves Benjamin!

      Érdemes a beilleszkedéssel kapcsolatos félelmeiről, kisebbrendűségi érzéséről beszélgetnie a szüleivel, vagy más megbízható felnőttel. Iskolapszichológus is sokat segíthet, hogy reálisabban lássa önmagát és a helyzetét, amennyiben igényli.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • N. MÁRK

    A kérdésem az, hogy ha nem ír vissza sokáig az unokahúgom, akkor utál!!?? De amikor felköszöntöttem őt születésnapján csak akkor írt vissza.

    • Habis Melinda

      Kedves Márk!

      Nem feltétlenül jelenti azt! Sok más magyarázat is szóba jöhet.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • J. Lúcia

    Jó napot!
    Olyan problémám lenne nekem hogy esténként fel ébredek és érzem hogy néz egy férfi alak mostanában sokszor elő fordul. Volt egy ki alakuló kapcsolatom egy régi párommal de nem táplál annyi érzést felém mint kellene szerinte nincs meg az a tűz de mást mutat és annyi jelet adott már nekem. Emiatt érzem esténként hogy nem tudok olyan nyugodtan aludni és elő jön ez a dolog hogy arra ébredek néz egy alak..

    • Habis Melinda

      Kedves Lúcia!

      Nagyon jó, hogy gondolkodott az álmain, s fantáziáin, s meg is találta a magyarázatot. Önismereti munka segíthet Önnek abban (amennyiben igényli), hogy olyan partnert találjon, aki meg tudja becsülni Önt, s kimutassa az érzelmeit.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Sztázi

    Jó napot, Doktornő!
    Van egy fiú, akivel már majdnem 1 hónapja beszélek, de még nem vagyunk együtt. Szinte 24/7beszélünk amióta szüneten vagyunk. Hülyén nézne ki, ha megkérdezném tőle, hogy együtt vagyunk vagy nem? Mivel egyszer feljött, hogy ezt barátnőim kérdezték ő meg annyit mondott rá, hogy igaz, miért nem vagyunk még együtt. Eléggé szégyenlős is vagyok, és néha úgy érzi hogy nem szeretnék vele beszélni, közben meg igen.
    Tudna nekem segíteni hogy hogyan kérdezzem meg tőle, hogy akkor most együtt-e vagyunk?

    • Habis Melinda

      Kedves Sztázi!

      Ha bízik benne, nyugodtan kérdezzen rá. A kapcsolatokat jó esetben mindkét fél formálja, a az Ön visszajelzései is alakítják a másik viselkedését. Ha elmondja, hogy vágyik rá, hogy ez párkapcsolat legyen, a másik fél bizonyára viszonozni fogja a gesztust. Elvégre így is folyton együtt vannak, bizonyára mindketten jól érzik magukat, s nem csak barátként töltik együtt a napokat.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K. Panni

    Tisztelt Doktor Nő! Elèggè fèltèkeny tìpus vagyok. Ès zavar, hogy a párom állandóan nőket nèzeget Facebookon. A legnagyobb baj ezzel, hogy engem soha nem dicsér meg. Nem mondja, hogy szèp vagy csinos vagyok, hogy szèp a szemem, semmi ilyesmit, pedig nekem erre szükségem van. Beszèltem már vele erről, azt mondja hogy ő nem ilyen, ès nincs ehhez hozzászokva. 3 ève vagyunk együtt de mèg mindig nem tanulta meg, hogy ez nekem fontos. Mit csinálhatnèk? Ha nem tetszem neki, mièrt van velem? Mièrt nèzeget folyamatosan más nőket, nekem pedig 2 szèp szót sem tud mondani,a szexuális èletünk pedig szinte a nullával egyenlő, pedig 32/34 èvesek vagyunk. Van megoldás? Köszönöm

    • Habis Melinda

      Kedves Panni!

      Pérterápia tud segíteni a szexuális problémák megoldásában és egymás szeretetnyelvének megtanulásában, amennyiben mindketten igénylik, szeretnének tenni kapcsolatuk megjavításáért.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Otília

    Kedves Melinda!

    Pár hónapja boldog párkapcsolatban élek, van egy stabil munkahelyem, ahol szeretnek, rosszat nem hallottam vissza magamról, szakmailag is nagyon jó értékelést kaptam, azonban azt érzem, hogy mégis valami hiányzik az életemből. Úgy tudnám leginkább megfogalmazni, hogy azt érzem, hogy egy nagyon ingerszegény közegben telnek a napjaim, ezáltal “megfulladok”, szívesen élném mások életét, azokét akiket irigylek, valamint többször megfordult a fejemben hivatásváltás vagy valami tőlem teljesen távoli, új dolog kipróbálása. Azonban rendkívül önbizalomhiányos vagyok, nem érzem elégnek sose a pozitív visszajelzéseket, egy-egy apróbb hiba vagy baki is eléggé megvisel. A külsőmmel sem vagyok elégedett, pedig számos bókot kapok nap mint nap a páromtól és ismerősöktől. Mi lehet ez az érzés? Már az is felmerült, hogy nekem lehet semmi sem jó és nagyon negatív vagyok. Válaszát előre is köszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves Otília!

      Önismereti munka tudna segíteni abban, hogy jobban elfogadja önmagát, s nem csak a megjelenését, hanem önbizalma is legye azokhoz a dolgokhoz, amikre vágyik. Hogy végig tudja gondolni, valóban szükséges-e a karrierváltás, vagy csak egyfajta új ingert jelentene, ami által átmenetileg levegőhöz jutna.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Greg

    Jónapot kívánok egy hozzátartozóm gyerekéről szeretnék kérdezni, a gyermek horrorfilmekből ismert gyilkosokat rajzol magától, valamint az édes anyját időnként fogdossa és nem lehet leállítani őt szeretném megkérdezni, mi a teendő?

    • Habis Melinda

      Kedves Greg!

      Érdemes a szülőknek jelezni, hogy baj van. A horrorfilm nem gyerekeknek való, a fogdosás pedig egyfajta határátlépés, s akár erőszak kapcsán is megjelenhet tünetként. Amennyiben a szülő nem együttműködő, a gyermekvédelmi hatósághoz szükséges fordulni!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K.N.A.P

    Kedves doktornő,

    Mostanában elég sokszor gondolok öngyilkosságra. Felmegyek a 10 emeletes panelház tetejére.
    De sose tudom megtenni.
    Most lett vége egy komolyabb párkapcsolatomnak. De ez nem igazan lényeges, hanem már amikor a végén voltunk , akkor elkezdtem ezeket érezni, újra. Nekem volt ilyen problémám régebben. De az utóbbi időben nem volt kb 4-6 éve. Viszont most úgy érzem kicsúszott a kezem közül az irányítás.

    Köszönöm előre is a válaszát

    • Habis Melinda

      Kedves K.N.A.P!

      Fontos, hogy mielőbb felkeresse a korábbi terapeutáját és segítségével megértse, majd leküzdje az öngyilkossági fantáziákat. Sürgős esetben a 112-t kell hívni!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Erzsébet

    Kedves Doktornő!
    Lassan 14 éves a lányom, és végtelenül magányos. Az osztályban nem érzi jól magát, zavarja az osztalyársai állandó veszekedése és cikizése. Kb. egy éve előállt azzal, hogy szeretne kosarazni. Most meg abba szeretné hagyni, mert úgy érzi az edzések alatt is állandó zaklatás éri. Különben nagyon szerény, csendes kislány, bár osztályelső, végtelenül visszahúzódott. Hogyan segíthetek neki abban, hogy végre kiálljon magáért, higgyen magában és saját képességeiben?

    • Habis Melinda

      Kedves Erzsébet!

      Levele alapján azt gondolom, hogy érdemes pszichológust keresniük a lányának. Természetesen fontos beszélgetnie vele arról, mit él meg cikizésnek, veszekedésnek, zaklatásnak de azt gondolom, hogy önmagában ez itt kevés a probléma megoldásához.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves Habis Melinda!
    Azzal a kérdéssel fordulok önhöz hogy nen régebben voltam egy szórakozóhelyen, ahol megismerkedtem egy fiúval,nagyon szimpatikusnak tűnt,végül az állomásig eljött velem,majd megkérdezte a nevem és azt említette hogy másnap írni,fog azóta 3 nap telt el de még mindig nem írt,számomra ez csalódás volt,reménykedhetek abban hogy fog még keresni? Köszönöm válaszát!

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Erre a kérdésre nem tudok válaszolni sajnos.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Atti

    Üdvözlöm dr nő! Olyan kérdéssel fordulok önhöz hogy a párom 16 éves lány, én pedig 27 éves vagyok, és most született egy kis babánk. És azt szeretném meg tudni hogy mivel a barátnőm kis koru így mindenhova vinunk kell az édes anyát hogy alirjon papírokat neki? Mert általába mindig vinni kell magunkkal mert csak ő írhat alá de nem jövünk ki az édesanyával a barátnőmnek. Hogy valamit lehetne e csinálni hogy ne a gyámja írjon alá? Gyámhatóságnál is próbálkoztunk elintézni a házasságot de egyszerűen eletünk utasítva hogy nem engedélyezik. Írtunk is kérelmet és jót a papír hogy nem. komolyan mondom hogy egy 16 éves lánynak semi joga nincs mindig hurcolnunk kell magunkkal a gyámját minden hova? Uhhh kivagyok! Várom válaszát előre is köszönöm.

    • Habis Melinda

      Kedves Atti!

      Sajnos nem tudok válaszolni a kérdésére, javaslom, hogy jogászt kérdezzen meg erről.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • T. Bence

    Jó napot egy. Olyan probléma van hogy megismertem egy lányt 1 hónapja madár együtt vagyunk de ő írta nekem hogy gyors a kapcsolat es nem érez olyan erősen mint az elején.
    Ez félek hogy szakít velem de. Nem szeretném nem tudja mitől lehet?

    • Habis Melinda

      Kedves Bence!

      Javaslom, hogy erre a lánynál kérdezzen rá. Neki kellene tudnia, mi változott Őbenne. Az Ön számára önismereti munka javasolható, ami a kapcsolat jobb megértésére, s benne a saját szerepének feltárására irányulhatna.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • T. János

    Tisztelt doktornő nekem az apám 69 éves nagydarab ember 197 körüli mindig a vérnyomása állan doan hirtelen haragu állan doan agressziv. Én félek töle mert többször is meg vert bántalmazot engem fizikailag. 42 éves vagyok gyenge jelemü ember170 cm magas vagyok 53 kgram. és évek otota félek töle mert mindig fizkailag bántalmaz mengem meg ojan okat magyaráz szétéplek meg megölek. Dögöjmeg nekem sajnos én nem túdokelenecsinálni elene semi csak retegek. És amugyis pánik beteg vagyok 2017 ota. Tiszteletem dóktornö

    • Habis Melinda

      Kedves János!

      Amikor az apja agresszív, akkor ki lehet hívni a mentőt, vagy a rendőrséget rá. A bántalmazás (rendszeres/ismétlődő fizikai erőszak egy személy ellen) Magyarországon törvénybe ütközik. Aki a társadalmi együttélés szabályait megszegi különféle következményekre számíthat. Javaslom, hogy konzultáljon az apja háziorvosával erről a viselkedésről. A lelki/fizikai terrortól mindenki tönkremegy lelkileg (ahogy Ön fogalmazott, gyenge jelleművé válik).

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Csi. Lilla

    Kedves Doktornő!
    Úgy érzem,hogy elkéne szöknöm otthonról,mert az anyukám egy kicsit “idegesítő” számomra.
    Tettem egy dolgot ami nem volt szép tőlem de megbántam és nem is akartam megtenni.Már vagy több mint 1 hónapja tilt a telefonomtól és a barátomtól, akit szeretek.Én már úgy érzem sokat bizonyítottam hisz elpakoltam mindenki után,megcsináltam a házi rendet(kiszedtem a mosogatógépet,szárítót stb…)de az anyukám nem enyhült meg.Hazudott is nekem mivel megnéztem amit írt a barátommal(azt tettem amit ő) és hazudott pár üzenet váltásról.Arra gondoltam, hogy pár napra egy baráthoz elmennék.
    Mit gondol erről?
    Válaszát előre megköszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves Lilla!

      Szerintem nagy kockázatot vállalna ezzel a tettével, javaslom, hogy inkább beszélgessen vele arról, hogy tudja, mit tett (pl hazudott). Érdemes arra is rákérdeznie, hogy miért ellenzi a kapcsolatát a barátjával, vagy hogy rosszul esik Önnek, hogy ilyen mértékben avatkozik bele a dolgaiba. Ha hazugságra és manipulációra építik a kapcsolatukat, mindketten sokat veszíthetnek.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Sz T Monika

    Jo napot. Az en párom egy szexualisan nagyon aktiv multal rendelkezik( vannak a barati tarsasagaban is “esetei”). A mi kapcsolatunkat komolyan gondolja. Engem nagyon zavar, hogy barhova megyünk, mindig van a korben egy volt szerető, egyszerűen megorjit. Persze ezt elmondtam, de csak annyi a válasz, hogy mar lezarta a múltat. Azt gondolom, talán velem van a baj?

    • Habis Melinda

      Kedves Mónika!

      Ez egy komplex kérdés, fontos szempont, hogy a barátjával mennyire intim a kapcsolatuk, mennyire tudnak olyan jellegű kérdésekről beszélgetni, hogy mit gondol egyikük-másikuk a hűségről. Hogy miért volt a korábbiakban annyi szeretője a párjának, s mi változott meg azóta. Ahhoz, hogy bízni tudjanak egymásban szükséges tisztázni efféle alapvető kérdéseket.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • G. András

    Kedves Melinda! Boldog új évet Önnek!
    A volt párom szakítás után teljesen megváltozott. Nem voltunk sokáig együtt, de az szép volt.vgyis azt hittem. Ő szakított, üzenetben. Erre nem tudtam egyből reagálni, nem akartam bántó lenni, pár nap múlva jeleztem, hogy ezt jobb lett volna személyesen megbeszélni, nekem ez a korrekt. Erre olyan szitok, gyűlölet, lenézés, agresszió, földbe döngölés áradatot kaptam, hogy nem hittem el. Soha egy rossz szót nem mondtam neki. Tudom, egy kapcsolat két emberen múlik, meg van az én szerepem is, hogy ide jutottunk, mégis fájó pont, és nincsenek válaszok a kérdéseimre. Vissagondolva fura volt, hogy amikor segítettem egy idegennek, azt kaptam, mit hősködök. Vagy amikor lemondtam egy találkozót, mert egyedül élő édesanyám nagyon beteg volt, és mellette akartam lenni, akkor még mit szivatom kamu dumákkal. Sajnos mindig utólag okos az ember, ez is egy lecke. A dühkitörést akkor sem értem, mi visz rá valakit, hogy ennyire földbe akarja döngölni a másikat, aki nem is akarta, hogy vége legyen. Köszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves András!

