Pszichológus válaszol

Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban (maximum 1000 karakter, az ennél hosszabbakat törlöm!) meg tud fogalmazni és úgy gondolja hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, írja meg kérdését a lenti ablakba és a válasszal együtt (moderálás után, név nélkül) megjelenítem. A hozzászólás elküldéséhez az email cím és más adatok megadása nem szükséges.

Tisztelettel kérem a kedves Látogatót, hogy e-mailt csak pszichoterápiás felkérés esetén írjon. Kérdését az oldal alján (legörgetés után) megjelenő ablakba írja meg, mert csak így áll módomban megválaszolni azt!

Felhívom szíves figyelmét, hogy az írásos tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés, vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján bennem keletkező benyomásokat és a személyes véleményemet tükrözi. Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelki-segély vonalak valamelyikének felhívása javasolt!

A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és általában 100 munkanapon belül, random sorrendben történik.

A hozzászólás elküldésével Ön kijelenti, hogy elmúlt 18 éves. Amennyiben Ön 14 és 18 év közötti kijelenti, hogy a törvényes képviselője hozzájárulásával használja ezt az oldalt. 14 év alattiként kijelenti, hogy a törvényes képviselője jár el Ön helyett.

Ha új kérdést szeretne feltenni, kattintson ide!

17 117 Hozzászólás

  • Sz. Ildikó

    Üdvözlöm! Ildikó vagyok, azt vettem észre, hogy nehezen fogadom el a párom szeretetét. Én könnyen tudom szívből adni a szeretetem, boldog vagyok tőle. Viszont kételkedem abban, hogy a párom “jól” , nekem megfelelő formában szeret. Kellemetlen, zavaró érzés. Tudna nekem segíteni?

    • Habis Melinda

      Kedves Ildikó!

      Önismereti munka segítségével lehetne alaposabban megismerni, mit jelent Önnek a “jól szeretni” kifejezés, s ezt hatékonyabban kommunikálni a párja felé.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • S. Ági

    Kedves doktornő!
    Az én problémám kissé összetett. 3 éve egy végrehajtás során elvesztettük a családi házunkat. Ebben a helyzetben talán a pozitívum az volt, hogy nem kerültünk az utcára, hanem béreltünk egy lakást. Mára már saját otthonunk van, de nem tudok neki igazán örülni, mert még mindig fáj a szívem az elvesztett családi házunk miatt. Egy ideig nem gondoltam rá, de egy fél éve csak ezen jár az agyam, hogy mit lett volna ha nem így történik. Mikor nyugszom meg végre és meddig tart míg nyugodtan alszom. Tud ebben valami segítséget adni? Van valami jó tanácsa erre a helyzetre? Ha több infó kellene, akkor e-mail címemen adok.Válaszát előre is köszönöm.

    • Habis Melinda

      Kedves Ági!

      A megélt trauma érzelmi feldolgozása pszichológussal történő rendszeres találkozások segítségével történhet meg. TB alapon a helyileg illetékes pszichiátriai gondozóban talál ilyen jellegű ellátást.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Cselenyi

    Azért fordulok magahoz mert nekem van ojan problémam
    Hogy van ojan érzésem hogy mintha gyöne valaki vagy gyönének eszt
    Belül érzem ojan rosz érzés az utána meg képeket látok de mingyár
    Észre veszi a párom és átt ölell és lasan átt megy rajtam de nagyon rosz
    érzés lehet hogy atol van hogy nekem agyhartya gyuladáson volt
    A segítséget elöre is köszönöm

    • Habis Melinda

      Kedves Cselenyi!

      Fontos volna, hogy mielőbb felkeresse a háziorvosát és elmondja neki a tüneteit.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves Doktornő!

    1 éve vagyunk együtt a párommal. Azt mondja túl korainak érzi az összeköltözést.
    Én pedig lépnék előre valamit a kapcsolatunkban. Kicsit azt érzem, nem illünk össze, mert én már készen állok lépni ennyi idő után, ő pedig egyáltalán nem. Probáljuk megbeszélni, de mindig veszekedés a vége.

    Köszönettel.

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Érzhető, hogy az eltérő igények feszültségeket szülnek. Érdemes ilyen esetben megnézni, milyen tényezők vannak a háttérben. Megbeszélni, hogy melyiküknek milyen érvei, vágyai vannak, amelyek az összeköltözés mellett, vagy éppen ellene szólnak.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves Doktornő,
    Van az ismeretségi körömben egy Down szindrómás fiatal lány, aki nem tud beszélni és az önálló életre képtelen egyedül. Azonban ügyes, megérti, amit mondanak neki, viszont egész nap csak ül és fekszik, néha sétál a házban, könyveket lapozgat. Évek óta otthon vannak, nem mennek kirándulni, sétálni a természetbe, még az élelmiszereket is házhoz rendelik. Ennek következtében a kislány nagyon meghízott alacsony termetéhez képest. Kérdezem én, mint külsős, ehhez nem értő személy, hogy ennek mik lehetnek a későbbiekben a következményei?

    Előre is köszönöm válaszát!

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Természetesen lehetnek káros következményei a bezártságnak. Hogy pontosan milyenek, az a helyzet konkrétumaitól függ. Érdemes tájékozódni a Down szinrdómával kapcsolatban, akár más hozzátartozókkal felvenni a kapcsolatot a https://www.downegyesulet.hu címen.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves doktornő!
    4 éve vagyok együtt a párommal viszont én szerettem volna egy kis szünetet, egy hèt után szakítottam is mert az elhidegülés jeleit véltem felfedezni túl monoton volt a kapcsolat. Viszont nagyon fájt a szívem, mert szerettem akkor is, de megadtam a lehetőséget másnak miközben a párom 1 hónapig próbálkozott vissza szerezni úgy is hogy tudta nekem màr volt valaki az életembe. Mindig nemet mondtam a próbálkozásaira pedig igencsak megváltozott de én húztam halogattam a békülést, majd elmondta, hogy váltott pàr szót egy másik lánnyal ugyan a lány kezdeményezte a beszélgetést, de ezen nem tudom túl tenni magam. Kibékültünk és rendben van a kapcsolatunk talán jobb mint valaha de nekem rengetegszer ez jár a fejembe és őrlődők miatta, holott én a találkozásig is elmentem valakivel nem csak az internetes chatelésig. Ő sose hozza fel az én hibáim és hogy én szakításunk alatt mit tettem vagy mit nem.Nem tudom mit tegyek, hogy képes legyek elfogadni ezeket a dolgokat és ne emésszem magam felesleges dolgokon.Mi baj lehet velem?

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Leve alapján azt gondolom, hogy érdemes átgondolni, miért jelent ekkora törést Önnek, hogy találkozott valakivel. Mi jelent Önnek a megcsalás? A kapcsolatukban, illetve a tágabb családjában hogyan definiálják ezt?

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • T.Gina

    Jónapot! Barátommal lassan egy éve együtt vagyunk és olyan érzésem van mellette hogy bele fog szeretni másba,vagy elfog hagyni más lányért..és hiába mondja hogy nem, ez bennem marad… az utóbbi időkben megint úgy érzem hogy meginogott felém,amikor bízom benne és mégis keresi a lányok társaságát,pedig megadunk egymásnak mindent, megtudunk beszélni egymással mindent,és mégis ilyen..velem lenne a baj?

    • Habis Melinda

      Kedves Gina!

      Önismereti munka tudna választ adni arra a kérdésre, miért van Önben ez a bizonytalanság érzés. Ha szeretne ebbe közösen belevágni, kérem keressen meg.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Attila N

    Kedves doktornő!
    Attila vagyok 45 éves.
    25 év együttélés és 1 év házasság után úgy döntöttem,hogy elválok a feleségemtől! Van egy 11 éves kisfiam.A feleségem elmondása szerint szeretett még,de rengeteget veszekedtünk!Bennem üresség lett iránta!Én Németországban dolgozom,de m9st már itt is fogok élni!A kérdésem a következő lenne!Hogyan éljem túl a kisfiam hiányát?Az életem ő nagyon szeretem,és ő csalódott bennem,mert elhagytam!110 kg ról már csak 80 kg vagyok!Szenvedek a kisfiam hiányától és,hogy összetörtem a kis szívét!De egyszerűen nem működött a kapcsolatunk a feleségemmel!Mit tegyek,hogy ne szenvedjek ennyire?És a fiam szívéért mit tegyek?Köszönöm,ha válaszol!

    • Habis Melinda

      Kedves Attila!

      Szerintem fontos, hogy továbbra is tartsa a kapcsolatot a gyermekével, amikor lehet, találkozzanak is. Ha igényli, a szakszerű lelki támogatás négyszemközti konzultációk segítségével megoldható.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Erika

    Tisztelt Melinda!Segitseget kernem mit tenne helyemben vagy mit tanacsolna mert lelkileg osszevagyok torve. Parom hipohonder eleg durvan es mi kapcsolatunk sem legjobb hosszu evek ota egyutt vagyunk es van kozos gyermek de kapcsolatunk elejetol fogva bizalmatlan en elrontottam mert felreertette parom es csaladja tetteim es azota parom nem hisz nem bizzik tobbszor volt bantas veszekedes volt olyan kezet emelt ram megis egyutt vagyunk es probalnak segiteni neki de edesanyja tamasza es en az egesz csaladban senki vagyok ereztetek es csunyan mondtak is nekem hogy fogjam be szam semmi kozom ide anyosom lakasaban elunk es sokat segit a mai napig nemcsak paromnak nekem is de azt erzem hogy azt akarjak gyerekek itt maradjanak parommal es csaladjaval enmeghagyjam el gyermekeim amit soha nem teszek meg hova mehetnek hol kerhetnek segitseget,?egyszer anyosom ki is dobott takarodjak en meg megmondtam gyermekeim nelkul nem erre o ok maradnak te mesz. koszonom segitseget valaszat.

    • Habis Melinda

      Kedves Erika!

      Levele alapján pár-, illetve családterápiás munka megkezéséet javaslom. Ingyenesen kaphatnak ilyen jellegű segítséget a helyileg illetékes családsegítő szolgálatnál.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Tisztelt Doktornő,

    A parom es en mas szakmaban dolgozunk. Neki hetvegente fix szabadnapja van nekem is ugy volt majd a munkavaltas miatt lesz egy olyan munkahelyem ahol a szabadnapja nem hetvegere esnek. Elfogott egy szomoru erzes hogy nem tudjuk egyutt tolteni az idot es emiatt nem vagyom az uj helyre. Tudja esetleg ennek okat? Koszonom szepen

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      A szomorúség természetes érzés, nem kell minden esetben reagálni rá, hiszen elképzelhető, hogy magától is elmúlik. Ebben az esetben lehet, hogy arról szól ez, hogy szeretik egymást, s fáj Önnek a kedvese hiánya.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Csak egy ember a sok közül

    Tegnap este az álmomban egy kocka alakú keretes tükör előtt állok a bal sarkában és a nemrégiben elhúnyt papám a hátam mögött volt a jobb oldalamon és fekete fehér volt minden. Mikor felébredtem nem fogott el félelem. De most kissé parás lett a hangulatom. Szeretném tudni mit jelenthet egy üzenetet akart át adni? Netalántán látni akart? Vagy csak büntetni mert nem köszöntem el tőle……eléggé lelki ismeretfurdalásom van. Köszönő viszonyban voltunk mindig de annyira nem álltunk egymáshoz közel. Szeretném tudni mégis mi lehetett ez az egész. Még sose álmodtam elhunyt rokonoknál, sőt semmilyen elhunyt emberrel legalábbis nem emlékezek rá.

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Szerintem természetes, hogy álmodik az elhunyt szerettével. Ez része lehet az ilyenkor természetes gyászfolyamatnak. Amennyiben azon töpreng, mit üzenhet ez az Ön számára, érdemes azon a vonalon elindulnia, milyen volt a kapcsolatuk, milyen tényezők játszanak szerepet abban, hogy nem álltak egymáshoz közel.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Beáta

    Jónapot kedves Dr nő. A páromal eltávolodtunk egymástól és ő másba kereste azt ami köztünk nem volt meg a beszélgetés meg a törődés. Nem fogalkoztam vele. És más nőbe lett szerelmes de bennünket választot a családját. De én ezen nem birtam magam túl tenni és csináltam egy áll facebookot és annak a nő nevével elkezdtem neki irni akivel ő jóbban volt. De utána bevalotam neki hogy én voltam de ő azt mondta nekem hogy nagyott csalódott bennem és lehet megse birja nekem ezt bocsátani. De én nagyon szeretem nekem ő az első nagy szerelem nem birnám elviselni ha elvesziteném. Mitt tegyek hogy újra vissza szerezem hogy újra belém szeresen.? Válaszát köszönöm 24 éves vagyok és van egy 6 éves kislányom.

    • Habis Melinda

      Kedves Beáta!