      A volt párja dühe sok mindenről szólhat. Ahogy írta, talán nem vette észre a kapcsolatuk alatt, hogy a barátnője nehezen viseli, ha nem az van, amit ő szeretne. Elképzelhető, hogy akadékoskodásnak vélte, hogy kérte, beszélgessenek. Egy másik embert kiismerni egy párkapcsolati helyzetben sok időbe telhet. Amennyiben igényli, önismereti munka segíthet választ adni a nyitva maradt kérdéseire.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • B. Csaba

    Tisztelt doktornő.
    Nejem kijelentette, hogy válni akar. Tudom hogy nagy mértékben az én hibámból és most van némi remény arra, hogy vissza fordítsuk az elhidegülést.
    Ez viszont újabb problémát szül.
    Nincs már ellenséges hangulat és veszekedés, de olyan mintha nem érezne semmit irántam. Időt kér de nem bírom már a fájdalmat. Nagyon fáj, hogy pont azt bántottam akit szeretek.
    Mit tegyek, hogy újra legyen érzelem?

    • Habis Melinda

      Kedves Csaba!

      Az elhidegülést párterápia segítségével lehetne hatékonyan kezelni. Rendszerint nem elég az egyik fél igyekezete a párkapcsolati problémák helyrehozásához, ugyanis a kapcsolatokatokat cirkuláris okság jellemzi. (Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindketten felelősséget kell vállaljanak a saját viselkedésükért és a kapcsolatuk építéséért is a siker érdekében).

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • DK

    Szép jó napot kívánok
    27 Éve nő vagyok és minden egyes mozdulatom viselkedésén beszédem hasonlo a szüleiméhez .(sajnos nem jó)
    Nem akarom azokat a hibákat elkövetni mind ők nem szeretnék úgy viselkedni beszélni.
    Mit tegyek ez ellen?
    Kérem segítsen!

    • Habis Melinda

      Kedves DK!

      Önismereti munka segíthet mélyebben átlátni az összefüggéseket az Ön és a szülei viselkedése között, s érzelmileg eltávolodni a negatív mintáktól, melyeket a szüleitől látott, s megerősíteni önmagában azt, ami bevált, s jó hatással van Önre és a kapcsolataira.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Zsé

    Jó napot kívánok!
    Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy amióta megszületett a kisbabánk azóta nem tudok a férjemmel aludni. A kislányom és én külön szobában alszunk. Este a kiságyába teszem le, de az első kelés után magam mellé veszem az ágyba. A férjem külön szobában alszik. Hiába próbálok mellette aludni egyszerűen nem tudok nyugtalan vagyok és minden hang zavar. Kezdem nagyon azt érezni hogy eltávolodunk egymástól. Mit tudnánk kezdeni ezzel a helyzettel ? Nagyon el vagyok keseredve.
    A gyerekünk egy éves múlt.

    • Habis Melinda

      Kedves Zsé!

      Önismereti munka segíthet mélyebben feltárni a nyugtalansága okait és a párkapcsolati nehézségek összetevőit. Ennek része, hogy az alábbi kérdéseket mélyebben átgondolja velem, vagy más szakemberrel, négyszemközti keretek között. Mi indokolja, hogy a gyermek miatt ennyire aggódik, van-volt-e valamilyen egészségügyi problémája a kicsinek? A párkapcsolatuk hogyan alakult a csecsemő érkezése óta, mennyire volt közös döntés a gyermekvállalás. A terhesség, szülés körül milyen nehézségek adódtak, s ha volt ilyen mennyire tudott ezekben megfelelő segítséget kapni?

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves Doktornő!

    Sokszor a párom hív a haverjaihoz/val, mert ő nem szeretne nélkülem menni. Én ezeket az alkalmakat azonban mindig lemondom, mert már többször volt rá példa, hogy elmentem, de nem voltak érdeklődőek felém, nincs közös téma. Azonban mikor lemondom, és a párom elmegy, mindig megbánom, és nagyon rossz kedvem lesz. Ön szerint mi lenne a jó megoldás? Menjek vagy ne menjek? Mert ha belegondolok nem érezném jól magam, ezért nem megyek. De mikor a párom elment, akkor arra gondolok, hogy megint nem töltjük együtt az időt, ami akár lehet, hogy jól is elsülhetett volna… köszönöm válaszát!

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Úgy gondolom, hogy nehéz helyzetben van, mert a párja invitálására nem szívesen mond nemet. Ennek ellenére érdemes a megérzéseire hallgatnia, mert érthető, ha vannak olyan emberek, akikkel nem szívesen tölt időt. A párkapcsolatokban a megfelelő közelség és természetesen a közös programok mellett a távolságra is szükség van, ettől lesz izgalmas és értékes az együtt eltöltött idő.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Ilona Sz.

    Hello!49 éves vagyok,családanya,és mindig nagyon megvisel érzelmileg és lelkileg a családtagjaik problémái.Szeretnek mindegyiknek segitni és szeretném hogy minden jól legyen,de többször azt mondják hagyják békét .Én az ilyesmin sokat szoktam toprengni és már érzem nincs jól mertindig igen beleelem magam a problémáik a.Nm tudom hogy kellene megoldjam ezt a helyzetet és ne mindegyiknek mind én keressem a megoldásokat.Erzem hogy idegileg lemerit ez a sok probléma.

    • Habis Melinda

      Kedves Ilona!

      Megértem, hogy érzelmileg megterhelő ilyen mélyen átérezni mások gondjait. Önismereti munka segítségével meg tudná erősíteni magát abban, hogy bár érzelmileg továbbra is elérhető legyen, több önállóságot adjon szeretteinek, éreztesse velük, hogy bízik bennük, s abban, hogy meg tudják oldani a problémáikat. Vagy tundak arról felelős döntést hozni, miben kérnek segítséget.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Melinda

    Tisztelt Doktornő!
    6 éve vagyok a jelenlegi párommal. Ebből 3 éve együtt élünk és van egy 3 éves gyermekünk. A párommal folyamatosan vannak kisebb nagyobb (de inkább nagyobb hullámvölgyek). Nem tudom miért de nagyon irritál a jelenléte ok nélkül, nem szeretnék de ellenséges vagyok vele. Ha itthon van semmihez sincs erőm. Csak feküdnék és aludnék. Fogalmam sincs miért érzem ezt. Próbál szeretgetni, közeledni de nem bírom elviselni és üresnek, magányosnak érzem magam így is. Nem tudom hova tenni ezeket a dolgokat. Mi lehet ez nálam?

    • Habis Melinda

      Kedves Melinda!

      Önismereti munka segíthetne mélyebben átgondolni az ellenérzéseinek okait, gyökereit, s akár változtatni valamin. Erőt találni magában ehhez.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Péter

    Kedves Doktornő,15 éve élek házasságban.A nejem 15 évvel fiatalabb,3 gyerekünk.Problémáink a nejem “hűtlensége” miatt.Megbeszéltük a dolgokat de úgy érzem, manipulál engem.Tipikus jeleit mutatja ennek.Viták után azt gondolja, hogy még nekem kellene bocsánatot kérnem és kedveskednem.Hűtlenségét is az én terhemre írja,én tehetek róla.Lány korában nagy számban “falta” a pasikat,ezt később tudtam meg.Már volt egy fiunk amikor kiderült.Ennek ellenére jó irányt vett a házasság és gyerekek születése.Sajnos kiderült, hogy újra a “régi, pasivadász” életet élt mellettem ez év februártól.Éreztem, hogy “valami” nem stimmel majd szeptemberben lebukott.”Sajnos” nagyon szeretem őt,megbocsájtottam.Mostanra rájöttem,hogy ő egy manipulátor,manipulál engem. Kérem adjon tanácsot mit tehetek ez ellen, hogyan tudnám az erkölcsös oldalát erősíteni, hogy bűnbánó emberként ő tegyen azért, hogy bízni tudjak benne, hogy kedvességgel, szeretettel ő tegyen többet a kapcsolatunk jövőjéért. Előre is köszönöm.

    • Habis Melinda

      Kedves Péter!

      Ahhoz, hogy a kapcsolatuk kölcsönösebbé váljon, párterápiás munkára van szükség. Egy hűtlenség után sem várható el, hogy a bizalom automatikusan helyreálljon Önben, érdemes pszichoterápiás eszközökkel megvizsgálnia történtek okait, hogy az újabb “kilengés” elkerülhetővé váljon.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Kitti

    Kedves doktornő!
    Van egy 3 és fél éves kapcsoltam. A páromnak van egy fia 15eves az első kapcsolatából. Már az elején kijelentette hogy ő nem szeretne gyerek, oké mert akkor még én se. De most kezdett el foglalkoztatni a téma,én 31 éves vagyok a párom 43 éves. Nagyon vágyók arra,hogy anya lehessek. Minden rendben a párom és köztem, szeretjük egymást. Szeretnék vele beszélni erről a dologról, de félek, hogy nagyon gyorsan elutasító lesz. Mit tudnék tenni,hogy meggondolja magát?! Előre is köszönöm a választ

    • Habis Melinda

      Kedves Kitti!

      Érdemes beszélniük erről, s elmondania hogy az Ön számára ez most vált fontossá. Ráerőszakolni a másikra az akaratunkat nem szerencsés. Ha szeretünk valakit, akkor elfogadjuk a vágyaival együtt, vagy legalábbis megpróbálunk megoldást találni rá, hogy minél jobb legyen neki (is).

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Szabina

    Miért mondta a barátom úgy szeret mint a nővérét?

    • Habis Melinda

      Kedves Szabina!

      Ezt a kérdést neki is tegye fel!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Jó estét kívánok szeretnék érdeklődni ha van olyan szerelem ami nem szabad pl tiltotak

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Szerintem az életben sok minden lehetséges, gyakran még a fantáziát is felülmúlja, amit produkálni tud. Más kérdés, mit kezdünk ezekkel a sokszor váratlan, máskor lassan kialakuló, de érzelmileg megterhelő szituációkkal.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Lolig

    Szia aszt szeretném tőled kérdezni, hogy mitt tegyek 2év vsgyok együtt a barátnőmmel, és 1 és fél éve történt az hogy voltam egy táborban és mások álitásával aszt jutot a barátnőm fülébe hogy meg csaltam
    És ez az anyja fülébe került ez a dolog .és màr vsgy hogy 1 éve nem mehetek hozá és csak a suliban találkozhatunk .ijen kor mitt csináljak nagyon szeretem és az anyjának is el mondtam hogy nem volt semmi sem de ő nem hiszi el eszt és ebben kérném a segítséged hogy ijenkor mitt lehet csinálni

    • Habis Melinda

      Kedves Lolig!

      Megértem, hogy bántja Önt ez a helyzet. Fontos kérdés, hogy a barátnője hisz-e Önnek. Ha igen, érdemes vele beszélgetnie arról, hogy hogyan tudják a kapcsolatuk határait képviselni a tágabb család felé. Hogy neki milyen érzés, hogy csak az iskolában tudnak már találkozni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Merci

    Jónapot kívánok ! Olyan kérdéssel fordulok önhöz , hogy a párom most 10 hónapig rendészeti kollégiumban van , csak hétvégén jár haza . Amikor elment minden jó volt köztünk , már egy ideje nem is vitáztunk ! Amikor az első hét leteltével haza jött , stresszes volt , nem úgy állt hozzám , ahogy szokott ! Ő is mondta , hogy sokat kell tanulnia és stresszes meg , hogy gondolkozott és ra jött , hogy nem élte még ki a fiatal korát , nem
    Mehet ide oda a többiek akik ott vannak vele azok meg mindig járnak mindenhova ! Soha nem mondtam neki , hogy ne menjen el kikapcsolódni ( ő neki sosem volt kedve ) nagyon ritka volt amikor ra vette magát és elment a haverjaival )! Teszem hozzá van egy gyermekünk , eddig ez sem volt probléma , de most valahogy megváltozott a véleménye és mondta , hogy jobb neki ott most egyedül a koleszba ! Nem tudja eldönteni mit is szeretne ! Én meg itthon ülök , és nem tudom mi tévő legyek ezzel a helyzettel , ami hirtelen jött neki ) letámadni nem szeretném , mert abból csak vita lenne ! Mit tud ajánlani ? Mit csináljak ? Köszönöm előre is válaszát !

    • Habis Melinda

      Kedves Merci!

      nagyon megterhelő érzelmileg ez a helyzet, melyről ír. Pszichológussal való négyszemközti konzultációt javaslok emiatt.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Jónapot kivánok
    Van egy 14 éves fiam.
    Nagyon szereti videózni a vonatokat.
    Az ő elmondása szerint szereti.
    De szerintem csak unatkozik nincs neki barátja.
    Amióta egy ismerősétől meglátta.
    Azóta nem bírok vele.
    Tiltsam vagy engedjem?
    Én nagyon ellene vagyok.
    Köszönöm

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Nem gondolom, hogy egy 14 évesnél a tiltással elérne bármi olyasmit, amit szeretne. Inkább beszélgessenek arról, mit szeret ebben, s mit gondol a barátokról. Ha elmondja Önnek, milyen nehézségei vannak, az már fél siker.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Z. Zoltán

    Tisztelt Pszichológus!

    Az alábbi gondom van:
    Lefekvéskor leginkább, de néha napközben is előfordul, hogy a homlokomon olyasmit érzek,mintha az agyam erősen erőszakosan akarna valamire koncentrálni, pedig nem akarom. Olyan érzés, mintha valaki megkérne, hogy fókuszáljak erősen valamire, itt ugyanez a helyzet, de ezt nem én kezdeményezem, egyszerűen létrejön és kényszerítő hatású. Tárgya nincs… Mintha az agyamban lenne egy másik szemem. Ilyenkor gyakran vagyok mozgásban ügyetlen, a gondolkodásom beszűkül, a világ kicsit távolinak tűnik. Általában szokott segíteni, hogy lassan mélyeket lélegzem, vagy tudatosan elkezdek gondolkodni, vagy iszom egy kávét. Ez az említett állapot gyakran jár izzadással és nagyfokú homloktáji fejfájással, időnként remegéssel. Ön szerint mi a bajom? Elég kínzó ez az állapot. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm! Zoltán

    • Habis Melinda

      Kedves Zoltán!

      Javaslom, hogy konzultáljon a háziorvosával, a mentális kivizsgáláshoz pedig személyesen végzett pszicho-diangosztika szükséges klinikai szakpszichológussal/pszichoterapeutával.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Sabrina K.

    Üdvözlöm.
    Sok problémám van a szüleimmel de főleg az anyámmal,számomra ők buta rosszindulatú emberek.Ha nem ez lenne a kapcsolat köztünk nem is lennének a közelemben. Nagyon félek h csak elkényeztetett hálátlan gyerek vagyok,mert menekülhetnèkem van tőlük. Anyám mindig panaszkodik minden emberre,rám is.Mostanában visszafogja magát.Sokat kritizált is gyermekkoromban ès kontrollált .Ő tökéletesnek látja magát ezt hangoztatja is amitől kB hányok. Ráadásul állandóan elvárja h dicsèrgessem mintha a gyerekem lenne.Ez is terhes nekem. Rettenetesen erőltetett minden ami az ő álszemèlyisègèhez tartozik, mert szerintem folyamatosan megjàtsza magát ès azt hiszi ez az ő valós ènje ami jófej, jó ember vicces,szuper anya ès amúgy mindenben tökéletes.Távol lakom ès ritkán jelentkezem ezt mindig a szememre veti de nem tudom elviselni. Mitől van ez? Ő tènyleg jó anya volt a klasszikus értelemben,szeretnék már elszakadni h erről pörgök túl sokat. Sajnálom a gyerekkora szörnyű volt de egyszerűen akkor sem tudom elviselni,feláll a hátamon a szőr tőle.Mièrt nem tudom túltenni magam? 35 èves vagyok. Van egy kislányom nem akarom ezt a mintát tovàbbvinni a mi kapcsolatunkban mi a meggoldás?

    • Habis Melinda

      Kedves Sabrina!

      Önismereti munka segíthetne jobban képviselnie magát az anyjával szemben, s megakadályozni a transzgenerációs minták átadását a kislánya számára.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Lidia

    Kedves Doktornő! Sajnos a házasságom nem a legjobb…a férjem sokat iszik. Egy munkatársam iránt többet érzek pár hónapja mint kellene. Vannak napok mikor nagyon ragaszkodom hozzá, máskor nagyon idegesít. Még nem tortént semmi, pár baráti puszi. Nem tudom eldönteni mit tegyek. Emiatt egyre idegesebb, kedvetlenebb vagyok. Nagyon köszönöm a segítséget!

    • Habis Melinda

      Kedves Lidia!

      Önismereti munka segítségével lehetne alaposabban átgondolni, mire van szüksége, hogyan tudja ezt a párkapcsolatában is érvényesíteni/kommunikálni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • L. Reka

    Kedves Habis Melinda. Nekem a 2,5 eves kislanyommal kapcsolatban lenne kerdesem. Mindenkivel bizalmatlan. Nehezen megy a beszoktatas a magan bolcsibe is (2 honapja es egyre rosszabb). Ott is csak sir mikor megyek erte. elloki az ovonoket ha vigasztalni akarjak. Egyedulallo anyuka vagyok es mar orultem volna annak ha beszokik lenne egy kis enidom. Mivel tudnam OT segiteni? Vagy Meg nem eleg erett Ra? Varjam Meg a szeptembert? Koszonettel: Reka

    • Habis Melinda

      Kedves Réka!

      Javaslom, hogy konzultáljon a gondozónőkkel, s amennyiben kevésnek tartja az ennek során kapott segítséget, keressen szülőkonzultációs lehetőséget pszichológussal.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Virág.

    Jó napot! Idegesít az anyósom! Nem mindig azt teszi amit kérek tőlle! Ha azt mondom neki, hogy várj ne told el a babakocsit ő valamilyen kifogással, pl: mások nem férnek el, csak azért is eltolja a babakocsit! Folyton a gyerekkel akar lenni, s mindenkinek mutogatni szeretné az unokáját! Mit tegyek, hogy ezeket abba hagyja? Sokszor feltudnék robbani a dühtöl!

    • Habis Melinda

      Kedves Virág!

      Megértem, hogy idegesítik ezek a dolgok, de nem biztos, hogy meg tudja változtatni az anyósa viselkedését! Inkább érdemes talán azon elgondolkodnia, miért dühíti fel Önt, hogy nem engedelmeskedik, s büszke az unokájára az anyósa.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    A lányom már haromszor szakított a baratjával, most megint kibékültek.Meddig?

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Megértem, hogy aggódik a lánya miatt! Segíteni az őszinte kommunikáción és a saját példáján keresztül tud. Amennyiben a kiegyensúlyozott, problémákat őszintén átbeszélő, megoldó család a minta a számára, olyan partnert fog keresni (és idővel találni), aki hasonló viselkedést/értékrendet képvisel.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • N. Gyöngyi

    A pszichológusok megtudják àllapittani,ha valaki hazudik egy párkapcsolatban? ,ès ezt elmondják ?

    • Habis Melinda

      Kedves Gyöngyi!

      Amennyiben úgy érti, hogy a párterápia során konfrontáljuk-e a pácienst azzal, hogy hazudik, a válasz nem. A terápia (pár és egyéni is) az önreflexió kialkításában/erősítésében segít. Az, hogy valaki többet akar-e beletenni egy párkapcsolatba, vagy őszintébb-e a partnerével, már csak rajta múlik. Párterápia esetén a hangsúly a kapcsolati-/családi szerepeken és mintázatokon van, aminek segítségével egy tudatosabb, egyenrangúbb működés érhető el – amennyiben ezt mindkét fél akarja ezt.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Anti

    Kedves Doktornő! 55 éves ffi vagyok,házas. Házasságunk ,az első években normál mederben folyt. Feleségem felismerte,hogy a lelkem mélyén alárendelt vagyok,nagyon ügyesen terelt,idomított,észre sem vettem. Ma már ott tartunk,hogy mindenben ő dönt,a legapróbb dolgokban is. Fizetésemet elveszi,ő osztja be.A viszonyunk ,mint egy munkahely,ő a főnököm, utasít.Nekem ezzel nincs problémám,igazán szeretem szolgálni.Jól érzem magam ebben. Csakhogy,kijelentette,hogy nincs sex. Hallani sem akar róla,beszélni sem hajlandó erről.Nekem hiányzik. Teljesen tanácstalan vagyok,mit tehetnék? Köszönettel
    Anti

    • Habis Melinda

      Kedves Anti!

      Párterápia segíthet helyretenni a kapcsolatukban felborult egyensúlyt, amivel összefüggésben tönkre mehetett a szex.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • U. K. Éva

    Kedves Doktor nő!
    Van egy nálam fiatalabb fiú akivel nagyon jó viszonyban vagyok.Minden nap ír messengeren,napi szinten beszélünk.Van baratnöje mégis aki lát minket mindenki úgy látja hogy belémzúgott meg én is belé.Egyik este találkoztunk és megpróbáltam közeledni felé,sajnos visszautasított úgymond hogy van kapcsolata.Azóta korlátozott messengeren és 3napja nem is ír.Szeretném kérni a tanácsát hogy mit tegyek?Miért korlátozott messengeren?

    • Habis Melinda

      Kedves Éva!

      Levele alapján valószínű, hogy a fiú megijedt, aminek sokféle oka lehet, hogy pontosan , önismereti munka segítségével (melynek során a részletek, a kapcsolatuk eddigi alakulása, a fiú személyisége részletezhető) tárható fel.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Boglárka

    Kedves Melinda!
    20 éves vagyok, utolsó éven az egyetemen. Bár eddig online oktatásban voltunk, mióta visszakerültünk az offline életbe, szörnyen nehezemre esik bejárni az órákra, nincs motivációm a tanulásra főleg azért, mert nem ebben a szakmában szeretnék elhelyezkedni, csupán a szüleim nyomására jelentkeztem az egyetemre. Úgy érzem nem birom tovább, minden nap gyomorideggel kelek és fekszem, félek és legszivesebben csak kilépnék belőle, de nem merek beszélni róla a szüleimnek, mert báromikor ha csak szóba hoztam hogy nem igazán kedvelem ezt az egyetemet, csak azt kaptam, hogy “nem baj, tessék tanulni”. Teljesen tehetetlennek és döntésképtelennek érzem magam, nem tudom mit tehetnék azért hogy ne szenvedjem át a mindennapjaim.

    • Habis Melinda

      Kedves Boglárka!

      Önismereti munka segíthet abban, hogy a határait jobban képviselje a szüleivel szemben. Ha Ön nem akar tanulni, senki sem kényszerítheti Önre. Esetleg érdemes érdeklődnie az egyetemen, hátha elérhető ingyenes tanácsadás mentálhigiénés szakemberrel.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Vivi

    Hello kedves Doktor nő!
    Az egyik gyermekkori barátom manapság nagyon megváltozott. A mostani baráti körömben benne van és mindig amikor egy ártatlan, sőt van amikor csak egy átlagos kijelentésen is rendesen megsértődik és betegesen elkezdi véresre kaparni a kezét.Sose csinált ilyet, a családi problémáiról is tudok mindenről ami vele történt és mindig megbeszéltem a dolgokat vele ha kellett.Véleményem szerint nem ettől történik ez. Eddig mindenki mindig odafigyelt rá de, már kezdi mindenki megunni a viselkedését. Nem rég ő is kapizsgálni kezdte,hogy kezdjük megunni és irritál a viselkedése. Mit kéne tennünk annak érdekében hogy megbántás nélkül közüljük vele hogy az amit csinál nevetséges?

    • Habis Melinda

      Kedves Vivi!

      Ez egy mentális probléma tünete lehet. Ettől még érdemes meghúzniuk a határokat és kedvesen megfogalmazni, mi az amivel irritálja Önt.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Sz. Anita

    Az lenne a kérdésem, hogy miért lehet az, higy a férjem egy bizonyos haverja megjelenése után mindig másabb velem. Úgy értem hogy nem olyan kedves akkoriban mikor a haver képbe van, szinte mindennap találkoznak míg dolgozom egy cigire, meg hétvégente együtt fifáznak. Ha ilyenkor szólok hogy hirtelen milyen gizda lett velem, meg nem törődöm akkor összeveszik velem vagy nem is érdekli amit beszélek még örül is hogy újabb okot talál hogy hivhassa talalkozni. Akkor hagyj el, szokta mondani ezt is meg hogy én beteg vagyok hogy feltekeny vagyok a barátjára… Nem erről van szó hanem rossz hogy hirtelen más lesz…
    Amúgy meg kedves, hivogat óránként stb olyqnkor meg ha felhívom is akár hallom a hangján hogy un engem, vagy simán levágom higy na már vele van tuti nálunk van agyerek…meg feszültebb velem még a szüleivel is olyankor…
    Nagyon furcsa. Ha vitazok vele hogy elegem van a haverozqsbol, befejezi és minden a régi…
    Mi lehet? Miért akar neki imponalni?

    • Habis Melinda

      Kedves Anita!

      Nem biztos, hogy imponálni akar, ezt önismereti munka során lehetne megmondani. Azon is érdemes lenne dolgoznia, hogy megértse/megértsük miért tűri el, hogy mondvacsinált indokokkal belekössön Önbe a partnere.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves Doktornő.
    Bele kerültem egy szerelmi háromszögbe… A kollégámmal nagyon közel kerültünk egymáshoz, őszintén szólva egymásba szerettünk. Minden nap együtt vagyunk a munkahelyen és 5 percet nem bírunk ki hogy ne érjünk egymáshoz… De családja van, felesége gyermeke… Engem ez teljesen felemészt már. Mi lehet a megoldás? Köszönöm szépen előre a választ.

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Önismereti munka segíthet jobban átlátni, miért lángolt fel a vonzalma ennyire egy elérhetetlen férfi iránt, s a megoldást is errefelé érdemes keresnie.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves doktornő!
    Közel egy éve olyan kapcsolatban vagyok, ahol a párom alkoholt fogyaszt, én pedig enyhe epilepsziával küzdök ( nem jelentkezik csak magas láznál a betegség).
    Nem tudom érdemes-e, illetve meddig érdemes várnom? Hatalmas elvárásai vannak. Nekem mindössze annyi, hogy ne igyon, de végül minden addig csavarodik, míg én jövök ki hibásként, pedig alapjáraton merem jelenteni, egy olyan ember vagyok, aki szándékosan nem bántja embertársát.
    Az ígéret folyamatos a részéről, illetve a tenni akarás is láthatóan, viszont még nem jutottunk el addig. Azt próbálom elmagyarázni neki, hogy a változás akkor következik be, ha mindketten együtt teszünk érte, hisz a szerelem megkérdőjelezhetetlen köztünk.
    Maga a férfi okos, jó világlátású ember, azon kívűl is csak pozitív jelzőkkel tudnám halmozni őt.
    Az utóbbi héten egy rohammal ébredtem, ami nagyon rosszul érintett, most hatalmas támaszra lenne szükségem. Ennyire nehezen nem dolgoztam még fel.

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Önismereti munka lenne szükséges, hogy jobban átgondolja az elképzeléseit a párkapcsolatáról és a határok kérdéséről. Az alkoholizmus igen alattomos probléma, a legtöbb függő nem ismeri el függőségét (legfeljebb hazudik a változtatási szándékáról, hogy ezzel manipulálja társát). Javaslom Önnek a https://al-anon.hu/ weboldalt és rendezvényeit a témában.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Erika

    Kedves Melinda! A gyermekeum 33 és 37 évesek. Régóta külön élünk, hamar önállósodtak, az elválást sem éltem meg rosszul. Azonban a mai napig bármilyen apró problémájuk van, főleg egészségügyi, vagy lelki ( amúgy is hajlamos vagyok pl. a hypochondriara is) begörcsölök, túlaggódom, teljesen kiborulok, szerintem ha velem történne sem viselne meg így. Csak akkor vagyok nyugodt, ha Velük minden rendben van. A lelkem viszont mar nem bír el 3 emberi terhet, mintha lelkileg 3 életet élnék egyszerre.

    • Habis Melinda

      Kedves Erika!

      Önismereti munka segíthet Önnek jobban leküzdeni a gyermekei problémáival kapcsolatos aggodalmát.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves Doktornő!
    Én egy 15 éves lány vagyok, akinek elég nehéz volt a gyerekkora. Édesanyám rendszeresen megvert és erről nem volt szabad szóljak apámnak. Most már ritkábban szokott megverni, viszont rengeteget veszekszünk a semmin és ez nekem már túl sok. Zavar az, hogy indok nélkül is mindig veszekszik velem és dolgoztat. Sokszor úgy érzem magam, mint Hamupipőke. Sosem tudtam vele semmit megbeszélni, mert nem hallgat meg. Aztán kialakult nálam egy önbántalmazás és elkezdtem magam vagdosni. Kb egy évig csináltam ezt, míg úgy nem döntöttem, hogy elég. Leszoktam róla, viszont később ismét elkezdtem. Ezekután elmentem a sulipszihológushoz aki segített. Viszont már nem járok hozzá és ismét bántom magam, és nem tudom hogy hogyan menjek vissza hozzá, mert félek, hogy szól a szüleimnek és elvisznek a gyermekpszihiátriára.

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Érdemes volna felkeresnie az iskolapszichológust, hiszen egyszer már segített Önnek.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Anett Gy

    Kedves Melinda! Napokban ért véget egy majdnem 7 éves kapcsolatom. Párom férfi az utolsó két évben kb abszolút nem foglalkoztatta a sex témaköre velem kapcsolatban elmondása szerint mással sem volt. Ettől függetlenül tartalmas közös életünk volt. Azonban eszembe jutott az ő elmondása hogy megelőző kapcsolata is ilyen jelekkel futott zátonyra. Ön szerint egy férfi esetében aki jelenleg 40, az előző kapcsolata esetén amikor hasonló történt 30 év körül vol, hogy elveszíti az érdeklődést a párja iránt, az orvosilag megmagyarázható?

    Köszönöm
    A

    • Habis Melinda

      Kedves Anett!