      Levele alapján azt gondolom, hogy jó, hogy őszinte volt! Feltételezem, hogy elnézést is kért a párjától az okozott fájdalom miatt. Mindannyian hibázunk, ez természetes. Azt, hogy a párja meg tud-e majd bocsátani, nem lehet befolyásolni. Ha igényli, négyszemközti konzultáció segítheti Önt abban, hogy el tudja fogadni az esetleges kedvezőlten kimenetelt is.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • G. Annamária

    Szép estét. Segítségre lenne szükségem.. igazából már 19 vagyok. Van egy párom. Aki 29. Már 4 éve vagyunk együtt.. persze meg vannak a vitáink.. de az abból adódik ahogy anyuék bánnak velem. 2 éve megy az hogy,ők döntik el mikor mehetek oda aludni hozzá. Itthon mindig segítek, elmosógatok, kitakarítok. Persze nem az egész házat. És utána el megyek a dolgomra. De mindenről tudni akarnak. Ha nem mondom el,akkor minden vagyok,de jó szó akkor nem jön. És fenyegetve is vagyok,mikor már felnőtt ember vagyok… és szabad akarattal döntéssel. De sajnos még nem állunk úgy, hogy össze tudjunk költözni. Párom ide nem jöhet,én mehetek a páromhaverjához, ott tudok csak aludni a párommal.. Mindig azzal vagyok fenyegetve hogy ki leszek dobva a házból,ki jelent,bírósági út álltal… és hogy nekem itthon kell aludnom.. és nem csak a párommal nem aludhatok,hanem a barátnőmnél sem,mikor csajos estét csinálunk… félelmek között élek… mert nem tudok hova menni ha kidob anyu.. párom barátjához nem tudok menni. Mert nem férnék el. Ott van az ő barátnője is,akivel együtt él. Meg a párom lakik ott.. és nem tudom mit tegyek,hogy párommal ezen ne vitatkozzunk, mert anyuék miatt van a vita,mert már lelkileg oda vagyok,és idegileg is. És anyuékkal meg a párom miatt vitatkozunk.. és teljesen tanácstalan vagyok. Egyiküket sem szeretném el veszíteni… és szeretném hogy jó legyen nekem is..

    • Habis Melinda

      Kedves Annamária!

      Érthető, hogy rosszul érzi magát ebben a helyzetben. Fontos volna, hogy mielőbb megoldódjon a lakhatási kérdés, s ne tudják fenyegetni Önt semmivel. Addig is érdemes a lelki nehézségeit megosztania olyan emberrel/emberekkel, aki(k)ben megbízik (ha ilyen nem elérhető, hívhatja a 116-123-as telefonszámot). Pszichológus felkeresése javasolt.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K. Anita

    A barátnőm nagyon tud beszélgetni fiúkkal és ők is vele de valahogy én nem tudok. Lehet ez azért van mert soha nem volt egy betöltött apa szerep az életembe? Még egyszer sem láttam. Köszönöm a válaszát!

    • Habis Melinda

      Kedves Anita!

      A levelében megfogalmazott kérdésre önismereti munka adhatja meg a választ. Ha szeretne önfeledten beszélgetni fiúkkal, érdemes belevágnia ebbe.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Enikő10

    Üdv! Azért fordulnék segítségért önhöz mert az utóbbi hetekben nagymamám elhunyt egy ideig fájt túl tettem magam rajta, de a napokban volt a temetés és nem tudom elfelejteni mindennap rá gondolok az emlékek hogy nincs többé sokat sírok miatta,imátkozok hálát adok hogy velem lehetet és hogy vigyázz rám fentről. Mit tanácsol hogyan tudjam túl tenni magam? Idővel várhatóan elmúlik ez a rossz érzés?

    • Habis Melinda

      Kedves Enikő!

      Természetes, hogy a nagymamája halálát elgyászolja. Ez egy fájdalmas folyamat, ami időt vesz igénybe. Amennyiben úgy érzi, hogy a szenvedésnyomása erős, pszichológus tud segíteni a veszteség feldolgozásában.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Rex

    Tisztelt Doktornő!

    Most kezdtem dolgozni fél éve. 23 éves vagyok és beleszerettem az egyik főnöknőbe, aki 39 éves.
    Nem tudom hogy mitévő legyek, meg azt se hogy most mit kéne tegyek.
    Ő azt mondta hogy nagyon aranyos vagyok és emiatt örökbefogadott fiának.
    Szóval szerintem én csak egy gyerek vagyok a szemében.

    Amikor van időnk kettesben (négyszemközt) beszélgetni, akkor nagyon jól elvagyunk.
    Sokat szoktunk nevetni… Azt is mondta hogy jól áll nekem, amikor mosolygok. Meg amikor vele vagyok, akkor mintha más lennék… Szerintem ez neki is feltűnt. Mert már elég sok mindenkinek.

    Elég sok mindent elmondtam neki, amiket másoknak nem.
    Azután ő is sok mindent elmondott nekem a magánéletéről…
    Ahogy azt is hogy jelenleg nincsen senkije, mármint el vállt…

    Tavaly Karácsonyra vettem neki ajándékot is. Amikor odaadtam neki az ajándékot, akkor azt mondta hogy mindjárt elsírom magam…. :\

    Múltkor nem volt két hétig és már nagyon hiányzott.

    Akivel beszéltem, az azt mondta hogy anyakomplexusom van és majd elmúlik idővel. De én szeretem őt.
    Most mit kellene tegyek? Mert nagyon rossz.
    Mondjam el neki az érzéseimet?

    • Habis Melinda

      Kedves Rex!

      Az érzéseiről és a szükséges teendőkről önismereti munka keretein belül lehetne érdemben kommunikálni. Ha szeretné, kérem keressen meg.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • W. Péter

    Tisztelt Doktornő!
    Az első és egyetlen igazi barátommal (lány) naponta beszéltünk mindenféle témáról hónapokon át, a március óta lévő bezártságban Ő volt az egyetlen, aki motivált, és boldoggá tette napjaimat.
    November közepétől éreztem, hogy már csak tanulással kapcsolatosan beszélgethetek vele; köz- és magánéleti kérdésekben nem reagál, ha kérdezem. December közepén rákérdeztem, jól érzem-e: erre mondta, hogy nem szeretne ilyen sűrűn beszélni: a fejébe vette, hogy nem csak barátként tekintek rá (pedig de!), és megbántom, érzelmileg zsarolom, számonkérem, szinte zaklatom őt; szóval ritkítsunk a beszélgetéseinket, hagyjam békén.
    Abszolút nem érzem és nem értem, akárhányszor visszaolvasom/gondolom beszélgetéseinket; így elnézést kérve udvariasan megkértem, hogy legyen szíves magyarázza el mire gondol; mi változott, ha korábban látszólag szívesen beszélgetett velem naponta. Nem tette meg (azóta annyit írt, hogy „BÚÉK”), így magyarázat, reakció híján értetlenül, összetörten és elkeseredve állok egy hónapja, hogy a semmiből hogy tűnt el az életemből a számomra legfontosabb személy. Folyton rajta jár az eszem, alig alszom, nem tudom mit tehetnék, hogy megoldódjon az ügy, vagy túllépjek rajta.
    Köszönettel, Péter, 23

    • Habis Melinda

      Kedves Péter!

      Hogy mi történt a kapcsolatukban, önismereti munka segítségével lehetne feltárni. Az alvásproblémák miatt emellett feltétlen szükséges, hogy a házorivosát is felkeresse!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Tisztelt doktornő!
    A párommal már lassan 2 éve vagyunk együtt, boldogok vagyunk, szeretjük egymást. Viszont a baráti köre nagyon messze áll tőlem, nem szimpatikusak, a hátam közepére sem kívánom, miattuk szoktak néha összezörrenések lenni közöttünk. Tud erről a problémámról, minden alkalommal elmondom neki amire csak annyi választ kapok ők a barátai fogadjam el. Velem van a baj vagy lehet valamit tenni ezzel a dologgal?
    Köszönöm válaszát.

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Önismereti munka segíthet megérteni, pontosabban mi zavarja Önt a kedvese barátaiban, s hogy van-e teendő, vagy el tudja fogadni őket.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Gy.Amelia

    Kedves doktornő!
    Szeretői viszonyt folytatok egy nős férfival.
    Hozzám is költözött lassan 4 hónapja,a válást meg nem adták be.
    Az én problémám az hogy mellette nem érzem nyugodtnak magam,mindig ellenőrzöm,mikor mit csinál ,nem bízom benne,nemtudom mit tegyek úgy érzem megbolondulok.

    • Habis Melinda

      Kedves Amelia!

      Érthető, hogy zavarja ez a helyzet! Ha szeretne erről beszélni, négyszemközti konzultációt tud igénybe venni (ami nem ingyenes szolgáltatás).

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Kérdező Neve

    Van egy 4éves kapcsolatom, múlt év nyár végén úgy döntöttem hogy szüneteltetünk , és meglátjuk hogy az idő nekünk dolgozik vagy sem. Voltak ugyanis problémák. Volt egy hónap mikor nagyon nem kerestük egymást, akkor volt egy egyszeri kalandom. ( azóta már megbántam, túl gyorsan szerettem volna felejteni és jól érezni magam.) Az illetővel nem tartom a kapcsolatot, le van tiltva nekem mindenhol , de félek hogy a páromat esetleg valahogy/ valahol megkeresi.

    Aztán kis idő múlva kerestük egymást a párommal programokat szerveztünk stb , nem gondoltam volna hogy sikerül helyre hozni a dolgokat. Viszont erről az incidensről nem tud..
    Mit tegyek ,elmondjam? Vagy inkább hagyjam?
    Nem szeretném újból elveszíteni..

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Amennyiben úgy gondolja, hogy ez a kapcsolatuk akadálya lehet, mindenképpen érdemes alaposabban átgondolni mi a szükséges lépés. Akár négyszemközti kontzultáció segítségével. Én azt gondolom, hogy bizalom és őszinteség nélkül nem lehet működtetni egy párkapcsolatot, ennek kivitelezése azonban sokhelyütt kudarcba tud fulladni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves Doktornő!

    Nem igazán vagyok a szavak embere, így röviden, tömören osztanám meg a történetem.

    Tudom nagyon sokan örülnének egy pozitív terhességi tesztnek, de sajnos nálam ez nem így alakult, inkább szorongás fogott el és gondolatban eljátszottam az abortusz lehetőségével is.
    Párommal 3 éve élünk együtt, idén volt az eljegyzésünk, szóval minden rendben, jól vagyunk.
    Korom szerint is abszolút már itt az ideje, 36 éves vagyok, szóval mindenki szerint most vagy soha.

    Mindezek ellenére nem érzem azt amit szerintem ilyen esetben kellene és a legrosszabb, hogy nem tudom ez fog-e változni, vagy egyszerűen csak nem vagyok alkalmas erre a feladatra.

    Ezért nagyon érdekelne egy szakember véleménye!
    Előre is köszönöm
    Üdv.,

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Az anyává válás nem mindig könnyű, érdemes önismereti munkába belevágnia, hogy jobban értse, hatékonyabban kezelje az ezzel járó negatív érzéseket.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • V. Péter

    Kedves Doktornő!
    A nevem Péter, 26 éves vagyok és 3 éve házas.
    3 éve élek házasságban de az elmúlt 1 évben nagyon sok volt a veszekedés, feszültség kettőnk közt. Feleségem elég szókimondó, én visszahúzódó típus vagyok.

    Ebben az 1 évben, gyűlt a feszültség.
    Érzelmileg eltávolodunk egymástól (az én meglátásom szerint).
    Kb fél éve, minden nap eszembe jut egy korábbi nagy szerelmem. Akivel inkább távkopcsolatban voltunk, de mégis érzelmileg stabilabbnak éreztem, és érzem ezért állandóan szembe jut “mit mondana\tenne Ő ha ezt vele beszélnék meg”.
    Vágyom a régi barátnőm társaságát, megértését, figyelmét, azt a boldogságot amit vele éltem át.

    Mit tegyek, hogy újra közelkerüljek a feleségemhez?

    • Habis Melinda

      Kedves Péter!

      Önismereti munka segítségével lehetne megragadni, miben volt vonzóbb a régi kapcsolata a mostaninál. Ha pontosan tudja mire vágyik, érdemes dolgoznia párkapcsolatán, hogy sikerüljön pozitív változásokat elérniük.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • J. Tamás

    Kedves Doktor nő!
    23 éves férfi vagyok, noha csak az életkorom “tükrözi” felnőtt mivoltomat, egyfelől még is gyereknek, tininek érzem magam aki mindent cikinek érezz ami nem úgy történik ahogy annak lenni kéne. A lényegi problémám az az, hogy a családomnak, testvérem, édesanyámnak nem merek beszélni a szerelemi életemről, valamiért cikinek, szlnegesen élve, gáznak érzem.
    Barátaimnak bátran, nyíltan, őszintén tudok ezekről a dolgokról beszélni, de itthon nem. Kerülöm mint a tüzet.
    Más dolgokról egy fokkal jobban tudok beszélni velük, de egy szinten pedig kerülöm, hogy szóba jöjjön. Cikinek, kínosnak érzem.
    Ez lenne a kérdésem, hogy ez miért lehet, hogy 23 évesen így érzek? Gondoltam arra, hogy én talán későn érő típusú vagyok.