      Én nem feltétlenül a biológiában, sokkal inkább az otthonról hozott mintákban keresném a magyarázatot. A szexuális érdeklődés fenntartása ugyanis nem feltétlenül könnyű egy tartós kapcsolatban. Magas érzelmi intelligencia és nagyfokú kapcsolati tudatosság szükséges hozzá.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • András M

    Üdvözletem! Szeretnék egy kis felvilágosítást kérni, mivel nem jutok dűlőre magammal. 2 éve volt egy barátnőm akit eljegyeztem, nagyon komolyan gondoltam de az ő részéről nem működött én pedig nem tudtam javítani a helyzeten, konkrét oka nem volt a dolognak. Az elején nagyon nehezen viseltem, a végén le is tiltottam a közösségi oldalakról, hogy ne lássam. Azóta van barátnőm, eléggé elfelejtettem már, ritkán jut eszembe, viszont ha valahol meglátom, egyből felmegy a vérnyomásom és elkap egyfajta megmagyarázhatatlan idegesség, nem tudom mi lehet, de abban biztos vagyok hogy valamit nem jól csináltam, ha ez meg tud történni.

    • Habis Melinda

      Kedves András!

      Lehetséges, hogy bizonyos aspektusai a kapcsolatuknak, vagy a szakításnak feldolgozatlanok maradtak. Pszichológussal való négyszemközti konzultáció segíthet Önnek ebben.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Dorotya

    Jónapot doktornő!
    Hogyan fogadjam el apukám barátnőjét?
    Ha nem foglalkozik velem és nem tudom apukámnak elmondani amit érzek ,mert boldog meg nem érdekli amit mondok neki .
    Már 6 hónapja ez megy és az apukám családja amikor meg láttja apukám barátnőjét {Bettit} akkor nem foglalkoznak velem ki raknak a házból .
    És bántom magam testileg.
    Meg köszönném ha segítene nekem .

    • Habis Melinda

      Kedves Dorottya!

      Fontos volna, hogy mielőbb felkeressen pszichiátert és/vagy pszichológust. A frusztrációk még nem kellene, hogy önsértéshez vezessenek, ezért mielőbb segítséget érdemes kérnie!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Patrik

    Kedves Doktor nő!

    A kérdésem a párkapcsolatomra irányul. Nem ez az első kapcsolatom, de ilyet még soha nem éreztem/gondoltam.
    Nagyon szerelmes vagyok a páromba, és úgy érzem az életem párját találtam meg, de egy alkalommal a szakításunkat álmodtam meg és azóta ezek a képek/gondolatok járnak a fejemben, és nagyon félek attól, hogy ezek valósággá válnak.

    A kérdésem az lenne, hogy mi lehet az oka, hogy beugranak ezek a képek és a gondolatok mindennap? Minek a jelzése lehetnek?

    Mert közben az együtlétünknél rendben van minden, társaságban és kettesben is.

    Válaszát köszönöm szépen.

    • Habis Melinda

      Kedves Patrik!

      Érthető, ha fél a párja elvesztésétől, akit mint írja, nagyon szeret. Amennyiben azt érzi, hogy ez az érzés akadályozza Önt a hétköznapi életében, vagy kifejeztten nagy szenvedést okoz, önismereti munka ajánlott.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Szandra T

    A párommal együtt lakunk. Ezelőtt fél éve szexi videókat nézet más nőkről. Meg beszéltük, hogy rosszul esik ez nekem hagyja abba. Meg igérte, hogy többet ilyet nem csinál nem akar el vesziteni.
    3 hónapra ki mentem dolgozni külföldre amig kint voltam megént ilyen videókat nézett. És tagadja. Mit tegyek?

    • Habis Melinda

      Kedves Szandra!

      Önnek kell eldöntenie, hogy az őszinteség hiánya és a videók beleférnek-e a kapcsolatukba. Amennyiben igényli, önismereti munka segítségével lehet közelebb kerülni a válaszokhoz.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K.Attila

    Tisztelt Doktornő!

    Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz, tanácstalan vagyok mit tegyek, mi lenne a helyes az alábbi szituációban.
    Feleségem november elején el költözött folytonos veszekedések, viták miatt az édesanyjához, házunkat eladásra szánta, és mikor a vevő már meg volt, aláírtam a vételi ajánlatot, hirtelen visszalépett az eladástól.
    Értetlenül álltam a dolog előtt. Gondoltam békülni szeretne. Azóta többször találkoztunk, beszéltünk , töltöttünk együtt egy-két éjszakát panziókban. Van mikor közeledik felém és van mikor elutasító velem. Ha van problémája, vagy segítség kell neki, valamit elintézni akkor mindig fel tud hívni. Mikor én akarok vele beszélni nekem úgy tűnik hogy le akar rázni, vagy egyáltalán nem veszi fel a telefont. Én még mindég szeretem és szeretném a kapcsolatunkat rendbe hozni. De nagyon bizonytalan vagyok abban, hogy Ő mit is gondolhat valójában. Nem akar összeállni a kép. Mit tegyek, legyek türelmes kitartó, vagy engedjem el? Én azt szeretném hogy tisztázzuk a kapcsolatunkat és tiszta lappal kezdjük újra a közös életünket. Köszönöm előre segítő válaszát. Üdvözlettel Attila.

    • Habis Melinda

      Kedves Attila!

      Hogy mi a helyes, nem tudom. Javaslom, kérdezzen rá, mit akar, s ha nem kap egyeses választ, engedje el. A folyamatos bizonytalanságra nem lehet egy kapcsolatot építeni. Egy párkapcsolat sikeréhez mindkét fél akarata és tevékenysége szükséges.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Gy. Annamária

    Kedves Doktornő!
    Újszülött kicsinyünk sírása teljesen felzaklatja a hároméves nővérét, a nagy is hozzáfog sírni reszketve, szipogva ( korábban sosem sírt így).
    Kérem segítsen, hogyan nyugtassam meg a háromévest. Köszönettel: Annamária

    • Habis Melinda

      Kedves Annamária!

      Természetes, hogy a nagyobbik lánya empatizál a kicsivel, s átveszi a fájdalmát. Ebben az életkorban a szülőnek kell tartalmaznia a gyermek(ek) érzéseit, elmondani, hogy most az öcsi/hugica éhes/álmos/fél stb. Ez érthetővé teszi számára, hogy az érzések elmúlnak, s segít az önkontroll funkciók kialakításában.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Nori

    Kedves doktornő!
    Hosszú ideje olyan problémám van ami miatt félek hogy a párommal való kapcsolatunkra fog menni… első alkalommal mikor összejöttünk nagyon gyerekek voltunk még(14,15). Ő nagyon rövid idő után szakított és eldobott ami nagyon megérintett soha nem hevertem ki azt amit akkor csinált velem mert nagyon szerettem mar akkor is pedig nem voltunk együtt sokat. Majd két évig nem beszéltünk de sokat láttuk egymást (a ket csalad joba volt) nem volt esely h ne lassuk egymast es ő mindig kerulte a helyzetet ha velem kellett lennie nem tudtam hogy szégyelte magát a történtek után vagy a hátára sem kívánt. Két évre rá ujra összesodort az élet és azota is egyutt(1,5eve) De!! Nem tudom a multba hagyni azt ami akkor volt es amit akkor ereztem és azokat a lányokat akiknél ő próbálkozott es hatalmas utálatot érzek ezek fele a lanyok fele. Ugy erzem neha h én a b, terv vagyok utánuk mert csak azutan vette fel velem ujra fel a kapcsolatot miutan a többivel nem jött neki ossze. Azota boldogok vagyunk egyutt es azt mondja h mindennel jobban szeret de en bizonytalan vagyok nem tudok túllépni azon ami abba a ket evben volt es azota is bant hogy anno engem ugy eldobott
    Mi lehet a probléma? Miert nem lepek tul a multban tortent dolgokon? Mit kene tennem/tennunk ezzel?
    ( azota 18,19 evesek vagyunk, lehet ennek hosszútávú jövője vagy túl fiatalok vagyunk az elkotelezodeshez igy?) -18/N-

    • Habis Melinda

      Kedves Nori!

      Önismereti munka segíthet átgondolni, hogy mire van szüksége. Hogy el szeretne-e köteleződni a párja mellett, azt Ön tudja átgondolni (akár egy terapeuta segítségével), nem érdemes az életkorától, vagy mások tanácsától függővé tennie. A múltban velünk történt dolgokon nem lépünk túl automatikusan (akárhány éve történtek), a veszteségeket elgyászolni szükséges ahhoz, hogy javuljon a közérzetünk.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • T. Enikö

    Jó Napot!

    Van egy állandó, nem múló problémám. Sajnos ha stressz helyzet ér( egy szituáció, hangos félelmet keltő beszéd,…) ideges leszek, bepánikozok és olyan mintha nem tudnék gondolkozni.
    Gyerekkoromban sokat veszekedtek a szüleim, alkoholizmus is jelen volt, sokszor féltem.
    Lehet ehhez köze, és ha igen merre mehetnék kezeltetni?
    Köszönöm

    • Habis Melinda

      Kedves Enikő!

      Igen, természetesen lehet köze hozzá. TB alapon a helyi pszichiátriai gondozóban találhat pszichoterápiás lehetőséget.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Cs. C. Aida

    Üdv!
    Úgy érzem, velem minden rendben.
    Még is már ott tartók, hogy nincsenek barátaim és félek társaságba menni.
    Folyamatosan bántanak… Van egy merész furcsa stílusom, amit én nagyon szeretek ezért nézek ki így, viszont folyton be szólnak… Hogy néz ki a hajad.. mért jó ez neked.. minek a fültágító.. minek a piercing a tetoválás… Ja és még amiről nem is tehetek.. milyen kicsi a cicid vagy csak meg csipet egy szúnyog? Utálom az embereket folyamat csak a rosszat keresik bennem. Lány, 23 éves.

    • Habis Melinda

      Kedves Aida!

      Sajnálom a bántó megjegyzéseket, senki sem érdemli ezt. Fontos megvédenie magát, s olyan emberek társaságát keresni akik elfogadják, sőt értékelik az egyéni stílusát. Amennyiben igényli, önismereti munka segítheti meg a folyamatot.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Anna

    Tisztelt Doktornő!
    Mindig féltékeny típus voltam, ami jelenleg a várandósságom alatt is megmaradt. A férjem kikészítem vele. A szüleim elváltak, apám csalta anyàmat.Rettegek,hogy engem is meg fognak csalni.Most lett egy nagyon fiatal és gyönyörű beosztottja a férjemek, én meg öreg és ronda vagyok lassan, ami fokozza a rettegésemet.Összevesztünk ezen és a férjem azt mondta szeret, de mi is elválunk majd, mert én àrtok a gyereknek és nem akarja hogy így nőjön fel.Tudom rossz ember vagyok, rossz anya, folyton gyomoridegem van attól, hogy mostmár biztos elhagy majd és egyedül maradok a picivel.

    • Habis Melinda

      Kedves Anna!

      Önismereti munka segíthet csökkenteni a félelmét, reálisabb képet kialakítani önmagáról.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Jó napot!
    Férjemmel lassan 5 éve vagyunk házasok, de a szexuális életünk nem működik. Nem érzek nemi vágyat, nem tudok felizgulni, benedvesedni kellőképpen, emiatt egymást érik a kudarcba fulladt együttlétek. Vallásos neveltetés miatt vártunk a szexel a házasságig, de előtte alig birtuk ki, mikor meg már lehetett egyszerűen nem működött. Esküvő előtt kényszergondolatok miatt szedtem szerotonin visszavétel gatlokat, de azokat még esküvő előtt el is hagytam. Lehet hogy még mindig annak a hatása ez? Már annyi orvosnál és terapeutanal jártunk, de senki se tudott segíteni. Mit javasol? Kérem segítsen. Nem tudjuk hogyan tovább.

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Önismereti munka segíthet átgondolni, mire van szükség a nemi vágy kialkulásához/visszatéréséhez az Ön esetében.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • O. Barbara

    Kedves Doktornő!
    A legjobb barátnőmnek barátja lett, és azóta már szinte nem is beszélnénk,ha nem kezdeményeznék ő volt az egyetlen akiben megbíztam a héten max 1 beszélünk, de akkor sem bizalmas dolgokról csak mint egy szimpla barát. Nincsenek barátaim túl gyerekesnek tartom őket ezért nincs olyan téma amihez én is hozzá tudnék szólni mindig egyedül vagyok… Sosem tudom magam jól érezni folyamatosan azt érzem, h én ezt nem tehetem meg. Mit tehetnék?

    • Habis Melinda

      Kedves Barbara!

      Amennyiben rossz a közérzete, javasolt beszélnie erről a szüleivel, iskolapszichológussal. A gátló hiedelmek feloldásában segíthet Önnek a szakember.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Sz. Enikö

    Üdvözlöm!
    Van egy fiatalember aki nagyon tetszik nekem és én is tetszem neki. Szeretne párkapcsolatot és volt már ” testi kontaktunk ” is. Viszont nem tudom mi a baj velem én szeretnék is kapcsolatot vele meg nem is. Egyszerűen rosszul érzem magam mellete valami rossz érzés fog el nem tudom teljesen össze vagyok zavarodva. 2 éve nem volt férfival kapcsolatom mindig egyedül voltam. Szeretném vele meg próbálni de nem megy egyszerűen nem tudok párkapcsolatot létesíteni egy férfival. Szeretnék de nem megy. Mi lehet a baj?

    • Habis Melinda

      Kedves Enikő!

      Önismereti munka során derülhet fény arra, miért nem képes megvalósítani, amire vágyik, feltárni milyen gátló tényezők vannak jelen az életében

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Ramona

    Szia,szeretnék kérdezni 21hetes kismama vagyok pár hettel ezeloőtt minden jó volt jól éresztem magam és 3hete egyik éjszaka arra riadtam fel hogy elkapott egy rossz érzés hogy nem kapok levegőt és félelem volt rajtam nem tudtam vissza aludni több órán keresztül ,aztán azóta is volt el kap egy enyhe rossz érzés napközben is akar meg esténként nem alszok jól ,esetleg tudna nekem valami magyarázatot adni hogy mitől lehet !koszonom

    • Habis Melinda

      Kedves Ramona!

      A háziorvosát szükséges felkeresnie a tünetek miatt.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K. Nina

    Tisztelt Doktornő!
    Én apa nélkül nőttem fel és 13 éves korom óta mindig volt mellettem egy fiú/férfi. Soha nem tapasztaltam meg az egyedül létet, bár titkon vágyom rá, de hiába fut zátonyba a kapcsolatom, hiába bánt már engem az adott partnerem én annál inkább ragaszkodok és sírva könyörgök, hogy maradjon velem. Ha elmegy akkor 1-2 nap alatt visszasírom és kezdődik minden elölről.. mit tudnék tenni én ez ellen? Szeretném elengedni ezt a kapcsolatot , de nagyon nehéz..

    • Habis Melinda

      Kedves Nina!

      Önismereti munka segíthet megtalálni önmagát egy párkapcsolaton kívül is, megszüntetni/lazítani a függését a partnerétől.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Ildikó

    Kedves doktornő!
    Terhes vagyok, és most tudtam meg, hogy a férjem nekifogott elf bart szívni. Nagyon ingerlékeny vagyok, és nem tudom feldolgozni. Arra szeretnék segítséget kérni, hogy tudnám elfogadni, mert éjjel alunni sem tudok, és napközbe is folyton azon gondolkodom, hogy az fontosabb neki, mint én, és azzal akar engem pótolni. Köszönöm a segítséget!

    • Habis Melinda

      Kedves Ildikó!

      Az önértékelésén önismereti munkával lehetne javítani, amennyiben igényli.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Sz. Babi

    Tisztelt Doktornő!
    Valami baj van velem, 19 éves lány vagyok és az a problémám hogy agyilag tudom hogy a szüleim szeretnek de valamiért sokszor mintha nem is tudom elbizonytalanodnék benne(elfelejteném hogy szeretnek) és amikor kifejezik felém a szeretetüket nem tudok vele mit kezdeni leblokkolok, de ugyanez van ha valamelyik barátnőm fejezi ki a szeretetét vagy csak kedves velem. Ugyanez a helyzet ha valaki olyan kedves velem akivel nem is szoktam annyit beszélni, sőt akkor még rosszabb nem értem miért kedvesek velem. Meg a másik kérdésem hogy tetszett egy fiú és amikor azt vettem rajta észre hogy én is tetszek neki de nagyon akkor ellenszenves lett és taszító, több ilyen helyzetben is voltam mintha valahogy idegen lenne az hogy ha egy fiú szerelmes és azt ki mutatja nem tudok vele mit kezdeni sőt megutálom akkor meg még jobban megutálom ha nem is tetszett. És többször is rám tört intenzív félelem, remegés, levegő kapkodás, egy fajta hiszti/sírás mellkasfájdalom, ez már pánikroham?

    • Habis Melinda

      Kedves Babi!

      Diagnózist nem lehet adni, de javaslatot tehetek, amennyiben igényli. Az intenzív félelemek átdolgozásához érdemes lenne önismereti munkában fognia.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • G T

    Kedves doktornő!
    Mostanában rájöttem arra hogy nagyon szeretek mesztelenkedni, mások előtt mesztelen lenni, a nemiszervemet másoknak mutogatni. Nem tudom mér lehet ez de már kezd zavarni hogy nem tudok uralkodni magamon és másoknak mutogatom. Nagyon furán hangozhat ez a probléma, de sajnos nagyon frusztrál és segítséget szeretnék kérni hogy hogyan tudnám ezt a rossz szokást abbahagyni

    • Habis Melinda

      Kedves GT!

      Az önkontroll funkciót pszichoterápiás munka segítségével lehet megerősíteni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Kriszta

    Van egy fiú akivel eddig minden jól ment.Az első talira bombont hozott,filmeztünk,próbálkozott ugyan,de nem történt meg a dolog.Közben kiment 2 hétre dolgozni külföldre,az elején még mindig küldött képet,szivecskés emojik,aztán változott pár napja.Nem írt annyit,sőt mikor írtam neki közölte fáradt,ami egyébként igaz volt.De aztán mar semmire nem válaszolt,igaz írtam neki pár üzenetet,de már fura volt előtte is,és végül tiltottAmúgy első találkozón a Csizmás Kandúrt kellett nézni vele,kutyamenhelyes posztokat oszt meg,beteg gyerekről posztot.Én azt gondoltam jó lelkű,de akkor hogy tilthat így és nem hat rá semmi.Próbáltam írni neki smst,tiltott.Mi történthetett?

    • Habis Melinda

      Kedves Kriszta!

      Az alapján, amit a másik posztol nem érdemes mélyebb következtetéseket levonni, azt javaslom, inkább ismerje meg, milyen az oflline világban! Az, hogy már az első randin “próbálkozott”, szerintem sokat elmond/megmagyaráz.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • R Bea

    Tisztelt Doktornő,

    Párválasztással kapcsolatban szeretnék kérdést felrakni. Az utobbi években elég rosszul választok társat, különböző okokból kifolyólag de egy közös sémát vettem észre , mindegyik férfi akinek adok esélyt megismerkedni megjátsza magát.
    Nemerzi elegnek magat, apja mindent mindig megad a nőknek ezért ő is ezt a példát követi de egy idő után elege lesz az embernek, haragszik a nőkre és világra, mindenki csak átakarja verni ezért ő cselekszik elösször. Csak hogy egy pár példát mondjak.
    Réggebben pár évvel ezelötti normális kedves embereket választottam az egyetlen ami változott, hogy az idő előremenetelével már nem csak az a fontos hogy kedves legyen. Hanem legyen egy karierje, akarjon valahova haladni az életben ennyi összeségében de ez csak nem kellene, hogy azt eredményezze hogz megjátszák magukat.
    Van esetleg bármilyen ötlete, hog tudnék ezen változtatni, dolgozni rajta, hogy jobban válasszak?
    Előre is köszönöm

    • Habis Melinda

      Kedves Bea!

      Igen önsimereti munkába érdemes belevágni, hogy a szakemberrel közös munka során jobban megérthessék, miért lett az utóbbi időben a külsőség és a hazugság jelentős téma az életében.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • V. N. Ilona

    Kedves Doktornő!
    Két-három hónapja volt egy komoly orrcsepp függőségem, s miután sikerült le szoknom róla néhány hónapra rá elkaptam egy betegséget ami miatt nehezen kaptam levegőt s többször be is fulladtam éjszakánként meg akkor is amikor a Fül-orr gégész által ajánlott készítményt használattam. Majd ebből következett néhány napja amikor már jobban lettem hogy ha le feküdtem újra nem kaptam levegőt még úgy is hogy már teljesen meg gyógyultam. Most pedig már ott tartok hogy csak akkor tudok aludni egy két órát nappal leginkább ha édesanyám fent van és tudom hogy ha baj történne egyből tudna segíteni. Ugyanis ha éjszaka készülök le feküdni vagy éppen sikerült elaludnom akkor egy vagy néhány órára rá elkezd a hideg rázni, izzadni kezdek, majd pedig jön a légszomj, hasi fájdalom és hányinger. Ön mit tanácsolna mit tudok tenni, hogy megszűnjenek a panaszaim?

    • Habis Melinda

      Kedves Ilona!

      Önismereti munka segíthet a tünetek jobb megértésévben és az elalváshoz szükséges belső biztonságérzet kialakításában.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Szandra K.

    Tisztelt Doktornő!

    Abban kérném a segítségét , hogy szülés utáni depresszióm volt/van. A negatív gondolataim és félelmeim sajnos a gyermekem “beteges “ túlféltésében nyilvánul meg még most is. (3 éves ) . E végett nehezebben megy egy két emberrel számára a kapcsolódás/ magához közelebb engedés. Hogyan tudnám ezt kezelni ? Válaszát előre is köszönöm

    • Habis Melinda

      Kedves Szandra!

      A félelmei átdolgozásához pszichoterápiás munka szükséges. Ha Ön jól lesz, a gyermeke is spontán rendeződhet, mert ebben az életkorban a gyermekek gyorsan alkalmazkodnak a változásokhoz.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    a feleségem meghalt.ha meghalok,találkotom vele?

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Öngyilkossági szándék esetén a 112-et szükséges hívni!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Agnes

    Jó napot kívánok!
    21 éves lány vagyok. A barátom 22. 5 hónapja vagyunk együtt. Volt közben egy kis megingás a részéről az érzelmeiben nem volt biztos, de aztán minden rendeződött. Jól megvoltunk, sok programot szerveztünk együtt, sokat nevettünk, jól éreztük együtt magunkat. Fizikai jelei is voltak az érzelmeinek felém. Felnéztunk egymásra, vizsgaidőszakban istapoltuk egymás lelket, szóval azt hittem minden tökéletes. Elutazott a haverjaival egy hétre külföldre. Hazajött, meghívott ebédelni, ölelgetett, csók stb. majd ezek után közölte, hogy vége, szakítani akar, nem szerelmes belém.
    Tulajdonképpen nem értem az egészet…
    Vajon mi lehet az oka…?
    Köszönöm válaszát!

    • Habis Melinda

      Kedves Ágnes!

      Önismereti munka segíthet megadni a választ a kérdéseire.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • S. Adrian

    Álmomban megragadtam a barátnőmet és mintha lealartam volna dobni az ágyról. Alvajáró és alva beszélő vagyok és tarthatatlan a helyzet. Mitöl változna ez?

    • Habis Melinda

      Kedves Adrian!

      Javaslom, hogy keresse fel háziorvosát, aki el tudja küldeni a szükséges vizsgálatokra és kezelésekre.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Eva

    Tisztelt doktornő!

    Mit lehet olyankor tenni ha a partnerem, aki a gyermekeim apja nagyon durván leuvoltotte a gyerekeket főleg lányom aki 8 éves. Meg soha nem láttam ilyennek és én nagyon durvanak találtam hogy le hülye, szerencsetlnezte a lányom. Nagyon megijedtem, mert ezek után hogy hagyjam rá a gyerekeket amikor én elmegyek dolgozni a hvegere. Lányom szerinte ilyenkor is így bánik velük de a partnerem mindent tagad. Nem értem hogy lehet így beszélni egy gyerekkel. On mit tanácsol, mit tegyek?

    • Habis Melinda

      Kedves Éva!

      Szerintem is jól teszi, ha nem hagyja őket magukra. A párját pedig javaslom, hogy kísérje el egy pszichiáterhez, akivel megbeszélhetik mi az indulatosság oka és a legmegfelelőbb kezelési mód.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • N. Béla

    T. Hölgyem!
    Két éve szenvedek epekőtől, illetve refluxtól (gyomortükrözés igazolta), hol erősebbek, hol gyengébbek a tüneteim (hányinger, torokszorítás, száraz torok, irritáció, fájdalom, gombócérzés), azonban 3 hónapja sokat rosszabbodott az állapotom. Szerencsére otthon tudok lenni, mert nem is tudnék egyelőre dolgozni, olyan sokszor érzem rosszul magam. Epehólyag eltávolító műtét időpontjára várok. A testi bajokon kívül viszont azt is tapasztalom, hogy ha úgymond “ki vagyok zökkentve” a nyugalmas hétköznapjaimból, sokkal rosszabbul érzem magam – a torok és hányingeres tüneteim még erősebbek lesznek, szinte elviselhetetlenek. Ez sokszor előjön akkor, ha el kell mennem valahova hosszabb időre, vagy akkor is, ha valaki jön hozzám (de a közelebbi családtagok kevésbé zavarnak). Igyekszem a lehető legrövidebb idő alatt elintézni amit kell és “igyekszem” kibírni, ha itt van valaki, de nagyon nehéz. Viszont próbálok szembenézni a problémával és nem bezárkózni teljesen, mert tudom, hogy az sem vezet semmi jóra. Szeretném megkérdezni, hogy a betegségek tüneteihez társulhat -e szorongás is és mi a teendő? Köszönettel, Béla

    • Habis Melinda

      Kedves Béla!

      Testi és lelki egészségünk szorosan összefügg egymással. Javaslom, hogy keressen magának olyan társas tevékenységet, amit lehetővé tesz a testi egészsége és amiben jól érzi magát. A szorongás ellen pszichoterápia ajánlható.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Mária

    A párom több online csoport tagja, ahol ismerkedik, chatel idegen nőkkel. Véletlenül láttam meg a posztját és hozzászólásait. Állítólag engem szeret, de nekem ez rosszul esik,mi van ha valamelyik nő komolyan veszi a flörtölés. ,Számon kértem, Szakításon gondolkodom. El kellene néznem ezt neki?

    • Habis Melinda

      Kedves Mária!

      Nem gondolom, hogy az volna a dolgom, hogy akár Önnek akár másnak megmondjam, mit kellene tennie. Ha Ön elgondolkodik, azt jól teszi, mert ez kell a tudatos, mentálisan egészséges élethez: hogy reflektáljunk a körülöttünk és bennünk zajló eseményekre.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • L. Tímea

    Üdvözlöm!
    Egyedülálló anya vagyok, és büszke vagyok rá! Nem is szeretnék,szerettem volna társat! Én egyedülálló nő gyermeke vagyok,aki egy erős nő, viszont volt nevelő apám, és bár ne lett volna férfi az életünkben. A férfi egy plusz gyerek és idegeskedés, és sorolhatnám.
    Anyukám is eltartotta a férfit mindig. Sajnos nekem is ez jutott. Én mást szeretnék adni a lányomnak. Apa nincs látó és beszéd közelben,semmi kapcsolat. Az én nevemen is van a kicsi,amire újfent büszke vagyok! Én örülök ennek a legjobban. Már 2 éves
    Viszont,van egy lehetséges udvarló,aki bele “rondítana” az életünkbe. Nincs testi kapcsolat,ez a hátránya a dolognak,mert nem akartam soha többet. Nincs semmi más további “nagy” közeledés,de érzem,h be szeretne lépni. Nekem viszont ez nehéz, mert egyedül akartam felnevelni férfi nélkül,de közben tudom,hogy kell a férfi.Mindenki rohamoz és bánt,hogy kell férfi,keressek … Mit tegyek? Engedjek,hogy jobb legyen a lanyomnak,a “társsal” pedig fektessenm le a szabályokat? Véletlenül sem szeretném a kislányom lelkét, életét tönkre tenni az én rossz döntéssemmel.(Én Nagyon nem vágyok férfira)
    Mit tegyek?

    • Habis Melinda

      Kedves Tímea!

      Fontos volna önismereti munkába fognia, aminek segítségével tisztábban lehet látni ezt a helyzetet. Valóban magányra vágyik-e vagy egyszerűen túl sokat csalódott már. Ezután jöhet az, hogy megnézzük melyik verziónak mik az előnyei és a lehetséges hátrányai.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Ann B

    Szep napot kivanok,
    Tudna kerem abban tanacsot adni, hogy ha a gyereket dundisagaert kikozositik, csufoljak, majd egy elbeszelgetes kapcsan minden gyerek folhagy ezzel, kiveve 2 kislany, akik oda -oda is csapkodnak a kisfiunkanak, aki nyilvan ezt nem viszonozza,hogyan lehetne ezeket a kislanyokat jobb belatasra birni, avagy navigalni a helyes utra?
    Hogyan tudnank megtanitani a gyereknek mit kell elmondani, es mit nem, mert teljesen ossze van zavarodva, hogy mi az amirol szolnia kell mert bullying es mi, ami nem az.
    Teljesen tanacstalanok vagyunk…

    • Habis Melinda

      Kedves Ann B!