    • Habis Melinda

      Kedves Tamás!

      Önismereti munka segíthet megérteni, miért lett távolságtartó a viszonya a szüleivel.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Hajnalka

    Kedves doktornő
    Mi lenne az esetleg egyéni tanácsadás szóbajöhet az ha igényli?
    Köszönöm szèpen

    • Habis Melinda

      Kedves Hajnalka!

      Ez azt jelenti, hogy négyszemközt tudnánk megbeszélni a részleteket, ha szeretné. Ez azonban nem ingyenes szolgáltatás, amire időpontegyeztetés szükséges.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves doktor nő!

    Párommal 1 év után összeköltöztünk. 2 hetet bírt ki. Azt mondta szeret de mióta ott vagyok ő feszültebb. Hogyan lehetséges az, hogy szeretek valakit, de nem birom elviselni huzamosabb ideig? Illetve siman ignoràl, ha ugy alakul a helyzet, de megis figyeli minden lepesem, meg ellenorizget. Feltekeny rettentoen mindenkire. Barmit csinalok abba bele tud kotni. 2 honapig volt, hogy szakitottunk, de o jott vissza hogy hianyzom es massal nem olyan mint velem. Se veled se nelkuled az egesz.

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      A se veled, se nélküled kapcsolatokat párterápiás munkával lehet mindkét fél számára kielégítőbbé tenni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • P Cynthia

    Kedves Doktornő. Pàrkapcsolatomat egyaltalan nem szivleli sem a csaladom sem a barataim, viselkedesi zavar es nem mutassa ki tiszteletet alazatat. nincs meg a paromnal ami mar egyre jobban zavar kinos.

    • Habis Melinda

      Kedves Cynthia!

      Ha szeretné a párkapcsolatát jobbá tenni, párterápia javasolható.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Sz. Zsuzsánna

    Édesanyám felfokozott idegállapotban van, egész nap megállás nélkül beszél, sehogy sem tudjuk megnyugtatni. A pszichiáter a holnapi ünnep miatt csak csütörtökön rendel, ezért szeretném megkérdezni, van-e valamilyen módszer, amivel meg tudnánk nyugtatni valamennyire édesanyámat?

    • Habis Melinda

      Kedves Zsuzsánna!

      Ha a pszichiátere nem elérhteő, javasolom, hogy hívja fel az anyja házirovosát, aki a konkrétumok ismeretében tud majd segíteni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Jó estét. Tanácsot szeretnéknkérni, kit tegyek az amúgy is magának való nemnagyon komunikáló apósommal.
    3 hónapja elhunyt anyósom 33 évig voltak házasok. Ő volt a család mindene.
    Mióta elhunyt,apósom magába fordult,sokszor ideges egyedül van. Vannak pillanatok,mikor sírás jön rá.
    Van 3 unokája nagyon szereti őket 7,5, évesek és egy 2 hónapos. Hiányolják a szomszédban lakó papát,a férjem megemlítette neki hogy jöjjön a gyerekekhez,mire azt a választ kapta hogy “nem mer,mert észrevette sokszor tör rá az idegesség van hogy saját magára ideges tud lenni.” Nem lehet vele komunikálni,mert mindig egyedül akar lenni, az ajtókat bezárja így nem is találkozunk vele max hetente 1x 5 percet. Nos mit tegyünk???? Féltem,hogy nem vezet ez jóra.
    Válaszát köszönöm

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Elképzelhető, hogy a gyász miatt több magányra van szüksége most az apósának. Javaslom, hogy beszélgessenek a párjával többet arról, szerinte mi lenne a jó ebben a jelyzetben, bizonyára Ő jól ismeri őt.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • B. Kata

    Hogyha helytelenül írnék akkor azért van mert a jobb kezem amivel írd még és a bal kezem is Hát egy törés szenvedett most nem vagyok író képes de mondani azt tudok a számot Nem sérült meg úgy hát mondanom nem is én baj omat Bocsi helytelen de ez van Nahát az a bajom hogy én egy 15 éves lány vagyok aki valami formátuma beleszületett egy 11 éves fiúba a fiú túlságosan okos és egyfolytában átver rengetegen próbálták lebeszélni nem jön és ő is egyfolytában igazából visszajön hozzám jeleztük letiltottuk egymást mégis valahová keresés és rám ír és megyek előre Ja de mi is el kanyarodok fel is nem tudom hogy hogy tudnék tőle megszabadulni jó volna segítség mert hát én ebbe nem vagyok nagyon jártas még Mint említettem 15 éves vagyok így nem tudok sok mindent ezekről nem csókolóztam meg semmi ilyesmi Nem történt még már nem és nem tudom hogy megéri egy 11 évesen valamit is csinálni vagy sem több eszem kéne legyél most vagy nem tudom tudom hogyha valaki egyáltalán válaszol e Akkor jó tanácsot ad e Na mindegy nem tudok rendesen írni mert tudjátok a Google felmondó ban mondok mert hanem teljes mértékben és ugye volt a két kezemet az egyik meghúzódott nem szabad azt meg a másik meg eltörött Így ezt nem akarom kifejteni csak hogy lásd amíg Üllő székről én hülye karácsony napján Na mindegy remélem hogy segítetek és és köszi jó lesz Na ennyi.

    • Habis Melinda

      Kedves Kata!

      Ha terhes Önnek a fiú közeledése, akkor javaslom, hogy közölje ezt vele, s ha így sem ér célt, kérjen segítséget a szüleitől.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Sz. Anna

    Jó napot! 19 éves vagyok, rengeteg lehetőségem lett volna már, hogy elveszítsem a szüzességem, (fizikailag és mentálisan már úgy érzem, szükségem lenne rá), de valamiért minden fizikai szexuális kontakt rosszul esik, ha józan vagyok. Nem tudom, hogy ez mennyire normális. A férfiasabb vagy idősebb fiúk inkább váltanak kik belőlem félelmet és undort, mint érdeklődést. Az elmúlt évben rájöttem, hogy számomra lehetetlen a tinderes ismerkedés is. Nem emlékszem, hogy valaha is testileg bántottak volna.
    Üdv :Anna

    • Habis Melinda

      Kedves Anna!

      Önismereti munkával lehetne feltárni annak okait, miért esik rosszul Önnek a testi érintés.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • János

    Mit tegyek ha a 14 éves barátnőm drogozik?

    • Habis Melinda

      Kedves János!

      Egy ilyen kaliberű problémát nem szabad titokban tartani! Javaslom, hogy beszéljen a barátnőjével, s ha ő nem akarja elmondani, akkor szóljon Ön a szüleinek.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • S. Bettina

    Üdv
    Megismertem egy fiút akivel nagyon jól meg voltunk (csak kavartunk)de egy par hónapra rá alig keresett és Én valahogy a legjobb haverjával találkoztam és olyat csináltam amire nem vagyok büszke. Most újra elkezdtünk a fiúval beszélni és csalódott bennem
    Azt szeretném kérdezni hogy mit csináljak hogy könnyebben menjen a békülés?

    • Habis Melinda

      Kedves Bettina!

      Javaslom, hogy mondja el az érzéseit ennek a fiúnak, miért, mivel bántotta meg. Jó, ha elnézést is tud kérni az okozott fájdalomért!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Szandi

    Tisztelt doktornő!
    Párommal 1 éve vagyunk együtt. 3 hónapja költöztünk össze,a szülei házában éltünk.
    Minden szuper jó volt ,amíg el nem jött a karácsony. Sajnos nagyon sok mindent elszurtam,hibáztam. Halál eset is történt a családban. Az egyik reggel párom úgy ébredt fel ,hogy menjek el tőle,mert besokalt és nem bírja most tovább. Jelenleg szünetet tartunk. Én nagyon szeretem ,imádom őt. Bármit megtennék érte ,hogy minden a régi legyen,de ő csak egyszerűen azt mondja nekem ,hogy nem szeret és nem akar kapcsolatot most. Azt mondta egyszer még össze jöhetünk ,de ki tudja mikor. 1 hét eltelt azóta ,próbáltam nem keresni ,de sajnos nem bírtam ki ,őrületesen hiányzik nekem.
    Ön szerint mi lenne a helyes lépés ,vagy csak simán hagyjam őt lenyugodni?
    Válaszát előre is nagyon köszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves Szandi

      Remélem, hogy azóta már megoldódott a probléma. Amennyiben nem, önismereti munka keretében érdemes boncolgatni a kapcsolatuk kérdéseit, átgondolni, hogy van-e esély a változtatásra, vagy hogy milyen tényezők álltak a boldogságuk útjában. Minek érdemes egy másik kapcsolatban nagyobb figyelmet szentelni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Melinda

    Szép napot!
    Gyakorta kedvetlenség, álmatlanság, étvágytalanság, gyomorfájás, erős szívverés, szorongás, indokolatlan izomfájdalom, hirtelen jövő ingerültség, lehangoltság és erős fejfájás gyötör.
    A fej- és gyomorfájás, valamint az erős szívverés mögött semmilyen szervi probléma nem áll, a kivizsgálások alapján. Enyhe depresszióról lehet szó? Esetleg Ön szerint hogyan tudnék ezen javítani?

    • Habis Melinda

      Kedves Melinda!

      Javaslom, hogy keresse fel háziorvosát, részletesen számoljon be neki a panaszairól. A lelki tényezők vizsgálatához pszichoterápiás első interjú, vagy pszicho-diagnosztikai vizsgálat szükséges.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Timi

    Jó napot kívánok! 23 éves vagyok, 3 éve kapcsolatban, és hetek óta csak az jár a fejemben, hogy szeretnék kisbabát a közeljövőben. Párom kezdte mondogatni még nyár elején, aztán én is belekapaszkodtam, azóta megszállottan akarok gyerkőcöt! Közben tudom, hogy nem alkalmas, én még egyetemista vagyok és olyan betegségem van, amit nem szívesen adnék tovább, albérletben élünk amolyan átlagos fiatal párként. De néha már a sírhatnék kerülget, annyira akarom. Pedig nem unatkozom, egyetem mellett dolgozom, van kutyusom, amikor vele foglalkozom, kevésbé érzem szükségét a babának, vannak barátaim, oké minden. Csak ez a baba iránti vágy ne lenne ilyen erős… Merre tovább?

    • Habis Melinda

      Kedves Timi!

      Hogy miért erősödöt fel a baba iránti vágy Önben, önismereti munkával lehetne meghatározni. Ez az érzés kezelésében is segíthet.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K. Anna

    Kedves Melinda!
    Lelkileg tönkre tesz az a helyzet, hogy a férfi, akivel hónapokig intenzíven irogattam, egyik napról a másikra nem ír. Ő volt a kezdeményező, holott sokkal fiatalabb nálam, naponta irogattunk reggel, napközben és este. Szerelmes verseket küldözgetett naponta, szerelmet vallott nem egyszer. Teljesen belezúgtam és titkos szeretők lettünk. Aztán észre vettem, hogy utóbbi időben kevesebbet írt, de mindig azt mondta, hogy nem akarja befejezni a kapcsolatot, még mindig akar. Ehhez képest már 2 hónapja nem írt. Én nő létemre nem akarok futni olyan szekér után, amely már nem vesz fel, de könnyebb lenne, ha megmondaná, hogy ennyi volt, vége. Kértem is, hogy ha így lesz, mondja meg inkább, de ezt soha nem tette meg. Nem tudok tőle szabadulni, állandóan ő jár a fejemben. Szeretném kitörölni, de nem tudom. Lelkileg beteg vagyok, úgy érzem, nem tudok enni, lefogytam és semmi nem tud lekötni, ami azelőtt érdekelt. Mit tegyek, hogy el tudjam engedni? Köszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves Anna!

      Javaslom, hogy a gyászmunkához keressen pszichoterápiás segítséget, akár online.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Mária B.

    Kedves Melinda!

    Másfél éve vagyunk együtt a párommal, minden jól működik közöttünk. Pár napja vettem észre, hogy december eleje óta bejegyzi a naptárába, hogy mikor szeretkezünk a nevem kezdőbetűjével és a napszakkal. Ő nem tud róla, hogy észrevettem ezt. Ön szerint ez mit jelenthet? Nem merem megkérdezni tőle, hogy miért csinálja, nehogy azt gondolja nyomozok utána.

    • Habis Melinda

      Kedves Mária!