      Úgy vélem, hogy a gyerek jó, ha mindent elmond a szülőnek, ami bántja őt. A szülő pedig eldöntheti, hogy milyen lépéseket tesz. Mi az, amivel komolyabban foglalkozik, vagy mi az, amivel kapcsolatban azt közli, hogy a gyermek jobban jár, ha úgy tesz, mintha nem érdekelné.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Tisztelt Doktornő!
    27 éves vagyok .Olyan kérdésem lenne,hogy van egy személy az életemben aki, nem rég kilépett az életemből és több közösségi médiában sem tartjuk a kapcsolatot. Azonban én többször álmodom vele. Legtöbbször van ,hogy nem szólunk egymáshoz csak figyeljük egymást, de van hogy események is történnek.
    Mit jelentenek ezek az álmok? Valóban próbálom csak elhitetni magammal,hogy gondol rám és azért jelenik meg az álmaimban vagy csak nekem hiányzik ennyire?
    Köszönöm a válaszát előre is 😊

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Az álmait önmagukban nem, DREAM terápia kontextusában azonban lehet értelmezni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • P. Orsolya

    Kedves Melinda!

    31 éves vagyok és ”munka fóbiás”
    Valójában nem magával a munkával van gondom, mert szeretek hasznos dolgot csinálni, elfoglalni magam, de amikor alkalmazott vagyok valahol, olyan szinten szorongok, hogy az bírhatatlan. Reggelente dührohamot kapok, akár munka közben is.
    A tény, hogy fel KELL kelnem. Valamit meg KELL csinálnom, teljesítenem KELL, okoz bennem feszültséget.
    Szégyellem emiatt magam és szeretném, ha ez máshogy lenne, de nem tudom mit tehetnék, mert hiába a pozitiv szemlélet mód, és az észérvek, nem bírok az érzéseimen uralkodni.
    Ha munka nélküli vagyok- teljesen nyugodt, jó kedvü és békés, noha az idöm beosztása, és a rutin bármiben akkor is egy probléma.

    • Habis Melinda

      Kedves Orsolya!

      Önismereti munka segíthet abban, hogy a kötelességeit el tudja látni, s mindemellett jól érezze magát a hétköznapokban.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K. Imola

    Kedves Habis Melinda!

    Középkorú nő vagyok, aki szakmája kapcsán rendszeresen kerül kapcsolatba fiatalabb ügyintéző nőkkel. Az utóbbi időben kimondottan utálatosak velem szemben, ha kérek tőlük valamit, vagy ha elmagyarázok nekik szakmai dolgokat, jogszabályokat. Rendszeresen használom a kérem és a köszönöm szavakat is ezekben az esetekben, mégis úgy érzem, hogy utálnak és igyekszenek megnehezíteni a munkámat.
    Vajon miért van ez így?
    Üdvözlettel: Imola

    • Habis Melinda

      Kedves Imola!

      A konkrét helyzetek megértése után lehetne az okokat megnevezni.
      Amennyiben igényli, hogy körösen gondoljuk át ezeket, kérem vegye fel velem a kapcsolatot elérhetőségeim egyikén.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • A. KLára

    Jó napot kívánok 32 éves nő vagyok, párom 30éves, 6 éve alkotunk egy párt, első két évünk fantasztikus volt aztán jött egy hazugság ami után én már nem igazán tudtam megbízni benne, de mégsem tudtam elengedni és nagyon szeretem, most kitalálta hogy szeretne egy harmadik nőt bevonni – elmondtam h nekem ebben semmi izgalmas nincs sőt, viszont ragaszkodik hozzá, és még ahhoz is hogy együtt keressük a lányt, próbáltam belemenni de egyszerűen mikor a lányt kell nézni szorongásos tüneteim vannak és szaladnék messze. Mit tehetek?

    • Habis Melinda

      Kedves Klára!

      Szerintem érthető, hogy nem tud bízni a párjában és az is, hogy szorongásos tünetei vannak, amikor olyan helyzetbe kényszeríti magát/kényszerítik, ami nem jó Önnek.
      Önismereti munka segíthet megtalálni azt, mire van szüksége.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • H.Barbara

    Jó estét szeretnem megkerdezni hogy párom nem akar összeköltözni velem és kisbabát es kitalalta hogy büntetest kapott mert fél évig nem fizette a betegbiztosítót es 7000 eurója lett es hogy a papírt nem mutathassa meg mert az eredeti ügyvédnél van es fénymasolata nincs hihetek neki akar ő tervezni velem segitsen kérem

    • Habis Melinda

      Kedves Barbara!

      Nem értem mi a kérdés, sajnálom.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Laura R.

    Jonapot kivanok paromnàl észre vettem hogy narcizmus jeleit .Nem engedi hogy oda menjek dolgozni ahova en akarok terhes lettem .Mielőtt tudomást szereztem volna a terhesègre ő meg probált bántalmazni le lökött a földre és egy buta félreértés miatt egy jelentéktelen kép miatt azt álitotta hogy meg csaltam aminek nincs alapja nem tudom mi tevo legyek 12 hetes terhes vagyok nincs mellettem senki szükségem lenne egy ésszerű tanácsra .

    • Habis Melinda

      Kedves Laura!

      A bántalmazást nem szabad eltűrnie a kapcsolatban, akár terhes akár nem, mert idővel még rosszabb lesz. A bántalmazók pedig, bár sokszor behízelgő a modoruk, s tudják mikor mit kell ígérni, nem fognak megváltozni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Babett

    Jó napot! Nekem nagy problémáim vannak a lányommal márciusban lesz 12 éves vissza beszél,csúnyán beszél a szüleivel is és a testvéreivel is van egy 9 éves öccse és egy 6 éves húga nem fogad szót. Azt mondják meg kell nevelni ,de hogyan élveztem a telefont tőlle nem szamitogrpezhet,nem mehet csavarogni barátnők hoz de mintha semmit sem érne. Teljesen tanacstalan vagyok . Vigyem el gyermek pszichológushoz?

    • Habis Melinda

      Kedves Babett!

      A kamaszkor nem arról szól, hogy a gyermek csendben alkalmazkodik, hanem a lázadásról. Tehát amit leír, az teljesen normális. Az lenne a baj, ha a lányának nem lenne véleménye, vagy félne azt elmondani. A lázadó viselkedés mutatja, hogy biztonságban érzi magát. Persze a szabályok, melyről ír továbbra is fontosak!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Gabi N.

    35 év házasság alatt a férjem többször megcsalt, 9 éve társkeresőzött, míg egyetemre jártam. Lebuktattam, mindent olvastam, kibuktam. De mivel 3 nóvel volt viszonya, ez nem szerelem! Bocsánatot nem kért, még nekem kellett pedálozni. Naponta szexeltem vele, lassan ez is lecsökkent, én meg híztam. 4 éve 3. stádiumú rákos voltam, dupla kemót kaptam, a hajam elment, de nem műtettem meg magam. A hajam nem a régi, élek, de még híztam, 1 éve nem szexeltünk, mert frigid lettem, ő meg nem kívánt. Erre bejelentette, h mérgezzük egymást, mert bocsánatot várnék, ő nem akar, ill. társkeresőn keres más nőt keres majd,60 éves. Talált is több nőt, tőlük nem sajnálta a szép szavakat, amire vágytam, de nekem építkezések, szülők gondozása jutott, külön számlán gyűjtött az öregkorunkra, amit mással élvez most. 4 hónappal később egy özvegyet, vele hétvégenként randizik. Én nem tudok nyitni. Reménytelennek érzem a helyzetem.

    • Habis Melinda

      Kedves Gabi!

      A házassága alatt elszenvedett traumákat pszichoterápia segítségével tudná feldolgozni, ez segítene abban, hogy nyisson egy új kapcsolat felé, s abban, hogy jobban felmérje kit érdemes igazán közel engednie magához.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Üdv
    Pszihologos tudna segiteni az edesseg iránti vágyban

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Az édesség iránti vágy jobb megértésében (evolúciós vonatkozása is van, s sok-sok személyes momentuma mindenki esetében) és jobb kontrollálásában tud segíteni a pszichológussal való négyszemközti munka, amennyiben igényli.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • T. Ákos

    Kedves Doktornő!

    Vannak olyan dolgok az életembe sajnos amiket amikor meglátok vagy meghallok akkor azonnal robbani tudnék. Abszolút primitív dolgok. Például háztartásban ha nem törlik le a csapot vagy például ha rálépnek és szőnyegen a rojtokra és hasonlók. Munkahelyen pedig ha egyik kollégám állandóan bemegy a főnökömhöz és mindenről beszámol. Ilyen egyszerű dolgokra robbanni tudok azonnal sajnos.
    Ezenken kívűl sok ilyen apró dolog van, amire szintén így reagálok. Ezen szeretnék változtatni.
    Esetleg tudna nekem ajánlani valami módzsert amivel ezt meglehet tenni?

    Köszönöm megtisztelő válaszát előre is!
    Üdvözlettel: Ákos

    • Habis Melinda

      Kedves Ákos!

      Pszichoterápiás munka megkezdését javaslom. Amennyiben ilyenkor indulatossá is válik, pszichiátert is érdemes lehet felkeresnie.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • B. Réka

    nem olyan rég meg írtam emailban anyukámnak hogy azért akarok pszichológushoz menni (korábban elmondtam neki h akarok) mert öngyilkos akarok lenni vagy valami ilyesmi, mivel szóban képtelen lettem volna elmondani és egyébként is emailban szoktunk komoly témákról beszélni. keresett pszichológust aztán mondta hogy talált egy klinikai szakpszichológust. (azóta sem jutottam el hozzá) de aztán minden ment tovább mintha semmi sem történt volna anyukám úgy tűnt nem nagyon fogta fel mit írtam neki a pszichológusos dolgon kívül úgy tett v mondott dolgokat mintha nem is írtam volna meg azt az emailt kb. de nincs más akinek el merném mondani, mit tegyek? egyszer már voltam olyan rosszul hogy ki álltam éjjel a sínre csak aztán megijedtem és vissza mentem a peronra még időben, azóta sem tud erről senki. bocsi a rossz fogalmazás miatt. előre is köszi bármi féle választ.

    • Habis Melinda

      Kedves Réka!

      Iskolapszichológust – ha jól tudom, a szülei beleegyezése nélkül is felkereshet. Ezen kívül a lelki segély telefonszámokat bármikor tudja hívni, érdemes itt is tanácsot kérnie, hogyan tud nyomást gyakorolni a szüleire, hogy komolyan vegyék a segítségkérését.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Sz. László

    Szorongásos problémáim vannak. Ehhez társul egy alig elviselhető végtagfájdalom, ami az alsó lábszárra és az alkarra terjed ki. A fájdalom kiszámíthatatlanul jön elő, néhány órán át tombol, majd magától megszűnik. Az eddig kipróbált fájdalomcsillapítók egyike sem csillapítja a fájdalmat. Algopyrin, Aflamin, Cataflam. Laborvizsgálat negatív, gerinc RTG negatív. Az a kérdésem, hogy mit vegyek be, vagy mit tegyek, hogy csillapítsam a fájdalmat. Volt-e a praxisukban hasonló eset, ha igen, mi hozott javulást.

    • Habis Melinda

      Kedves László!

      Háziorvosnak érdemes feltennie azt a kérdést. A szorongásos problémákkal kapcsolatban pedig pszichoterápia javasolt.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • B. Renata

    Kedves Doktornő
    Én egy 40 éves nő vagyok és 5 éve szedek napi 15mg mirtazapine-t elalvás előtt. Kb 20 éves koromtól volt alvászavarom de mostanra már nem emiatt kell szednem a gyógyszert hanem az étvágytalanságom miatt.ha nem veszem be ,egyszerűen nem vagyok éhes soha és borzalmasan lefogyok.szeretném abba hagyni a gyógyszert mert ugyerzem a kissé depressziós szomorú időszakokat át tudnám hidalni valami természetes szerrel, de az étvágytalanságom miatt nem merek belevágni. Van egy 9 éves kisfiam akit egyedül nevelek külföldön. Szeretném megtudni miért ment tönkre teljesen az én természetes étvágyam,es hogyan hozhatnám helyre antidepi nélkül.
    Nagyon köszönöm ha tud segiteni.
    Tisztelettel ,Reni

    • Habis Melinda

      Kedves Reni!

      Pszichiáter szakorvossal tudja megbeszélni a gyógyszerszedéssel kapcsolatos kérdéseit.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Piroska

    Kedves Doktornő!
    Azért írok önnek, mert felmerült bennem pár kérdés. Az expárommal lassan 3 hete szakítottunk, igazából ő kezdeményezte a szakítást nem pedig én. Azonban beleegyeztem a különválásba mert úgy éreztem nem vagyok fontos a páromnak már, mivel kb 3x szakított velem a valódi szakítás előtt. Azonban másnap mindig visszasírta magát én pedig megbocsátottam, viszont nem értem, hogy a nézeteltérések után miért mondta ki hogy szakitsunk azzal az uruggyel hogy jobbat erdemlek stb. Tudni kell hogy az expasimat az elozo kapcsolataiban megcsaltak, az elejen bennem is nehezen bizott meg. Viszont besokaltam a sok szakitastol, ezert inkabb jobbnak lattam ha kulon megyunk, de nagyon rosszul valtunk el egymastol, de ekkor mar nem jelentkezett. Majd eltelt egy het es a testveremtol kerdezoskodott hogy vagyok. Majd eltelt 2 het es megkeresett engem is azzal hogy engem akar es kezdjuk ujra de szemelyesen akar beszelni velem. Viszont vegul annyit irt nekem 2 nap elteltevel hogy lenyegtelen ez. Az lenne a kerdesem ami nagyon bosszant, hogy miert mondta ki ujbol es ujbol a szakitast es miert bukkant fel a szakitas utan 2 hettel ha utana meg eltunik es nem kuzd ertem?

    • Habis Melinda

      Kedves Piroska!

      A közeli kapcsolatok bemozgatják bennünk a korábbi traumáinkat, s a menekülés felfogható egyfajta elkerülő viselkedésnek, melynek segítségével a még nagyobb fájdalomtól (vagy legalábbis ennek illúziójától) óvja meg magát az exe (pl attól, hogy Ön is megcsalja őt, mint a többi nő, akivel dolga volt.)

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • N. Tamara

    Kedves doktornő!
    Általába ilyet nem szoktam csinálni de most úgy érzem, hogy muszály. Van egy fiú aki nagyon aranyos és tényleg bejön és a fiúnak is tetszek (elmondta a legjobb barátjának és ő elmondta nekem) . Csak az azt nem értem a fiú, miért nem mondja el már nekem?? Ha megmondaná úgy örülnék neki, mint majom a farkának. Dehogy utasítanám vissza. Még szerintem az a baj, hogy konkrétan én sem merek ráírni. Mindig írok de aztán kitörlöm. Jaj nekem. Hogy lessz ebből valami? Én is félek kimutatni az érzéseimet de azt hiszem ő is . Amikor társaságban vagyunk mindig engem figyel meg tök kedves.

    A válaszát előre köszönöm

    • Habis Melinda

      Kedves Tamara!