      Érdemes lenne átgondolni, hogy mitől tart, mi történne, ha rákérdezne erre. Azt gondolom, hogy kedvező hatású, ha tudnak ilyen intimebb témákról is beszélgetni, mert ez szükséges ahhoz, hogy jobban megismerjék egymást.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Tiszteltem doktornő,

    Azzal a problémával fordulok Önhöz, hogy a párom nem találja meg senkivel sem a közös hangot. Ha például elmegyünk a tátsaságba vagy eljön hozzám egy ismerősöm, akkor nem szól senkihez vagy elvonul. Társaságban ugyanez, senkihez sem beszél rajtam kívül, pedig már nem először találkoznak. Ők nyitottak a beszélgetésre/befogadásra próbálnak vele párbeszédet kezdeményezni,de nem igazán megvalósító… milyen probléma állhat ez mögött? Nem egy emberről van szó, azt még megértem, hogy valakivel nem jön ki,de, hogy senki sem jó, az nehezen felfogható számomra.

    Köszönöm szépen a választ, előre is!

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Sokféle oka lehet annak, ha valaki nem tud, vagy nem akar beszéldbe elegyedni másokkal. A háttérben akár különféle pszichiátriai kórképek is felmerülnek. Érdemes pszichiátriai kicsizsgálást kedzeményezni a tünet kapcsán.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • B,Zoltán

    Jó napot kívánok ! Olyan problémával küzdök! Lenne egy lány ! Amint meg láttuk egymást ,volt varázsa a dolognak! De viszont ő együtt él valakivel! És azon van ,hogy el költözzön ! Igazából nagyon meg kedveltem ! És látom valamilyen szinten az igyekezetét sokat dolgozik! És heti 2 alkalommal tudunk találkozni! Néha furcsán viselkedik! Furcsán beszél!” Elég kilátástalan a helyzetünk !” Én javasoltam hogy hagyjuk félbe ! De nem hagyta ! Minden erejével azon van ,hogy külön menjen ! Illetve jobban meg akar ismerni!

    • Habis Melinda

      Kedves Zoltán!

      Levele alapján azt gondolom, hogy aki szakítani akar, az tud. Vagy ha nem, akkor profeszszionális segítséget kér hozzá. A fura viselkedés talán abból fakadhat, hogy ő sem tudja, akar-e új életet kezdeni Önnel, vagy sem.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Tisztelt Doktornő!
    A nagymamám aki èdesapám anyukája volt már 3 ève meghalt, ami nagyon rosszul èr intett minket.Nagymamám nálunk lakott nagyon sokáig ès hirtelen hunyt el,nem volt beteg semmi.Amióta ő nincs èdesapámnak alvási nehèzsègei vannak ès amikor megkèrdeztük,hogy mi az amit èrez mièrt nem tud aludni akkor az volt a válasza,hogy ő azt gondolja azèrt lehet mert szerinte vigyáz az anyukájára.A kèrdèsem pedig az lenne,hogy ez mi okozhatja?Mit tudnánk neki segíteni?

    • Habis Melinda

      Kedves Névtelen!

      Az apukájának pszichológus/pszichiáter tudna segíteni az anyukája halálának feldolgozásában.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • L. Brigitta

    Szép jó napot!
    28 éves nő vagyok. Férjemmel(42) 8 éve vagyunk együtt, van egy közös fiunk. Férjemnek a kapcsolatunk kezdete előtt lett vége az első házasságának, 1 közös, ma már felnőtt fiú van. Az ex a mai napig a férjemet szereti és minden követ megmozgat, hogy a férjemet visszaszerezze, becsméreljen a hátam mögött, stb. A férjem nem tesz semmit, hogy ez megszűnjön, bár tudja, hogy mennyire megvisel. Belebetegedtem ebbe a helyzetbe, szinte paranoiás vagyok. Egyébként harmónikus a kapcsolatunk, szeretjük egymást, de nem tudok kilábalni ebből lelkileg, egy senkinek érzem magam. Mit tehetnék ez ellen?

    • Habis Melinda

      Kedves Brigitta!

      Javaslom, hogy a férjével közösen kezdejenek párterápiás munkába, hogy jobban tudja a kettejük érdekét kifelé képviselni, s Ön is biztonságban érezhesse magát ebben a kapcsolatban.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Tisztelt dr.nő.a férjemet el erte a kapuzarasi pánik.errol irtak teljessen ra illik amiket tessz.elmondása szerint nem találja önmagát,lett egy nála fiatalabb barátnője aki egyben munkatarsa is.erre szep lassan ra jöttem karácsony utan elmondtam neki hohy mit tudok.nem veszekedve szepen nyugodtan hogy hátha meg tudjuk beszelni.akkor azt mondta idot ker,ossze van zavarodva.szilveszterkor nagyon rosszul volt szenvedett lattam rajta gondolom a csajjal lett volna inkabb.szinte egésznap írogatnak egymásnak.mit tanácsol? Csináljam ugy mintha nem tudnam mikor is találkoznak titokba?

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Azt javaslom, hogy ne csukja be a szemét. Inkább pszichoterápiás segítségre van szüksége a férjénak, mintsem türelemre. Egyáltalán nem biztos ugynais, hogy rá fog jönni egyedül, miért vonzóbb a fiatalabb lány, s visszatér majd Önhöz.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Alexandra

    Kedved Melinda!

    24 éves vagyok. Jó családi háttérrel rendelkezem, gyerekkoromban sem történt szerintem megrázó trauma. A legkorábbi emlékem kb. 6 éves koromból van, amikor a hugom 1 éves korában kruppos volt és hajnalban szüleim felkeltettek, mert nekem kellett addig fognom a kishuhomat, míg a szüleim összekészülnek. Anyukám a fokotott izgalmak miatt össze ia esett. Erre nem úgy emlékszem vissza, hogy félelmetes volt, de minden esetre meg voltam ijedve, hogy mi fog történni a kishugommal. Mindig nagyon figyeltem, vigyáztam rá, sokszor bízták a szüleim rám, mikor már nagyobb voltam. Általános iskolás vagy középiskolás 9.es lehettem, amikor hajnalban felriadtam,hatalmas rémület fogott el, heves szívdobogás, izzadás. Abban a pillanatban, mikor ez az eddig szämomra ismeretlen érzés elfogott, az volt a következő, ami a gondolataimba jött, hogy nehogy bántsam a testvérem. Ekkor nem tudtam, hogy mi ez az egész állapot, mert nem emlékszem csak egy dologre, ami meghatározottan ez idő tájt történt: édesapám munkából hazajött szívinfarktus gyanús tünetekkel és konkrétan emlékszem, hogy rettegtem, hogy valamj baja lesz.
    Ezután volt egy időszak, hogy alig tudtam kezelni ezt a betöri gondolatot, hiszen a testvéremet mindennél jobban szeretem. Teljesen belelovaltam magam abba, hogy megőrültem, és rettentő kínzóak voltak ezek a gondolatok, szinte a fejemben minden lehetségea rossz forgatókönyv lejátszódott, hogy mi lesz ha, bäntani fogom,holott soha sem tenném. Ezután megismerkedtem a mostmár férjemmel és ezek a gondolatok háttérbe szorultak.
    A 2020as év nagyon nehéz volt. Februárban egy váratlan telefonhívással tudtam meg, hogy nagypapám hirtelen elhunyt. Teljesen kétségbe voltam esve, hogy mi lesz most az eddigi megszokott életemmel. Nagyon sokat jelentett számomra, kiskoromban is meghatározó szerepet foglalt el az életemben. Nyugalmat, biztonságot adott. Sokáig el sem hittem, hogy meghalt, csak hogy nincs itthon. De szakdolgozat és államvizaga előtt álltam, és hamar túl kellett lépnem rajta. Aztán ahogyan ezek lezajlottak, egy nyári nap hajlamban ismét előjött ez a felriadás, heves szívdobogás, izzadás stb. Emlékeztem, hogy volt már ilyen korábban és ugyan ez a gondolat jött elő, csak hogy nehogy bántsam a férjem, aki szintén az egyik legfontosabb az életemben. Úgy éreztem magam két hétig, mintha nem is én lennék, kétségbe voltam esve, hogy megőrülök. Aztán az eddig soha el nem momdott titkomat, elmondtam a férjemnek. Elmondhatatlanul megkönnyebbültem. Próbálom ezeket a gondolatokat kordában tartani, de úgy gondolom, hogy ez amiatt lehetett esetleg, mert nem hagytam elég időt a gyásznak és úgymond utólag jött elő. Már jelentősen jobb.
    Csak azt nem értem, hogy az éjszakai pánik milyen összefüggésben állhat azokkal a rémísztő gondolatokkal, amelyek szinte lejátszódnak a fejemben ezzel pánikot indítva saját magamban. Ön hogyan látja ezt, mi lehet a probléma? Már az is eszembe jutott, hogy mivel rossz dolgokat társítottam, az első pánikhoz, így automatikusan jöttek elő.

    • Habis Melinda

      Kedves Alexandra!

      Ezekre a kérdésekre nem lenne érdemes röviden válaszolni, hiszen önismereti munka hozhaja meg a várt javulást. Fontos tudni, hogy nem elég érteni a miérteket, valódi érzelmi munka szükséges a változáshoz, ami egy terápiás kapcsolat keretein belül képzelhető csak el.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Laura

    Boldog Új Évet kívanok!
    15 éves lány vagyok a barátommal interenet keresztül ismerkedtünk meg. Ő 20 éves, Sopronban lakik én meg Szlovákián. Nyár elején ismerkedtünk meg Augusztus 1.én találkoztunk először. Szeptember 14.én jöttünk össze. Szeptember 27.-től December 20.ig nem találkoztunk. Távkapcsolatban voltunk, soha nem voltam hűtlen. Egyik barátnőmnek szülinapo bulija volt és elcsattant csók egy fiúval akit már régebb óta ismertem. Anyukám azt mondta, hogy ez nem volt kapcsolat ami köztünk volt csak barátság, ezzel nyugtatom magam…Még mindig együtt vagyunk de persze nem mondtam el neki. Sokszor bennem volt, hogy el kell őt hagynom de mások érdekeit előbbre helyezem az enyéménél. Megesz a bűntudat. Mit tegyek?

    • Habis Melinda

      Kedves Laura!

      Szerintem nem érdemes hagynia, hogy mások befolyásolják Önt párkapcsolati kérdésekben. Inkább hallgasson a belső hangjára azzal kapcsolatban, hogy mi a jó Önnek. Tévedni sem szégyen, sokat lehet tanulni ebből!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Reni Berry

    Kedves Katinka,
    Pàrom első nője nagy mellű volt. Az enyem kicsi. Nagyon szeret engem, erzelmes, órákig csókolózunk de erekciós problemàja van a mellem miatt. Minden màs passzol közöttünk. Mit tegyek? Szeretem őt.

    • Habis Melinda

      Kedves Reni!

      Nem gondolom, hogy a mellmérete miatt lenne erekciós problémája a párjának, vagy ha igen, akkor ezt nem tudta még, mielőbb megismerkedtek volna?! Párterápia, vagy ha több kapcsolatban is előfordultak a szexuális problémák, egyéni pszichoterápia javasolt a párjának.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Üdvözletem, házas vagyok, viszont megismerkedtem valakivel, de a sex nem akar működi, mert merevedési zavaraim vannak, (a feleségemmel nincs) annyira szeretném hogy minden tökéletes legyen, de a végén nem működik. Hogyan lehetne ezt orvosolni? Válaszát előre is köszönöm.

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Levele alapján azt gondolom, hogy érdemes lenne átgondolni, hogy a feleségével jó a szex, miért akar mégis mással ágyba bújni. Mi hiányzik a párkapcsolatából és hogyan lehetne belecsempészni ezt/ezeket? Vagy megnézni a dolog másik oldalát, hogyha nem akar már a feleségével lenni, akkor miért nem válik el tőle?

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Peter

    Tanácsot szeretnék kérni a feleségem. Elhagyott volt pár vitának az évek során egyszer még össze is verekedtunk amit ő kezdett és a fejemszetutotte. Ezután 2 hónapig nem éltünk együtt aztán újra jovolt minden boldognak voltunk teljesen december 18 ig valaki ellenem uszitotta és azóta nem tudok beszélni vele talán válni akár de én szeretem és tudom higy ő is. Az ok féltékenység egy régi úgy ami akkor történt mikor külön voltunk de megcsalasrol nincs szó csak netes irogatasrol kérem ha tud adjon tanácsot nekem Ő a mindenem

    • Habis Melinda

      Kedves Peter!

      Ha rendbe akarják hozi a kapcsolatukat, érdemes volna párterápiába fogniuk. A gyakran változó, szélsőséges indulatok igen megterhelőek a legtöbb ember számára.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • T Gabriella

    Tisztelt Doktornő!

    A párom 12 év után szakított velem. Azt mondta, hogy nem képes elköteleződni és ez szétzilálja és ezért el kell mennie, hogy egyedül tisztázza magában a dolgokat. Megértettem, hogy el kell mennie, de mekkora esély van rá, hogy visszajöjjön?