      Érthető, hogy fél az elutasítástól, de ha nem tesz lépéseket, a kapcsolatuk nem fog tovább fejlődni. Önismereti munka segíthet jobban megérteni, pontosan mitől is tart és jobban kontrollálni ezt az érzést.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • H. Gizella

    Tisztelt Doktornő,
    A férjem mindenért megharagszik és utána duzzog, sértett. Legutóbb a három éves kisfiunkat próbáltam hajnalban, egy egész éjjeli ébrenlét után (nehezen aludt) visszakönyörögni az ágyba, és ezzel felkeltettem őt is -maskor olyasmi miatt haragszik meg rettenetesen, hogy nem rakom a helyére a kulcsot, stb: kis dolgok miatt, és végzetesen hosszan haragszik, büntet miatta. Nem segít, ha bocsánatot is kérek, ha elmagyarázom, mi történt, nem lehet vele beszélni ezekről, belelovalja magát mindenbe. Ha próbálok asszertiven állni a témához, és úgy adni elő, hogy nagyon zavar, és rossz érzés ez nekem, hogy bármi balul sül el, ő így viselkedik, még jobban megsértődik. Nem tudom mit tegyek, rengeteg a problémánk, terápiát javasoltam már, erre engem küldött oda, lévén szerinte csak nekem van bajom.

    • Habis Melinda

      Kedves Gizella!

      Párterápiát érdemes kezdeniük, amennyiben az egyéni nem elfogadható a férje számára. Innen majd úgyis továbbirányítják a harag kezelésével kapcsolatos (duzzogás, passzív agresszív viselkedés) miatt.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Zsófia B.

    Kedves doktornő! Nagyon csúnyán összevesztem édesanyámmal, mert nem pont akkor csináltam meg a feladatot, amikor kérte. Kiálltam magamért, mert nagyon csúnyán megfenyegetett (hogy elviszi a kutyám a menhelyre, mert nem foglalkozok vele blablabla…) Kiálltam magamért, mert azért mégsem beszélhet így velem a szülőm, ezért elvette a telefonomat. (számítógépről írok) hogyan béküljek ki vele? Mit csináljak? Tudom, hogy az én hibám, de mégsem ORDIBÁLHAT meg KÁROMKODHAT nulla centire a fejemtől. Viszont ez csak nehezíti mindkettőnk életét, ezért ki szeretnék vele békülni, de hogyan?

    • Habis Melinda

      Kedves Zsófia!

      Szerintem sem jogos a kiabálás és a fenyegetés, mindig lehet agressziótól mentesen közölni a mondandónkat, megfogalmazni az elvárásainkat. Szülőként ráadásul példát is kell mutatnunk azzal kapcsolatban, hogy mely szituációban mi az elfogadott viselkedés. Amennyiben békülni szeretne, ami érthető, hiszen bizonyára függ a szüleitől, érdemes megfogalmaznia, hogy nem a tartalommal, hanem a stílussal volt problémája. Ha esetleg Ön is indulatossá vált, elnézést kérnie a bántó viselkedés miatt.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Bernadett

    Mit tegyek, ha olyan helyzetben vagyok hogy a parom vallasat kell elkezdjem azert hogy tobb ideig együtt maradhassunk és később kelljen döntenie arrol hogy velem marad vagy nem. Mert önnálósodnia kell ahhoz hogy el tudjon költözni, mit tegyek?

    • Habis Melinda

      Kedves Bernadett!

      Ha egy egyenrangú párkapcsolatról beszélünk, akkor egyik félnek sem kötelező semmit megtenni a másik kedvéért. Jó esetben ugyanis elfogadjuk egymást a hibáival együtt. Más kérdés, hogy amennyiben boldoggá akarjuk tenni szerettünket, bizonyos dolgokban alkalmazkodunk hozzá, fejlődünk. Hogy kinél mi fér ebbe bele, az nagyon egyéni. Mindenesetre elmondható, hogyha az egyik fél diktálja a “játékszabályokat”, akkor a kapcsolat előbb-utóbb ki szokott hűlni, vagy destruktív dinamikák (pl bántalmazás) alakulnak ki benne.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K. Anna

    Üdv!
    Nagyon sokszor van úgy,hogy bántom a szeretteimet ,pedig nincs is okom rá.Nagyon sok mindenem megsértődök fölösleges dolgokon…Sokszor úgy kiborulok,hogy nem is emlékszem miket mondtam,eggyik pillanatrol a masikra elkezdem bantani a paromat,és aztse tudom miért ..

    • Habis Melinda

      Kedves Anna!

      Az indulatok és az érzelmek megfelelő kezelése pszichoterápiás munkával javítható/tanulható meg felnőttkorban.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K.

    Kedves Melinda!
    Elakadtam egy igen. nagy kapcsolati problémába. Egy válás után ismerkedzem meg új kedvesemmel. 11 hónapja vagyunk együtt. Pár hónapja véletlenül észrevettem, hogy rendszeresen napi szinten chat-el az exével. 10 évig voltak egyés 16 hónapja vannak külön. Gyerek nem született. Megbeszélik kivel mi van, mit eszik, mit néz a tévébe.Régi fotók… stb. Minden jó és rossz dolgot, egyet nem. Rólam nem. beszél a párom. Mindha nem. is léteznék. Titkol. Kértem szépen, csendben és kértem egyre hangosabban. Annyi változott, hogy lekódolta a telefonját, dugdossa és mindenhová magával viszi.
    Mit gondol érdemes folytatni ezt a kapcsolatot??
    Üdvölettel:Andrea

    • Habis Melinda

      Kedves Andrea!

      Abban, hogy önnek megéri-e folytatni ezt a kapcsolatot nem szeretnék állást foglalni. Ha igényli, négyszemközti keretek között tudunk beszélni róla, milyen szempontból ragaszkodik a párjához, mit kap meg tőle, s mire vágyik. Érdemes-e energiát fektetni abba, hogy megpróbálják visszaállítani a korábbi harmóniát a kapcsolatukba.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • F. János

    Tiszteletem!A feleségem panikbeteg és depresziós(orvos állapitotta meg)Nem tudom hogy álljak hozzá,sokszor elutasitó,próbalnék neki segiteni de nem tudom hogyan!!!
    Elismerem hogy az utobbi évben nem figyeltem rá eléggé!!!
    Sok munka stresz!!!A legroszabb,hogy 2 hónapja szexet is elutasitja!!!
    Valaszát elöre is köszönöm!!!

  • Névtelen

    Nemtudom miért bánt engemet mindenki. Mikor 70 évesen dolgozok Nyugdíjas vagyok pozíciót töltök a megyei nyugdíjasoknak Állandóan segítem az embereket.

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Ez egy komplex kérdés, mivel nem tudom, pontosan miből szűrte le a következtetését. Jó hír azonban, hogy az önvédelem azonban bármely életkorban tanulható, önismereti munka segítségével.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • G. Bea

    Üdvözlöm Emese. A legvégén kezdem. Az össze omlással. Fél éve már vége a pasival. De nem tudom elengedni. Állandó sötétségben vagyok. Voltak kritikán aluli gondolataim, ezen segít hogy vannak szüleim kiskutyám kötelezettségeim amit szégyenből talán udvariatlanságbòl inkább nem teszem meg a legrosszabbat. Borzasztó ez a szív fájdalom. Soha egy szakítás nem tartott ennyi szenvedéssel. Egy helyen dolgozunk és kőben még összejárunk. De fél titokban. Magamat hibáztatom. Annyi mindent írnék hogy vége legyen végre a sötétségben, de sajnos nem fér ez ide ki. Olyan ember vagyok aki magára vesz mindent. Mindenkit meg akar védeni. Mindenkinek segítek. De én ne nyílik meg senkiben. Félek hogy mindent ellenem fordítanak amit kicsit személyesebb leszek. Mondja kedves, Emese egy vagyok mások hasonló gondjaival vagy lát nekem gyógyulási esély 33 éves vagyok. Nagyon sokat éltem de úgy érzem le vagyok maradva. A rossz kapcsolataim elvittek potya éveket. Tanulság lett de sajnos. Megbánás szégyen is. Köszönöm ha elolvasta .

    • Habis Melinda

      Kedves Bea!

      A szégyen nagyon destruktív érzés, érdemes pszichoterápiásan oldani. A múlt tapasztalatai építeni is képesek a személyiséget, hogy az egyre stabilabb és érettebb legyen. Ebből a szempontból nem baj, hogy eddig sok mindent megtapasztalt már! Érdemes megfelelő módon átgondolni, hogy büszke tudjon lenni arra, amit eddig elért, s amennyiben szükséges új irányokat kijelölni az életében.

      Ha szeretné, hogy négyszemközti keretek közt beszéljünk erről, elérhetőségem egyikén tudja felvenni velem a kapcsolatot.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K. Gábor

    Kedves Doktornő!
    22 éves házasság után feleségem
    betegségben elhunyt.
    60 évesen újra házadotam, fél év után most szembesültem vele, hogy a jelenlegi feleségem aki kozmetikus, az előző párjéval – 3 évig voltak együtt, majd szakítottak már 4 éve- találkozik havonta, mert kezeléseket végez rajta. A beíró naplóban láttam a pasi nevét , 1 évre visszamenőleg.
    Egyszer néhány hónapja rákérdeztem, hogy a szakításuk óta beszéltek- találkoztak -e, a válasz nem volt.
    Hogyan reagáljak, mitévő legyek…

    Tisztelettel, kószönettel

    • Habis Melinda

      Kedves Gábor!

      Érdemes elmondania, amire rájött, ha meg akarja tudni a párja őszintétlenségének okát. Amennyiben nem kap tiszta választ, nagyon valószínű, hogy a hölgy más dolgokban sem volt teljesen egyenes Önnel.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • A. Mónika

    Jó napot!
    Párommal 1 hete szakítottunk, inkább Ő mondta ki a végét. Szakítást megelőzően volt egy komolyabb beszélgetésünk, mikor kérdeztem, hogy szeret-e még azt mondta, hogy nem olyan már mint régen, nem érzi boldognak magát. Kérdeztem, hogy rendbe tudnánk e hozni, azt mondta hogy úgy érzi, hogy normális kapcsolatot ebből már nem tudunk kialakítani (ahol mind ketten boldogok vagyunk). Adtunk magunknak 2 napot és újra megkérdeztem, hogy szeret-e azt mondta hogy amit érez az barátság. Azóta is együtt lakunk, szeretné ha barátok maradnánk. Viszont azóta, sokkal többet foglalkozik velem mióta szakítottunk. Ha nem írok neki, ír Ő. Próbálok nem közeledni hozzá, akkor Ő közeledik, látja hogy szomorú vagyok olyankor, megkérdezi hogy mi a baj, elmondtam neki hogy Ő mondta hogy barátként szeret. Azt mondta, hogy azt gondolta, hogy ez nekem jó, egyik részem bizakodik, imásik meg kezdi elfogadni, hogy vége. Most megyek haza 2 hétre, hogy ki szellőztessem a fejem. De nem tudom, hogy adjam fel végleg, vagy reménykedjek?

    • Habis Melinda

      Kedves Mónika!

      Tanácsot nem szeretnék adni, de javaslom, hogy érdemes átgondolni a párkapcsolatuk dinamikáját. Bizonyára rengeteget lehetne tanulni belőle. Ez segít a fejlődésben, abban, hogy tudatosabban és érettebben álljunk a kapcsolatainkhoz.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Cristina S

    Szép napot
    5 éve kapcsolatban vagyok és sok hulyeseget csináltam bele értve flortoket más sokkal beszélgetések de ezt mind azért mer a párom el hanyagolt teljesen engem és mélyponton voltam szükségem volt hogy valaki dicsérjen .. mit tegyek hogy a párom meg bocsajtson es velem maradjon … le töröltem facebookot TikTok instagram .. minden ami tudom hogy zavarta vagy féltékeny volt … o tényleg egy jó ember néha ideges es kötekedő de őszintén sokkal jobb ember mint én !!! Én nem erdemlem meg ot … de viszont meg akarok változni hogy hátha újra méltó leszek a szerelmére … köszönöm a válaszod legyen szép napod

    • Habis Melinda

      Kedves Cristina!

      A párkapcsolati problémák többnyire nem az egyik fél hibájából alakulnak ki, hanem komplex kölcsönhatások eredményei. Nem elég tehát az Ön viselkedésének megváltoznia, ha Ő a továbbiakban sem adja meg azt a figyelmet, amire Önnek szüksége van, ezért párterápiás munkát javaslok Önöknek.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • N. Valentina

    Tisztelt Doktornő!
    A párommal 7 hónapja vagyunk együtt. A második hónap után el terveztük hogy be költözünk a házába de az albérlőként nem volt hajlandó a megbeszélt időben kiköltözni. Ez 2 hónapja volt. Azóta teljesen megváltoztunk. Én csak a problémáinkat próbáltam megoldani ezzel bele kényszerítve őt egy olyan élethelyzetbe amiben sose volt. Mindig is problémamentes élete volt, most hiszi t minden szar össze jött. Mindig mindenen hisztiztem ami miatt ő magába fordult és nem beszélt velem. Amin én még jobban hisztiztem. Ha csinált valamit az volt a bajom, ha nem akkor az. Mindenbe is bele kötöttem. Rémes barátnő voltam. Végül a költözés előtt egy héttel szakított velem, és kirakott a házból. Csak egy hónapra lett átmeneti lakásom. De másnap màr békülni is akart. Szeretem és újra akarom kezdeni. Ő viszont nem bízik benne hogy nem fogok ismét mindenért panaszkodni. Szeret és nem akar elveszíteni de elege van az állandó hisztiből. Én tudom, hogy meg tudok változni. Hogyan tudom neki is bebizonyítani?

    • Habis Melinda

      Kedves Valentina!

      A bizalmat szükséges újraépíteni és a konflikus kezelés megfelelő formáit kialakítaniuk. Ebben párterápia tud segíteni Önöknek, amennyiben igénylik. Ha szeretnének közösen belevágni, engem is kereshetnek ezügyben.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Andrea

    Jó napot!
    Lányomról lenne szó aki 14 éves.Tanárának írt üzeneteiből tudtuk meg hogy bántja magát vagyis vagdossa.Nekünk nem meri elmondani,és fél hogy megtudjuk.Én nagyon rosszul érzem magam emiatt,segíteni szeretnénk neki.Tanárában jobban bízik mint bennünk,vagy velünk lenne a baj?Mit tegyünk? Segítsen!Köszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves Andrea!

      Érdemes elmondania a lányának, hogy megtudta, bajban van és felajánlani, hogy elmondhatja, ami nehéz neki (természetesen ezt szükséges nyugodtan és lazán végighallgatnia, ha nehéz is!). Mindenképp javaslom, hogy vagy egyéni pszichológust, vagy családterápiát kezdjenek, hogy megszűnjön az önsértő magatartás.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Lotti Sz.

    Kedves Doktornő,
    3 éve már, hogy amikor autóval vagy busszal utazom valahova végig fèlek,hogy mikor érünk olyan útszakaszhoz ahol lejtő lesz. Teljesen rástresszelek, ezért ha lehet kerülöm az utazást.(én csak utas vagyok nincs jogosítványom) De ezt le szeretném győzni. Tudna ezen segíteni? Önnek mi a véleménye?

    • Habis Melinda

      Kedves Lotti!

      Önismereti munka segítségével lehet ha nem is legyőzni, de legalább kordában tartani a félelmeit.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Sz.Bettina

    Kedves Habis Melinda!