    Köszönettel

    Gabriella

    • Habis Melinda

      Kedves Gabriella!

      Nem teljesen értem, miért éppen 12 év után jelentett nehézséget az elkötleződés a párja számára. Ezen kívül azt sem látom át, miben maradtak. Mire kellene várnia? Ha igényli, hogy négyszemközti keretek között beszéljünk erről, kérem keressen meg.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Ny Emese

    Szép Estét! Elnézést, hogy ilyen későn írok, de most friss az eset úgymond. Remélem kapok segítséget itt, nagyon meg vagyok rémülve. Anonim módon, de szeretném elmondani, hogy az a helyzet, hogy ma párommal vidékre utazunk 4 napra. Én ezt tegnap közöltem is anyukámmal(még vele lakom). Eleve láttam, hogy nem tetszik neki az ötlet (eleve már jo ideje életem minden döntését elképesztő negatívan s ellenségesen fogadja), de végül csak arra kért vegyek előtte kenyeret, mert ha nem tudna lemenni a boltba legyen mit ennie (évek óta minden vagy szinte mindennap én vásárolok, mivel mindig vmi egészségügyi problémára hivatkozva sajnáltatja magát s kiszolgáltatja magát, pedig nem is fekvőbeteg csak könnyű nyöszörögni, hogy jajj fáj a derekam jajj ez jajj az na mindegy is). Mondtam rendben van lemegyek majd előtte mielőtt indulnék a vonathoz(emiatt korábbra is állítottam az ébresztőt). Szépen nyugodtan már orak óta alszom, de egyszer csak felébredek hangos vízcsobogásra meg ajtócsapkodásra, amikor meg megkérdezem mi van semmi válasz. Olyan dührohama volt mint kb soha, s nem tudom, hogy tébyleg ilyen borzalmas lennék, hogy ezt érdemlem, hogy egész évi munkám után pihenni szeretnék párommal így kell viselkednie…Meg például első munkahelysm első napján mikor hazamentem öngyilkossággal fenyegetőzött ha megyek még dolgozni(nappali eladói munkáról volt szó, mielőtt úgy tűnne én kezdtem rossz munkába!). Tehát elnézést a hosszú leírásért..de kérdezem, hogy az 52 éves Rivotril függő anyukám ellen mit tehetnék úgymond? Milyen kezelés vagy valami kéne neki? Én alapjáraton testileg lelkileg egészséges lány vagyok, de ha ez sokáig folytatódik a sok stressz fel fog lehet emészteni!! Nagypn köszönök előre is mindent (közös tulajdonú panellakásban lakunk s én is nagykorú vagyok)

    • Habis Melinda

      Kedves Emese!

      Ha az anyja dühöngni kezd, mentőt lehet hívni hozzá. Ne hagyja magát érzemileg zsarolni! Az anyja felnőtt ember, aki meg tudja szervezni az életét, s ha nem, akkor szakemberek segítségére van szüksége! Önnek az önállósódásban pszichológussal való közös gondolkodás segíthet.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Regina

    Van egy baratom vagyis inkabb szeretom de rajta kivul nem vagyok kepes massal lenni ez azt jelenti hogy beleszerettem?

    • Habis Melinda

      Kedves Regina!

      Igen, akár ezt is jelentheti.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • G zsolt

    Helo
    Nemtudom h jo helyre irok e, de azert megprobalom
    Szoval volt egy lany aki szakitott velem, es en meg szerettem, akkor is ugyereztem h depresszios vagyok, utana volt meg egy lany, es vele azert szakitottunk mert nem tudtam csak ot szeretni, az exemet is szerettem
    Utana elkezdtem drogozni h jol erezzem magam, es most ha nem szivok akkor nem megyek emberek koze, a semmin elkezdek sirni, senkihez nincs kedvem, semmint nem csinalok csak fekszek egesznap, es ugyerzem h nem tudok szeretni
    Meg csak 16 eves vagyok, nem akarom igy leelni az eletem

    • Habis Melinda

      Kedves Zsolt!

      Fontos volna, hogy mielőbb szakszerű segítséget kérjen. Pszichológus felkeresése javasolt, akár iskolapszichológusához is fordulhat. Neki érdemes mindenről őszintén beszámolnia.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • B.Lara

    15 éves lány vagyok, hihetetlenül sok problémám van sajnos főleg magammal. Ami a legjobban zavar hogy mások elott(akik nem kozeli barátaim) fura vagyok, érdekesen beszélek, megbotlik állandóan a nyelvem, ugyanez ha emberek elé kikell állni pl suliba felelés
    Borzasztóan zavar mert így barátkozni is nehéz, a fiukkal se tudok olyan felszabadultan beszelgetni mint más lányok…
    Olyan ember előtt akinek akarok tetszeni vagy akarom h kedveljen elotte is borzalmasan gáz vagyok érezni rajtam hogy nem vagyok önmagam és zavarba vagyok és osszevissza beszélek
    Hogyan tudnám ezt megváltoztatni?
    Hogyan tudnék önmagam lenni? És hogyan tudnám ezt leküzdeni?

    • Habis Melinda

      Kedves Laura!

      Önismereti munka segítheti abban, hogy nyíltabb, spontánabb, önazonosabb legyen.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • C. Barbara

    Tisztelt Melinda! A 2. férjemmel hosszú évek óta élek házasságban. Voltak ezidő alatt problémáink, főleg az én első házasságomból származó gyerekeim miatt, akik ugyan már felnőttek, de igazából sohasem tudták ők elfogadni. Mi egymásnak nemcsak a házastársai, hanem barátai, bizalmasai, jó szeretői is voltunk. Viszont volt egy megállapodás köztünk, mégpedig a feltétlen őszinteség. Teszem azt bármelyikünknek is megtetszene valaki más, akkor tisztességesen odaállnánk egymás elé és elmondanánk a történteket, és kulturáltan megbeszélnénk hogy hogyan tovább. Kb. másfél éve vettem észre a férjem viselkedésében változásokat. Zárkózott lett velem, nem beszélgettünk, rossz kedvű volt, ha kérdeztem mi a baj, nem mondta meg, csak még idegesebb lett. Időnként elrévedezett, szenvedő-szerelmes verseket írt (amit azelőtt sohasem tett). Ezért, amikor dolgozott belenéztem a Facebook levelezéseibe és ott olyanokat találtam, hogy megfagyott a vér az ereimben! 2 kolléganőjével is levelezett. Az egyiknek naponta írta, hogy milyen gyönyörű, milyen csodálatos! Küldte neki a virágokat, imádlak szíveket stb. A másiknak pedig azt írta, hogy Szeretlek, hiányzol! Amire a hölgy azt válaszolta neki, hogy tudom, hogy szerelmes vagy belém! – Ez másfél éve volt. Azóta nem tudok ezen túllépni! Főleg, hogy a férjem is azt mondta, hogy a második hölgybe beleszeretett, de igazából nem akart egyiktől sem semmit! Azóta is együtt vagyunk, a munkahelyéről kilépett, a kapcsolatot nem tartja egyikkel sem, nap-mint nap biztosít arról, hogy nagyon szeret engem,… de bennem viszont valami megtört. Nem akarunk elválni, mert már középkoron túl lévő emberek vagyunk. .. de nem tudom azt hogy tudnám ezt a lelkemben lezárni? Ez az 50-s férfiak kapuzárási pánikja? Vagy plátói szerelem? Bármi volt is nagyon fáj! … és nem tudok tőle szabadulni!

    • Habis Melinda

      Kedves Barbara!

      Érthető, hogy nem tud megszabadulni ettől a fájdalomtól ehhez párterápiás munkára volna szükség. Egy megcsalás után a párkapcsolatot tudatosan lehet újraépíteni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • B. Boglárka

    Tisztelt Melinda!
    Az alábbi problémával fordulnék Önhöz: Párom és én együtt élünk, ő katonaként dolgozik. Felmerült, hogy jövő nyáron el kell utaznia egy másik kontinensre, ami azt eredményezné, hogy 3 hónapig nem találkoznánk. Ezidáig azzal nyugtatgatott, hogy majd én is vele tarthatok, azonban ma közölte, hogy szerinte ez kivitelezhetetlen lesz, hiszen saját magamnak szinte képtelenség lenne hónapokon át egy hotelszobát fizetni. A problémám tehát az, hogy szerintem nem normális amit ilyenkor érzek. Görcsben van a gyomrom már csak a gondolattól is, hogy én addig egyedül kell legyek és folyamatosan rámtör a sírás illetve egy nagyon rossz, depresszív hangulat, főként esténként. Nem tudom, hogy depresszió vagy más dolog állhat ennek a hátterében, hogy már előre így érzem magam ettől a dologtól. El sem tudom képzelni mi lesz ha valóban egyedül maradok hónapokra. Egyszerűen a gondolat, hogy üres lakás fogad ahogy jövök haza a munkából,már azt katasztrófaként élem meg. Nagyon megköszönném a segítségét.
    Tisztelettel,

    • Habis Melinda

      Kedves Boglárka!

      Abban, hogy jobban viselje ezt a szükséges szeparációt a párjától önismereti munka segíthet.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Niki

    Röviden :ma megtudtam, hogy csal a férjem. Nagyon szeretem s tudom ő is. Mindig kívánt most sűrűbben. Folyamatosan kimondjuk, hogy szeretjük egymást. Mégis megcsal. Nem tudom elmondjam neki, hogy tudom vagy csendben szenvedjek. Erős vagyok de nem ennyire.

    • Habis Melinda

      Kedves Niki!

      Szerintem sincs értelme csendben szenvedni. Hiszen a fájdalom nem ettől fog elmúlni! A bizalom helyreállításában és a kapcsolatuk újraszervezésében párterápiás munka segíthet.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • eva m.

    Jo napot kivanok. Problemem az hogy 7 eves kapcsolatban eltunk parom most elhagyott fiatalabb noert most vele jar egy honapja. Azelott is volt koztuk valami mikor mi egyutt voltunk egzsze megcsalt ezzel a novel.Azota nem tudtam bizni benne. De ujra kezdtuk ez egy evig se tartott. Parom 62 eves en 60. De felhiv napi szinten telefonon.Mit tegyek? Koszonom.

    • Habis Melinda

      Kedves Éva!

      Azt gondolom, hogy ha szakítottak, akkor nincs értelme annak hogy minden nap beszéljenek egymással, mert ez újra és újra sebeket tép fel Önben. A kapcsolat átgondolásában és lezárásában egyéni terápia segíthet.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • M. Orsolya

    18 éves vagyok, magamon ki tapasztaltam, hogy nimfomániával és depresszióval is küzdök. A nimfomániával kapcsolatban érdekelne az, hogy ezt hogyan lehet kontrollálni vagy hasonló?!

    • Habis Melinda

      Kedves Orsolya!

      Érdemes felkeresnie az anonim szexfüggők (SLAA) helyi csoportját, ahol részletes tájákozatást és konkrét segítséget is kaphat.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Noémi

    Jó napot!
    A párommal egy hónapja váltunk el. Több mint 4 évet voltunk együtt. Azt mondta, hogy már nem szerelmes, és sokszor boldogtalan a kapcsolatban. Mégis utána párszor találkoztunk, beszélgettünk. Bennem az érzelmek még nagyon intenzívek, próbálok a saját lábamra állni, és nem is ezzel van a baj. Csak érzem, hogy még szeretem, és hogy nélküle nehezebben megy. Ez az egy hónap jó volt arra, hogy rájöjjek a hibáimra, hogy kicsit magammal foglalkozzak, a lelkemmel. Szeretnék adni időt magamnak, és neki is. De nem tudom, hogyha ez az érzés nem múlik el bennem, akkor mondjam e el neki, s ha igen, akkor hogyan? Esetleg van e értelme annak, hogy rákérdezzek arra, hogy újra akarja e kezdeni?
    Válaszát köszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves Noémi!

      Azt gondolom, hogy ha bizonytalan, akkor érdemes előbb átgondolnia mi az ami nem működött jól a viszonyukban. Ez milyen okokra vezethető vissza, s hogyan változtatható meg. Mi az, ami tetszik benne, s amihez ragaszkodna. Ezután érdemes döntést hozni a további lehetséges lépséekről.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Szné Sz Anna

    Arra keresem a választ, hogy mért lehet az, hogy a testvérem mindenkit segít anyagilag( nagyon gazdag) még idegeneket is, csak a két testvérét nem?
    Jó a kapcsolatunk, mindig hozzám fordul a bajaival, meg is köszöni, hogy mindig számíthat rám…erre most karácsonyra pl.egy kis szobrot kaptam tőle.

    • Habis Melinda

      Kedves Anna!

      Erre a kérdésre kétféle módon kaphat választ. A gyorsabb az, ha rákérdez. A nehezebb pedig, ha önismereti munka segítségével átgondoljuk a családi kapcsolatok működését. Ha szeretne belevágni, kérem keressen meg.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Sz. Gizella

    Tisztelt Doktornő!

    A párommal 5 éve vagyunk együtt. Mindig is fontos része volt a sex a kapcsolatunknak. Naponta 1x van sex, a nehéz napokon is, megoldjuk. A párom igényelné naponta többször is, viszont én ennyit tudok “teljesíteni”. Műszakra járok dolgozni és a napi 1 alkalom még nekem is belefér, még én is élvezem. Mostanában szerinte elutasítom ha nincs meg a napi 2 alkalom, illetve ha egy nap is kimarad. Ezt egy ideje szóvá is teszi, mindig én vagyok a hibás, ilyenkor dühös, megsértődik, veszekedést provokál. Próbáltam beszélni vele szép szóval és veszekedve (sajnos amikor már nagyon megsért). Egyik sem vezetett sehova. Idáig ha naponta egyszer volt “nyugodt” napja volt, mostanában már nem így van. Mintha e körül forogna minden. Mindkettőnk munkahelye ugyan olyan stresszes, az életünkben nem történt hál’Istennek semmilyen nagyobb probléma! Nem értem a viselkedését.
    Válaszát elore is köszönöm! Gizella

    • Habis Melinda

      Kedves Gizella!

      A szex jó esetben nem pusztán feszültséglevzetés, hanem mindkét fél örömét szolgálja. Ha a kölcsönösség nehézséget jelent első sorban párterápia, másodsorban egyébi terápia szükséges.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Dóri

    Kedves Doktornő!
    Párom 27 éves férfi, és probléma az, hogy az Ő családja nagyon zárkózott, nem osztanak meg egymással túl sok dolgot. Ezt erősen beleviszi a kettőnk kapcsolatába is, például 2 évig félt elmondani, hogy van egy rossz foga. Nekem szokásom megjegyezni számára ha az utcán latok egy csinos nőt, ő pedig az ilyen dolgok miatt kellemetlenül érzi magát, törli még a pornós előzményeit is, pedig tudja jól hogy nem haragszom miatta, egyszerűen szégyenli. Mit tehetnék hogy változzon? Én nem szeretnék olyan kapcsolatban élni, ahol bármit titkolni kell a másik elől.

    • Habis Melinda

      Kedves Dóri!

      Szerintem fontos, hogy tudjon/merjen az elképzeléseiről beszélni a párjának. Ha azt érzi, hogy ez feszélyezi őt, s ezzel ő is egyetért, párterápia, vagy egyéni terápia jön szóba.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Norman

    Csalódást okoztam néha a barátnőmnek és nem tudom hogy mit tegyek.
    Tudna segíteni legyen szíves?

    • Habis Melinda

      Kedves Norman!

      A legtöbb esetben elegendő, ha elmondja neki, hogy sajnálja.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • L. Natália

    Kedves Dr. Nő!
    Egy olyan kérdésem lenne hogy van egy 3 éves kislányunk, és a párommal egyáltalán nem tudunk közeledni egymáshoz, sokszor már beszélgetni sem, mert a kislányunk meg üt minket, sír, és nem tudom már kezelni szinte, nem tudom miért csinálja ezt. Mit kellene tennem? Mi válthatja ki ezt belőle hogy nem közeledhetünk egymáshoz a párommal? Se egy puszi se egy ölelés. Mihamarabbi válaszát előre is köszönöm

    • Habis Melinda

      Kedves Natália!

      A kisgyermekek viselkedése még meglehetősen indulavezértelt, nekünk felnőteknek kell megtanítanunk számunkra a helyes dühkezelést. Javaslom, hogy ne hagyja a verekedést, továbbra is fejezzék ki szeretetüket egymás felé a párjával. Ha ez nem elegendő szülőkonzultáció, vagy családterápia jön szóba.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Anna

    Jó napot!
    Édesanyám kitalálta,hogy apám megcsalja.Minden egyes dologról amit ő erre utaló jelnek vett,kiderült hogy semmi ilyesmi nincs mögötte.Apám nem járkál el,mindenki akkor nézi a telefonját amikor csak szeretné.Anyám viszont továbbra is biztos benne,hogy apám csinált valamit. Kezd belebetegedni fizikailag és lelkileg is. Hogyan lehet ebből kijönni?

    • Habis Melinda

      Kedves Anna!

      A gyanakvás sok esetben kóros mértéket ölt, javaslom, hogy hívja fel az anyja háziorvosát és mondja el neki, milyen tünetek miatt aggódik.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • T. Ágnes

    Tisztelt Hölgyem/ Uram!

    Újabban azt vettem észre a 18éves lányomnál, hogy zavarja ha hozzáérek. Rákérdeztem és azt mondta, hogy ő nem ilyen ölelgetős, szeretgetős, és nem csak az én érintésem, hanem senki más érintését nem bírja elviselni.
    Nem igazán értem mi történt, hisz eddig, főként kisebb korában folyamatosan rajtam lógott, ölelgetett és a barátait is öleléssel üvözölte.

    Mi lehet ennek az oka?

    Válaszát előre is köszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves Ágnes!

      Érdemes lenne átgondolni, mik történtek Önök között, amik befolyásolhatják ezt. Elképzelhetőnek tartom azt is, hogy mások érintését elfogadja a felnőtt lánya, csak a szülői érintésre vágyik kevésbé. A részleteket négyszemközti keretek között lehetne hatékonyan átbeszélni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • HJ

    T Doktornő!
    Már korábban kérdeztem, de nem kaptam választ. Most rövidebb leszek. A férjemnél több mint 10 éve csak mindenféle szerekkel működik a szex. Ennek ellenére kizárólag ezzel foglalkozik. Szerinte ez kötelességem, aláírtam mikor hozzá mentem. 64 éves, szerinte a neten azt írják, hetente minimum egyszer kell. Folyton sérteget, megaláz, 5 éve rögeszmésen edz és fogyózik, azóta fiatal, szilikonnal töltött lányokat néz, 2 évig ilyennel edzett. Úgy tűnik engem rossz szóval élve, használ. Felizgul fiatal nőkön, aztán követeli a szexet, ami nem is megy. Folyamatosan pornót és fiatal pucér nőkét néz a neten, és pár baráttal küldözgetik egymásnak. Ezektől agresszív, és egy tesztoszteron bomba, annak ellenére hogy nem igazán megy probléma mentesen a szex. A nézett videók és képek szerinti rlvárásai vannak, de eszem ágában sincs teljesíteni. Szent este napján télapó ruhás pornót, és pucéran mellüket, feneküket rázó, terpesztő nőket kapott, és küldött. Szexpartner keresőtől kap névre szóló e-maileket,képekkel, elérhetőséggel. Szerinte ezek a dolgok természetesek, mindenki ezt csinálja, én vagyok a beteg, mert ezt rosszallom. Mi történik a férjemmel? Elviselhetetlen, kb 4 éve teljesen megvadult. Akkor kezdet fogyózni, vadul edzeni. Társaságban a bordás hasa a téma, és hogy milyen szép. Egyébként pedig kissé hajlott hátú, öregember lett belőle, helyenként a bőre ráncosan lóg Egyre vadabbul edz, egyre idegesebb. Azt mondja miattam, mert nem szexelek hetente. Képtelen vagyok rá, legalábbis hetente. Válni nem akar, így el kell viselnem a dühkitöréseit.

    • Habis Melinda

      Kedves HJ!

      Önnek nem kell elviselnie sem a bántásokat, sem pedig azt, hogy a párja megpróbálja szexuálisan kihasználni Önt. Ha Ön eldönti a válást, akkor neki nem lesz más választása, hiszen közös megegyezés nélkül is kimondják ezt. Amennyiben szeretne esélyt adni a kapcsolatnak, párterápiás munka megkezdésére van szükség, hogy igényeiket közelíteni tudják (nem csak a szexben).

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • H

    T Doktornő!
    Már korábban kérdeztem, de nem kaptam választ. Most rövidebb leszek. A férjemnél több mint 10 éve csak mindenféle szerekkel működik a szex. Ennek ellenére kizárólag ezzel foglalkozik. Szerinte ez kötelességem, aláírtam mikor hozzá mentem. 64 éves, szerinte a neten azt írják, hetente minimum egyszer kell. Folyton sérteget, megaláz, 5 éve rögeszmésen edz és fogyózik, azóta fiatal, szilikonnal töltött lányokat néz, 2 évig ilyennel edzett. Úgy tűnik engem rossz szóval élve, használ. Felizgul fiatal nőkön, aztán követeli a szexet, ami nem is megy. Folyamatosan pornót és fiatal pucér nőkét néz a neten, és pár baráttal küldözgetik egymásnak. Ezektől agresszív, és egy tesztoszteron bomba, annak ellenére hogy nem igazán megy probléma mentesen a szex. A nézett videók és képek szerinti rlvárásai vannak, de eszem ágában sincs teljesíteni. Szent este napján télapó ruhás pornót, és pucéran mellüket, feneküket rázó, terpesztő nőket kapott, és küldött. Szexpartner keresőtől kap névre szóló e-maileket,képekkel, elérhetőséggel. Szerinte ezek a dolgok természetesek, mindenki ezt csinálja, én vagyok a beteg, mert ezt rosszallom. Mi történik a férjemmel? Elviselhetetlen, kb 4 éve teljesen megvadult. Akkor kezdet fogyózni, vadul edzeni. Társaságban a bordás hasa a téma, és hogy milyen szép. Egyébként pedig kissé hajlott hátú, öregember lett belőle, helyenként a bőre ráncosan lóg Egyre vadabbul edz, egyre idegesebb. Azt mondja miattam, mert nem szexelek hetente. Képtelen vagyok rá, legalábbis hetente. Válni nem akar, így el kell viselnem a dühkitöréseit.

  • Marika

    Az apósom 2 éve halt meg, pár napja az egyik unokáját zaklatja olyan szinten hogy zárt osztályra került, közben a 6 éves unokám is vele álmodik már néhány napja és fél sír álmában. Mit tegyek segítsen!

    • Habis Melinda

      Kedves Marika!

      Javasolt gyrmekpszichológust felkeresniük, ha a gyermek sír éjszaka, vagy visszatérően rosszakat álmodik. Amennyiben nem rendszeresen fordul elő ez, elegendő, ha megnyugtatja éjszaka, nappal pedig segít levezetni a kicsinek a napközben felgyülemlett fursztrációkat.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Csaba

    Üdvözlöm.
    A párommal egy munkahelyen dolgozunk. Nekem jöttek ilyen szedüléses-depresszios problémák,tényleg nagyon rossz állapotban voltam. Erre a párom az egyik kollégájával váltott pár olyan üzit ami picit súrolta a féltékenység határát. Ez kb.6éve volt. Csak ezt pont akkor kaptam a hátamba mikor a padló legalján voltam,akkor úgy volt hogy végzek is magammal emiatt,annyira rosszul és rosszkor ért,de persze ahoz gyenge voltam szerencsére. És emiatt gyűlöltem meg azt az embert annyira! Azóta gyerek,párom most jött vissza dolgozni,és beindult nálam ez a féltékenység ismét. Jó ötlet lenne beszélni az illetővel,kicsit barátkozni úgymond vele,hogy letudjam ezt győzni? Más ötletem nincs és nem akarom elveszíteni emiatt a családomat! Ez segíthet hogy megnyugodjak? Mert azóta gyűlölöm az illetőt,de ha ez változna talán sikerülne túljutnom ezen! Nagyon szépen köszönöm.

    • Habis Melinda

      Kedves Csaba!

      Egyéni terápia megkezdését javaslom, hogy jobban tudja kezelni a féltékenységet és az egyéb érzéseit.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Girl24

    Tisztelt Doktornő!
    A barátommal fél éve együtt vagyunk. Home office-ban dolgozom, ő pedig most munkanélküli. Így minden napunkat ( pár nap kivételével) együtt töltöttünk. A napokban nagyon sokat telefonozott, mindenhova vitte magával és keveset is foglalkozott velem. Majd lebukott, hogy egy lánnyal beszélgetett. Amikor rájöttem nagyon zavarban volt és összevissza beszélt. Amikor számonkértem csak annyit mondott hogy nyugodjak meg. Majd másnap reggel közölte, hogy túl sokat voltunk együtt és nem tudja hogy szeret-e még. Nagyon bánt hogy “soknak érzett” mégis kevés is voltam, ha a lánnyal is beszélt. Sok önismereti könyvet olvastam már,de még mindig az én hibámnak tartom, hogy túlságosan ragaszkodtam hozzá. Amikor elváltunk még azt mondta, szeret de nem tudja lehet csak pár nap szünet kell és hiányzok majd neki. A becenevemen szólított és megfogta a kezem , megölelt. Persze azóta nem keresett és biztosan kell most a magány neki. Olyan mértékű veszekedéseink sosem voltak. A legjobb barátjának tartott. Természetesen nem tudom elengedni.
    Várható még Ön szerint, hogy újra meg akarja próbálni majd? Sajnos ez nagyon töredék infó amit leírtam. De nagyon el vagyok keseredve..