    Halogatás problémával fordulok Önhöz. Egyetemista vagyok és szakdolgozat megírás előtt állok, sajnos már több éve. Egyszerűen képtelen vagyok rá. Úgy érzem, hogy nem vagyok elég okos hozzá és ezért folyamatosan halogatom és szorongok miatta. Elvárom magamtól, hogy tökéletes legyen, de ha nem megy úgy, akkor már nem is akarom megcsinálni. Valószínűleg kiskoromból hoztam ezt a tanult viselkedést, mert általánosban Anyukám mindent előre tanultatott velem, hogy az órán már tudjam az anyagot és ez azóta is bennem van. Szerettem volna szakemberhez fordulni a problémámmal, de a szüleim nem engedték, mert szerintük még manapság is „ciki” pszichológushoz járni. Úgy érzem megakadtam az életben, hogyan tovább?

    Üdvözlettel,
    Sz. Bettina

    • Habis Melinda

      Kedves Bettina!

      Pszichológushoz fordulni ma már természetes, de ha úgy gondolja, senkinek sem szükséges megtudnia. Sőt, a terápia online is működhet. Az önismereti munka fókuszába érdemes a teljesítményszorongást és a másoknak való megfelelést állítania.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Jó napot kívánok
    Barbara vagyok!
    Pár hónapja közelebb kerültünk a szomszéd csajszival ,ô sokat dolgozik ,keveset van itthon. Nagyon úgy érzem hogy ő annak ellenére hogy azt mondja , hogy nem szeretné ezt. Mármint hogy barátok legyünk. Beszélgetünk , közösségi oldalon de nem igazán szán rám időt személyes kapcsolatra. És talán kicsit úgy érzem hogy csak érdek mármint ha hív én megyek de fordítva ez talán egyer volt akkor is lelki gondja volt. Vagy buli előkészület ,vagy ad olyan dolog ami már neki útban van és azért jön ide.Hívom sétálni vagy át hozzánk. Akkor azt mondja jön de nem jön.
    Ő vele is beszéltem erről,azt mondta hogy nem szeretné hogy férre értsem őt ,nem le rázni akar stb de még is azt érzem. Mert pl ha kint vagyok ő is nem igazán van olyan hogy ide jön . Vagy köszön annyira fura és annyira rosszul érzem magam ez miatt. Én vagyok az aki akarja ezt az egészet? Vagy hidjek neki? Mert amúgy meg kérdezi ha pár napig nem írok hogy miujság? Ő az első ember akivel én kezdtem el komolyabban foglalkozni,mert amúgy nagyon zarkózott és bizalmatlan vagyok. Kedves én azt gondolom magamról de nem feltétlenül vagyok barátkozós.

    • Habis Melinda

      Kedves Barbara!

      Azt gondolom, hogy érdemes átgondolni az emberekkel való kapcsolatát, ennek összefüggéseit, javaslom, hogy keressen fel önismereti csoporot, vagy kezdjen egyéni folyamatba. Az emberi kapcsolatokban ugyanis sokféle dinamika működik. Sokan nem teljesen őszinték azzal kapcsolatban, mit akarnak, valójában mit gondolnak, s viselkedésükből, történetükből érthető meg valódi szándékuk.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Norbert

    Jó napot
    A probléma kezdete egy évekkel ezelőtti nagyon viharos kapcsolat, egy narcisztikus személy volt a párom, és férfi létemre irányított, az önbecsülésem a romokban. Szakítás után bárhogy is próbáltam kapcsolatokat kezdeményezni mind sikertlene volt vagy ugyanúgy rossz emberrel hozott össze a sors.
    Annyira lebénitott még évek után is ez és a sok sikertelenség hogy már szexuális kapcsolat alatt is önbizalom hiányom van ami előtte nem volt, és sokszor nem is tudok koncentrálni a másik félre, és nem működik nálam az izgalmi állapot, és csődöt mondok
    Erre lenne megoldás mert egyre frusztrálóbb a helyzetet és nem nyitok mások felé

    • Habis Melinda

      Kedves Norbert!

      Egy nárcisztikus személlyel való párkapcsolat mindig igen destruktív szokott lenni, mely után feltétlenül javasolható a pszichoterápia, hiszen az ember sok sérelmet, érzelmi bántást kap a személyiségzavaros féltől. Ez gátolhatja a későbbiekben is a kapcsolatok kialakításának, vagy fenntartásának képességét.

      Amennyiben nyitott rá és szeretne esetleg közösen belevágni az önismereti munkába, javaslom, hogy vegye fel velem a kapcsolatot elérhetőségeim egyikén.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Cicó

    Tisztelt Doktornő!

    38 éves nő vagyok. Rendszeresen elájulok vérvételen. Egyszer még a fejemet is összetörtem.
    Az ájulasomat panikroham előzi meg. Az idén már oda jutottam, hogy le sem tudták venni.
    Más orvosi beavatkozástól nem félek. Foghúzaskor és egy helyi érzéstelenítéses műtétnél sem lettem rosszul, nem ájultam el.
    Félek az eredménytől, mert életem legrosszabb eredményét, ami meghatározta a további életemet, egy vérvétel után kaptam.
    Illetve szerintem nagyon fájdalmas, mert nem lehet érzésteleníteni.
    Mit lehet tenni ebben a helyzetben?

    • Habis Melinda

      Kedves Cicó!

      Pszichoterápia tud segíteni megérteni és feldolgozni ezt a traumát. Ennek részeként azt is körbe kell járni, hogy milyen betegsége derült ki, ami meghatározza a jelnelegi helyzetét/életét. Nem könnyű folyamat, de megéri belevágni, s szembenézni a félelmekkel, hogy jobb legyen a közérzete/megszabaduljon a pánik tünetektől.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • S

    Ma közölték velem, hogy figyelemzavaros a gyerekem és valamit tennünk kell. 7 éves első osztályos. Mi szülei elváltunk. Szerintem nem neki van szüksége szakemberre hanem nekem. Nem tudok a jelenben lenni. Leülni vele játszani vagy tanulni. Utálom magam a testem. Állandóan menekülök saját magam elől. Nem tudok kikapcsolni. Borzasztóan szar anya vagyok. Mit tudok tenni, hogy javuljak ? Köszönöm

    • Habis Melinda

      Kedves S!

      Pszichológussal való négyszemközti beszélgetés segíthet Önnek az önelfogadásban és a gyermeke diagnózisával való megbékélésben.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Nora m.

    Nagyon szeretem a páromat akinek már van 2 gyermeke..sajnos a volt párja eddig tiltotta tőle és csúnyán viselkedett vele. Azonban most nagyon jóba lettek…ő állítja hogy csak a gyerekek miatt.ez engem nagyon zavar.. hogy tudnék ezen változtatni

    • Habis Melinda

      Kedves Nora!

      Érdemes azon gondolkodni, pontosan mi az ami zavarja Önt a párja és az exe kapcsolatában. A gyermekek szempontjából ugyanis szükséges együttműködniük, rugalmas és támogató kapcsolatot kialakítaniuk. Természetesen ez akkor működik jól, hogy az Önök kapcsolata is kellőképpen stabil és bizalmas. Meg tudják beszélni egymással a helyzetből adódó nehézségeket, rossz érzéseket.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K. Andrea

    Kedves Melinda,

    Abban kérném a segítségét, hogy tud-e nekem ajánlani Simonton tanfolyamot, akár egyéniben is, illetve magyar nyelvű kiadványt, könyvet amiből ezt akár önmagam el tudnám sajátítani. Sajnos érintett lettem, és úgy érzem a többi terápia mellett ez nagyon hasznos lenne. Sajnos nem találtam Budapesten induló tanfolyamot.
    Segítségét előre is köszönöm.

    • Habis Melinda

      Kedves Andrea!

      Sajnos én sem tudok ilyen tanfolyamról/könyvről. Amit azonban javasolnék, hogy a mentális egészsége karbantartására lehetőleg pszichológussal való négyszemközti konzultációkat is vegyen igénybe a rákbetegség egyik alapját képező tipikus személyiségszerkezet megváltoztatása és ezen alapuló stresszkezelési technikák bővítése érdekében.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Norbert

    Kedves Melinda! 40 éves vagyok, nős. Van egy gyönyörű feleségem akit kívánok folyamatosan. Fejben. És ez a probléma. Borzasztó nehezen jön össze a merevedés, és akkor is csak úgy ha van fizikai ráhatás. Sem sexfilm, sem a gyönyörű párom testének látványa nem idézi elő. Gyakori, hogy aktus közben el is múlik. Reggeli merevedés előfordul, de nem mindennapos. Mit tanácsol a 20 éve elodázott problémám kezelésére/megoldására? Segítségét előre is köszönöm.

    • Habis Melinda

      Kedves Norbert!

      Egyéni pszichoterápia segítségével lehetne feltárni és nagy valószínűséggel kezelni az okokat. Előtte/ezzel párhuzamosan szervi kivizsgálás is javasolt!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • P

    Kedves Doktornő!
    15 éve vagyunk együtt a párommal. Ami nagyon jól működött köztük az a szex volt. A páromnak azelőtt is voltak dűhrohamai, azelőtt is nagyon sértödékeny volt emiatt rossz kedvű.De néhány éve abban hagyta( eladta) a vállalkozását és azóta láthatóan mindig rossz kedvű,elégedetlen. Nem talált magának elfoglaltságot. Nem lehet vele beszélgetni. Olyan,mintha teljesen bezárkózott volna. Közömbös velem. Őszintén szólva,én nem kívánom őt így. Néhány hónapja nem szeretkeztunk. A feszültség csak nő: benne-mert hiányzik a szex, bennem-mert hiányzik a gyengédség,kedvesség tőle és a szex. Hogy lehet( ha lehet) ezen javítani ?

    • Habis Melinda

      Kedves P!

      Párterápia, vagy a párja számára egyéni terápia – amennyiben igényli – segíthet.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Adel F.

    Jó napot kívánok , egyedüli álló anya vagyok , két lányom van 17 és 12 évesek . Egy éve szakítottunk az apjukkal válófélben vagyunk eléggé nehéz egyedül nevelni . A nagyobbik otthagyta az iskolát hogy majd fojtassa elment dolgozni , a 12 éves lányom azt mondta leszbikus , mi tevő legyek vajon csak képzeli vagy kezeljem komolyan ezt a dolgot ?

    • Habis Melinda

      Kedves Adel!

      Családterápia, vagy szülőkonzultáció segíthet. Ha leszbikus a gyermeke, szülői lefogadásra lesz szüksége elsősorban.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Üdvözlöm! Szépségiparban dolgozom.Egy ideje,kb fél éve azt vettem észre,hogy munka közben rámjön valami nagyfokú szorongás és érzem hogy a vérnyomásom/ ami alapból alacsony!/ ilyenkor nagyon felmegy,fullasásérzésem van.Nem tudom az okát,pedig nagyon szeretem a szakmámat és a vendégeket is.Mi lehet a bajom?válaszát előre is köszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Érdemes háziorvosát felkeresnie a panaszok miatt, s pszichoterápia megkezdése is javasolt.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • V Lelle

    Jó napot! Ez a levél nem rólam szól, hanem egy fiú osztálytársamról. Nagyon visszahúzódó típus, nincsenek barátai éy valamiért az osztály többsége is utálja őt. Szeretnék segíteni neki, összebarátkozni vele, de nem tudom hogy hogyan tegyem. Esetleg tudna ebben segíteni nekem? Válaszát előre is köszönöm

    • Habis Melinda

      Kedves Lelle!

      Levele alapján felmerül bennem a kérdés, hogy ha mindenkivel kerüli az osztálytársa a kapcsolatot, akkor valóban érdemes-e Önnek próbálkoznia a közelébe férkőzni. Amennyiben a potenciális kudarc ellenére is meg szeretné próbálni, annyit tudok javasolni, hogy figyeljen rá, s ha megfelelő a helyzet, kezdeményezzen vele beszélgetést.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • S. Betina

    Jó napot, Doktornő !
    Szeretnék segítséget kérni ..kapcsolatok terén, 17leszek ahogy az én barátom is. Már lassan másfél éve vagyunk együtt.Viszont az utóbbi időben nagyon érzem, hogy nincsen rendben lelkileg… nagyon sok háttér dolog áll ez mögött de valahogy amiota össze jöttünk 4hónap után rátört egy ilyen sötét felhő.. ha lehet így fofalmazni. Sokszor bantott meg eloző évben.. es ez mind emiatt volt viszont valahogy most durvább.. mar egyszerűen annyi fajdalmat érez legbelül hogy nembírja ..Viszont én probállom támogatni azzal hogy itt vagyok es proballom adni neki az erőt és szeretetet hogy menni fog .. De valahogy ez kevés.. és nemtudom hogy tudnék segíteni.. mert psichológus szeretne lenni ,de menni mar nem igen menne psichológushoz mivel ő maga nembír rá jönni hogy, hogy tudná ezt megoldani .. És ezért gondoltam kérek segítséget valahol valakitől…

    • Habis Melinda

      Kedves Betina!

      A pszichológus is önmagával kezdi a lelki működések megértését, jó esetben, s ezt a párjának is tudnia kell. Amit a könyvekből/egyetemeken/továbbképzéseken meg lehet tanulni, csak száraz tudás, ami a segítő személyiség folyamatos önreflexiója/fejlesztése nélkül fabatkát sem ér.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • GG

    Kedves doktornő,

    A párom elvárná, hogy semmilyen szinten ne hazudjak, füllentsek vagy ferdítsek neki soha. Más jellegű szituációban (álláskeresés, sztori mesélés) a füllentés, vagy színezés belefér, de a kettőnk kapcsolatába neki egyáltalán nem. Nincs problémám ezzel, a hazugság az életünkben teljesen egészséges módon van jelen. Például nem mostam fel, bár megígértem, azt mondtam hogy nem volt rá időm (mert sokkal érdekesebb dolgokkal foglalkoztam) és ez hazugságnak számít, mert azt kellett volna mondanom, hogy nem volt kedvem, vagy mással foglalkoztam, satöbbi.

    A megadott példán keresztül érzékeltetve szeretném kérdezni, hogy a “ne hazudjunk/füllentsünk egymásnak egyáltalán” elvárás ilyen szinten lehet reális elvárás? Hogy kezeljem ezt? Köszönöm a választ!

    • Habis Melinda

      Kedves GG!

      Természetes, hogy mások az elvárásai Önnek és a párjának. A megoldás az alkalmazkodás, ami nem feltétlenül azt jelenti, hogy teljesítjük a másik kérését, hanem elsősorban azt, hogy megértjük a másik vágyát. Tehát érdemes beszélgetniük a mögöttes tényezőkről, hogy jobban megismerjék egymást. Neki miért fontos az, hogy mindig 100%-ban őszinte legyen, s miért nem tudja elviselni, ha az Ön számára nem füllentés az, ami neki már igen. Vagy hogy más a prioritás Önöknél.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Kérdése vagy véleménye van? Ossza meg velünk!

    Az email címet nem tesszük közzé.