    • Habis Melinda

      Kedves Girl24!

      Javasolt önismereti munkába fognia, hogy el tudja engedni az olyan társat, aki nem arra vágyik, amire Ön, vagy akivel lehetetlen a közös célok formálása.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K Borbala

    Lehetséges, hogy valami betegségem van, mert egyszerűen szerelmes vagyok de sose vagyok benne 100%-osan biztos.

    • Habis Melinda

      Kedves Borbála!

      Miből gondolja, hogy ez betegség?

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Miért, van az hogy a Férjem bunkón viselkedik velem én azt nem tűrőm el, és nem is állok úgy hozzá és ő mindent rám akar fogni hogy én viselkedek vele barom állatként, azért mert nem úgy van ahogy azt ő szeretné!!

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Fontos volna önismereti munkába fognia. Csak így értheti meg a férje viselkedését és tud elhatárolódni hatékonyan a bunkó viselkedéstől.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Mmm07

    Jó napot..
    Ez a dolgot már egy ideje észre vettem magamon.. nem tudom hogy kell reagálni dolgokra(pl: ha felköszöntenek, ajándékot adnam, veszekedéaben vagyok) egyszerűen csak nem tudok reagálni és kellemetlenül érzem magam.. ezen kivül nem tudok párkapcsoatban lenni mert rosszul érzem magam tőle.. kínosnak és szomorúnal érzek mindem helyzetet és állandóan rosszz kedvem lesz.. de ha a kapcsolatnak vége jobban leszek..és nem bírom ha megérintenek.. utálom és megijedek tőle.. mi lehet a gond velem?

    • Habis Melinda

      Kedves Mmm07!

      Javaslom, hogy kezdjen pszichoteráspiás munkába, hogy megértse a saját működését az emberi kapcsolataiban és azokon kívül is.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K Katalin

    Kedved Melinda! Az egyik ismerősöm ételfüggő. Évek óta sehogyan sem tudok neki segiteni. Mit tanácsol? Van esélye megszabadulni? Miért nem sikerül neki?
    Előre is köszönöm a válaszát.

    • Habis Melinda

      Kedves Katalin!

      A különféle étkezési zavarok pszichoterápiásan jól kezelhetők, de gyakran emellé gyógyszeres terápia is szükséges. A házi “terápia” nem hatásos.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • T Andrea

    Kedves Doktornő! 23 éve vagyunk együtt a párommal, 2 kiskorú gyermekünk van. Párom habitusa:nagy hangú, kioktató. Minden összekapásnál kicsit emiatt kiábrándulok belőle.Nem tudom már ezért úgy szeretni, mint régen..Persze mindig bocsánatot kér ,de az kevés..a szex sem működik köztünk rendesen, persze hianyzik a lelki alap. Lehet ezen segiteni, Jó lenne még szerelmesnek lenni ,de “szenvedek”igy ebben a kapcsolatban.Köszönöm válaszát:TAndrea

    • Habis Melinda

      Kedves Andrea!

      Igen, párterápiás munka tudna segíteni újraéleszteni a szenvedélyt a kapcsolatukban.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • D Tünde

    Tisztelt Doktornő! A párommal kaptam a négy gyerekét, két anyától. Nincs értékrendjük, karácsony sem karácsony. Csak végzem az asszonyi munkát, ők esznek, tv.nek, fordított életet élnek! Apa majomszeretettel szereti őket, pedig már nem kicsik. Sűrűn itt vannak és ez mindig konfliktust okoz! Nincs szavam, nincs közös élmény. Nincs hova menjek a covid miatt nincs munkám. Fikciókban élek, keresem a hibáimat! Köszönöm! Tünde

    • Habis Melinda

      Kedves Tünde!

      Javasolt a kialakult helyzet miatt családterápiát kezdeményezniük. Ha a válás mellett döntött, a helyi önkormányzatnál igényelhet anyagi segítséget.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • U. Martina

    Jó napot kívánok. Már jó ideje nem érzem magamat jól a bőrömben. És ezt a külvilág is megszenvedi. A múltban sok minden történt velem amit nem teljesen tudtam meg emészteni. Én úgy gondolom,hogy emiatt nem érzem jól magam a jelenben. A párommal nem jövök ki túl jól,gyakran okozok neki fájdalmat és szenvedést pedig nagyon szeretem. És sokszor még én sem értem hogy miért tettem azt amit. Néha enyhe depressziót érzek. Meg nagyon erős hangulatingadozást. Ön szerint ez mitől lehet? Előre is köszönöm válaszát.

    • Habis Melinda

      Kedves Martina!

      Hogy mitől lehet ez, pszichodiagnosztikai vizsgálat derítheti ki. Javaslom, hogy kezdjen pszichoterápiás folyamatba, hogy közérzete ismét jó legyen.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Mazsola2020

    Kedves Doktor Nő!
    18 éve van viszonyom kisebb, nagyobb megszakításokkal egy nálam 12 évvel fiatalabb férfival. Végig csináltam vele egy házasságot, mint második de már 4 éve elváltak, részben emiatt is. Akkor megbeszéltük, hogy elvagyunk továbbra is egymással (szex és barátság) mert ő nem szeret úgy, ahogy én őt. Egy dolgot kértem, ha komoly kapcsolata lesz, szóljon, mert akkor én nem folytatom tovább. Nem akarok többé második lenni. Erre, 3 hete kiderult, hogy nem rég gyereke született és ősszel megnosult. Teljesen kiborultam, hogy bő 2 évig titkolta a kapcsolatot. Azt mondta nem akart megbantani. Csúnyán osszevesztunk és kidobtam. Azóta rajott, hogy igazából engem szeret csak nem merte bevallani magának és kérte, hogy vegyünk igénybe parterapiat. Tegyük rendbe az életünk. Tudjuk meg mi ez a se veled se nélküled kapcsolat. Én hajlandó lennék rá, de van ennek így értelme még?

    • Habis Melinda

      Kedves Mazsola2020!

      Szerintem annak is van értelme, hogy a lezáráshoz és annak is, ha az újrakezdéshez kérnek párterápiás segítséget. A se veled, se nélkülded dinamika megértése mindenképpen előre vezetne!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Edit

    Kedves Doktornő!
    A mi esetünkben 12 éve alkotunk egy párt,van 2 gyermekünk. A férjem a kapcsolat 7 évében egy tőle több mint 10 évvel fiatalabb lánynak tette a szépet a facebookon.Akkor véletlenül az egyik üzenetet láttam.Bejelentkezve maradt a gépen,azt hittem az én oldalam.Teljesen lezsibbadtam,mert kapcsolatunk kiegyesnsúlyozottnak tünt. Kérdőre vontam. Nem volt mit tagadnia,ő hajtott a lányra. Együttmaradtunk,a lánnyal állítólag nem tartotta a kapcsolatot.Törölte ismerősei közzül. Amióta lehetősége van, kódolja a telefonját.Eddig ismertem a kódot,és egy alkalommal,amikor enyhén becsiccsentett,kapott egy sms-t.Ő aludt én meg mint aki sejt valamit,megnéztem.Most másodszor a 12 év alatt.Ismét egy nőnek írt,mikor beszélhetnének.Stb.Nem volt benne semmi személyes,de a szám nem volt a névjegyzékében.Kérdőre vontam még akkor este.Olyan állapotban volt,hog, alig bírta a szemét nyitvatartani,de rögtön fenyegetett,hogy nekem jön. Másnap mint aki nem emlékszik semmire,úgy tett.Estére nem bírtam magammal,rákérdeztem.Nem mondott semmi konkrétat.Azóta új kódja van,vig,áz rá,hogy ne is lássam.Először azt mondta,hogy azt hitte,hogy nem szeretetem.Pedig ő goromba sokszor velem.Azt mondta hogy ő szeret. Engem azóta sem hagy nyugodni az egész,ha rákèrdezek,hogy mit akart tőle,tegnap azt mondta,hogy már nem emlékszik.Mit csináljak?Napont mondja,hogy szeret,azóta 2 hete nem ivott.Elég könnyen maga alá zuhan.A tesztoszteron szintje elég ala sony,de ha nem iszik,nem cigizik,akkor sokkal jobb.A házaséletünk is jó,de több hónapon keresztül megállja a fogyasztásukat,majd visszaesik. Az eset óta többet közeledik felém. Mondtam neki beszélgessünk többet,menjünk párterápiára. Én csak a családomnak élek.Az utóbbi 2 hónapban tornázok,egy kicsit fogytam is.Nem voltam kövér,de még csinosabb szeretnék lenni. Mit csináljak?Én is kódoljam a telefonom?:)

    • Habis Melinda

      Kedves Edit!

      A párterápia jó ötlet. Levele alapján sajnos felmerül, hogy a párja alkoholfüggő lehet, ami ha így van, komplex addiktológiai kezelést igényel.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves Doktornő!
    Van egy hozzám közel álló személy, aki pár éve nagyon megbántott, nagyon ronda dolgokat vágott a fejemhez. Azóta nagyjából rendeződött a dolog köztünk, bocsánatot is kért. Viszont én a mai napig nem dolgoztam fel, sokszor eszembe jut. És most ez a személy bajban van, sokszor sír, panaszkodik. Én viszont nem tudom sajnálni, ronda dolog tőlem, de úgy érzem visszaütött rá, ahogy viselkedik. Ettől lelkiismeret furdalásom van, nem akarok rosszindulatú lenni. De mégis, ez normális, hogy így érzek? Egyébként sajnos ha engem valaki egyszer úgy igazán megbánt, akkor azt megjegyzem. Nem állok bosszút, de onnantól máshogy kezelem. Ezt a személyt viszont nem szabadna, mert szinte napi kapcsolatban vagyunk, nem tudok eltűnni az életéből. Köszönöm ha válaszol!

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      A harag kezelését lehetne javítani ebben az esetben, hogy kapcsolatai kiegynesúlyozottabbak lehessenek. Hibázni ugyanis minden ember szokott, jó ha ebből tanulni lehet!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • T. Klaudia

    Tisztelt Habis Melinda!
    Nagyon érzékeny vagyok már kiskorom óta, sokszor sírtam kisebb dolgok miatt is. Voltak azonban abba nem maradó nevetőgörcseim is. Volt hogy egyszerre sírtam és nevettem. Eddig még nem foglalkoztam vele igazán, mert annak tudtam be, hogy biztos csak érzékenyebb vagyok a többieknél. A kamaszkorom során rengeteg hangulatingadozásom volt, úgy tudom, ez normális. 19 éves vagyok, lassan 20 felé jobban szembetűnik az, hogy egyszer dühös vagyok, majd sírok végül nevetek vagy nevetni kezdek, végül sírásba megy át. Történt velem az is, hogy a párommal szeretkeztünk, majd elkezdtem zokogni a boldogságtól. Ez mennyire normális?
    Válaszát előre is köszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves Klaudia!

      Hogy ez mennyire súlyos szakvizsgálat döntheti el. Javaslom, hogy keresse fel háziorvosát, aki pszichiáterhez irányítja ennek céljából.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Sz Karin

    Kedves Doktor Úr!A legjobb barátnőm miatt írok…nagyon aggódom érte..régebben pszichológus segítségét kérték,de nem igazán segített neki..rosszabb lett..felzaklatta úgymond..az a helyzet,hogy gyakran vannak szorongásai,fél bárhol bárki közelében és a nap folyamán csak simán rá törnek a félelem érzetek egyes pillanatokban.Az a helyzet,hogy sokat bántották,a családjában rengeteg probléma van …a barátai az iskolában lelkileg gyötörték és egyetlen embert akit a világon a legjobban szeretett 6 éve elvesztette…bántotta magát és úgy érzi nincs sok hátra neki…nagyon aggódom érte ő sosem volt ilyen…amikor valamit elmondok neki sosem emlékszik vissza,figyelem zavarai vannak,a szíve és a gyomra gyakra összeszorul..elkezd izzadni és jön a félelem érzete.Attól tartok depresszióban szenved…teljesen elhanyagolja magát és látja magát úgy mint másokat ..kérem segítsen,köszönöm

    • Habis Melinda

      Kedves Karin!

      A barátjának pszichiáter tud segíteni. Az is jó, ha elmondja panaszait a házoirvosának, aki tovább tudja irányítani a megfelelő helyre.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • B. Zsuzsa

    Üdvözlöm.
    Egy lángoló szerelemmel indult a kapcsolatunk a párommal.Van egy 2 és fél éves gyerekünk is,akit 10 hónapja egyedül nevelek.Sokat veszekedtünk és elköltözött.Hónapokig azt igérte,hogy visszajön.Nem jött.De azt mondta közben,hogy szeret és hianyzom neki.2 hónapja nem kérdezek nem írok neki semmit.Vártam.Nem zaklattam.Most karácsony előtt magam alatt vagyok,ezert megkérdeztem,hogy szeret e még,azt válaszolta,nem utál.A gyermeke anyja vagyok,de jól elvan egyedül.
    Nagyon bízom a kibékülésben ennek ellenére is.Ön szerint Bízhatok?Tul kellenne lépjek rajta?Nem megy.10 hónapja nem megy.
    Köszönóm a válaszát.

    • Habis Melinda

      Kedves Zsuzsa!

      A túllépésbe önosmereti munka segíthet. Ha szeretne belevágni, kérem keressen meg!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Iván

    Udv.
    13 éves vagyok (fiu). 3.-ba megismertem egy lanyt véle nagyon szoros baratsag alakult ki de 5.-be másik osztályba mentem,de ugyan abba az iskolba. 5. Óta romlott ez a barátság,de ilyenkor én eljöttem valami nagyk erős érzést elkeztedd tetszeni, emiatt nagyon sokszor összevesztünk de aztán mimig kibékültünk. Ő nem szeretne semmi szoros szerelmet. Elmondtam neki az összes erezésemet, de semmi azt mondta hogy Soha nem lesz esélyem nála. Ez nekem nagyon fájt. Nem tudna nekem segíteni valamilyen módszer mit írjak hogyan stb.

    Nagyon fontos számomra ez a lány!

    • Habis Melinda

      Kedves Iván!

      Azt gondolom, hogy ha a lány azt mondta Önnek, hogy nem akar szerelmet, akkor ezt akármilyen nehéz, el kell fogadnia.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Dóra

    Üdvözlöm! Másfél éve vagyunk együtt párommal, korán hozzám költözött de ez egyik napról a másikra történt észre sem vettük. Nagyon jól meg voltunk addig amíg volt normális munkahelyem. Munkanélkülin voltam nagyon sokat segített támogatott mindenhogy egy rossz szavam nem lehet rá! Azonban itthon sok volt nekem teljesen ki fordultam magamból mindennapi kérdésekkel halmoztam el “ meddig bírja ezt ?” “Szeret meg ?” “ jó velem élni ?” Stb besokallt elment elköltözött pár hét után kibekultunk újra kezdtük most ismét nálunk élünk de neki lett egy alberlete, és valahol bánt hogy anyagilag nem állunk jól mert fizeti az albérletet de ott se vagyunk ő se mert mindig nálunk ahol eddig éltünk egy éven át és nem tudom h h tudnék a témához közelíteni ? Magunkon szeretnek segíteni h anyagilag is jobb legyen … csak nem szeretném ha ezzel azt hinne hogy én türelmetlen vagyok vagy megint épp kombinalok és ilyeneken agyalok … mert mikor kibekultunk annyit mondott mindent szép lassan akar felépíteni azt ami eddig volt hogy együtt éltünk …

    • Habis Melinda

      Kedves Dóra!

      Javaslom, hogy ossza meg az elképzeléseit a párjával. Ha elmagyarázza mit miért gondol, vagy szeretne, nem fogja türelmetlennek találni Önt!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • T. Tamás

    Szép napot kívánok Doktornő!
    Már régebb óta nem érzem magam túl jól a bőrömben, 18 éves fiú vagyok és 9 hónapja jöttem össze a barátnőmmel. Ez előtt sokszor volt hogy este csak sírtam és úgy aludtam el, mert a múltbeli hibáimon gondolkodtam. Mindig azon gondolkodtam hogy régen sokkal jobb volt minden, még fiatalon. Több időt voltam a szüleimmel. Nagyon sok mindent megkaptam tőlük, de mindig azt kérdezgettem hogy minek és hogy miért kaptam ezeket, mivel érdemeltem ki és hogy igazából ez nem is kellett volna nekem, nem érdemeltem meg.
    Mikor barátnőm lett ezek a gondolatok elmúltak, de mostanában egyre többször visszatérnek. Az a kérdésem, hogy ez normális, és ha nem akkor van erre valami tanácsa hogy ezek a gondolatok elmúljanak?
    A barátnőmmel egyébként nagyon jól megvagyunk, nagyon boldogok vagyunk együtt. Előtte nem volt kapcsolatom, ezért sokszor szomorú voltam, higy nem fogok találni soha senkit.
    Válaszát előre is köszönöm!

    • Habis Melinda

      Kedves Tamás!

      Az érdemtelenségi, vagy máshogy megfogalmazva a bűntudati érzések önismereti mnkával érthetőek meg és kezelhetőek hatékonyabban.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves doktornő!

    Elég nehéz helyzetben vagyok mivel bekerült az életembe egy olyan férfi aki egyáltalán nem egy könnyü eset és nem lehet rajta kiigazodni
    Van közöttünk jo pár év korkülönbség de azt mondta hogy öt ez nem zavarja mert ha zavarná akkor nem jelent volna meg velem nyilvánosan.
    Mikor először meglátott engem akkor nagyon nézett ,én is öt mert részemröl szerelem volt első látásra,a városban többször is elmentünk egymás mellett véletlenül akkor is nagyon zavarban volt.Egyszer ugy adódott hogy egy étteremben pont ott volt az egyik barátjával akit én régóta ismerek ,az pedig oda hivott az asztalhoz hogy üljek le és vacsorázzak velük.
    A vacsora alatt sikerült a férfi nevét megtudnom és vettem a bátorságot és bejelöltem a facebookon.
    A képeimet napi szinten lájkolta mig egyszer rám irt igy kezdtünk beszélgetni.
    A randira is sor került,nagyon tisztelettudó volt velem,egy ujjal sem probált hozzám érni csak annyit kérdett hogy állok a férfiakkal mig én elmondtam hogy nekem még nem volt párom soha. Erre ö nagyon meglepödött.
    Leadta a telefon számát és azt mondta amikor csak szeretném öt látni szivesen jön és találkozzunk tehát rám hagyjta a randik megszervezését
    Egy alkalommal én bevallottam hogy többet érzek
    erre azt felelte hogy ne féljek mert nem utasitott vissza csak neki kell idő hogy jobban megismerjen mert sokat nem tud még rolam,meg hozzá tette hogy eddig azért nem probált hozzám érni ilyen rővid idő elteltével mivel akkor lehet én azt gondolnám hogy ö csak egy éjszakát szeretne tölem.
    4 honap telt el és még mindig itt tartunk hogy találkozzunk,beszélgetünk de semmi több,mikor megprobálom megsimogatni a hátát zavarban van ,vagy csak simán néz és mosolyog és nem tudja mit mondjon
    Egy elég félénk ember az tény,több embertöl is ezt a véleményt hallottam
    A többi tapasztalatomat vele kapcsolatban mióta járok ki vele reggelig tudnám mesélni egyszóval ugy érzem mostanában menekül elölem ami nagyon bánt aztán csak visszajön és felkeres. Fél megismerni a szüleimet az okát nem tudom miért
    Egyszer nagyon kedves egyszer tartozkodó
    Ki szeretném kérni az ön véleményét ezzel kapcsolatban mert fogalmam sincs hogy mit érez
    Van esély rá hogy idővel ő is kezdjen lépni felém ?

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Persze, esély bármikor lehet. Attól függ, hogy ő mit szeretne. Érdemes erről beszélgetniük egymással.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves Doktornō,

    nem igazàn èrtem magamat lassan 40 vagyok ès sehol sem tartok van egy sùlyos problèmám szerintem amit nem èrtek!Mindig magam ellen dolgozok hogy ne legyen jò majd mikor megtörtènik a baj akkor meg sajnàlkozok hogy jaj mi törtènik mièrt nem sikerül nekem ez az stb èn ezt nem èrtem tudom hogy mi lenne a jò tisztában vagyok vele erre mègis magam alatt vágom a fàt! Gondolom a választ nem itt, pàr karakteres válasz után fogom megtudni de nem lenne rossz valamit is megtudni ami egy jò ùtra terelne!

    Üdv Miklòs

    • Habis Melinda

      Kedves Miklós!

      Szerintem nagyszerű, hogy felfigyelt erre az ismétlődésre! Önismereti munka lehet a segítségére abban, hogy jobban megértse ezt a mintázatot és hatékonyan felvegye a kesztyűt vele szemben.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Anett

    Kedves Melinda!

    5 éve vagyok együtt a párommal. Gyorsan beleugrottam ebbe a kapcsolatba, állapotos lettem és kiköltöztem hozzá Németországba. Szülés elôtt màr nagyon durván bánt velem, közben a szülőágyon is lejáratott s utána a kisbabámmal hazamentem, nagyon durván bánt velem. El kellett szöknöm, mert rettegtem tőle. Elmentem éjjel a gyerekkel barátokhoz. De ő gyorsan megtalált, jóvá akarta tenni, meg is kérte a kezem. Sok gondolkodás és nem volt más lehetőségem, visszamentem hozzá. Rokonom megfenyegetett, hogy vagy gyorsan döntök, vagy letesz rólam. Aztán utána se volt jobb. Sok idő után eljegyeztük egymást. Ösdzeházasodtunk. Most csak takarítóként dolgozok. Úgy gondoltam ez maradok a szakmában, mert semmire sem vagyok való. Aztán összeszoktunk. Megismertük egymást. Jól megélünk egymás mellett, csendben. Az érdeklődési körünk nem igazán hasonló, ő sokat dolgozik, én elégedetlen vagyok magammal sokszor. A tanácsaimat nem igazán hallgatja meg, mikor szüksége volna rá. Pl. vegyen egy sálat, meg ne fázzon. Ha vettem neki jegyet masszázsra, azt se váltotta be. Én festettem ki az egész lakást. Én kényszerítettem, hogy ápolja magát, mert nem szerette, hogy ezt elvárom. Most már hozzá szokott a testápoláshoz, meg ahhoz hogy játsszon a fiával is. Szex ritka de inkább nincs.Ő türelmes most. Jobb ember lett, én viszont elviselhetetlen lettem. Kiharcoltam its. owning n I woke up n do you know what I am thinking. a helyemet, miután elnyomott. Most beszélgető viszonyban vagyok egy barátommal, akivel idő közben érzelmeink támadtak egymás iránt. Most úgy érzem, a két szék közé csúsztam. Mindkettő megért, támogat. Az új férfi felkeltette bennem az alvó énemet, aki hisz magában. Már majdnem teljesen eldöntöttem, hogy keresek egy rendes állást, és talán ki is költözök a gyerekkel. De a férjem észrevette, hogy távolodok, ezért most odafigyel rám. Most elbizonytalanodtam. Nem tudom, mit tegyek. Nem tudom, mit érzek. Talán szeretetet.

    • Habis Melinda

      Kedves Anett!

      Levele alapján javaslom, hogy fogjon önismerti munkába. Ennek segítségével gondolja át, mire vágyik legjonkább, s ezt hogyan lehetne megvalósítani.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Z.Nato

    Tisztelt Doktor Nő!
    Olyan problémával fordulok Önhöz,hogy 3hete levagyok törve nagyon,szorongok majd ràm jön a remegés és a síràs,éjszaka alig tudok aludni,folyton jár az agyam.Étvàgyam nagyon kevés.Munkahelyemen problémàk alakultak ki,nem érzem magam ott jól,gyomoridegem ,hányigerem van minden reggel.Az emberek tàrsaságàt kerülöm,hazajövök egyedüllétre vàgyom.Van egy pàrom,akivel a kapcsolatunk ingadozó.Egyik nap szép másik nap rossz,én szeretem ,közel engedtem magamhoz,de ugy érzem ezt nem kapom vissza felém írányulva.Nem válal fel,nem igazán kapok figyelmet,nem tudunk leülni és megbeszélni a gondolat.Nem tudom mi lenne a helyes út,mit tegyek.
    Előre köszönöm a válaszát!

    • Habis Melinda

      Kedves Z.Nato!

      Javaslom, hogy keresse fel mielőbb háziorvosát a tünetekkel. Érdemes ezután lelki munkába is belefognia!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • anonim

    Jó napot Doktornő. 17 éves lány vagyok, a fiú másfél évvel fiatalabb tőlem. A panaszom az lenne hogy, egy 13 hónapos kapcsolatomnak 3 hónapja lett vége. Vannak nehezebb és boldogabb pillanataim. Kijelenthetem hogy valamennyire toxikus kapcsolatban voltam. Talán jó ember rossz időben. Ez a megfelelő leírás. A napokban tett ki képet egy új lánnyal. Hirtelen ért pedig tudtam róla. Nemtudok tovább lépni, és folyton visszaesek a legmélyebbre. Mindig abba reménykedem hogy visszajön, mert havonta 1x felhív lelkis dolgokkal amiket csak velem tud megbeszélni. Nemtudom mi lesz velem.

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Fontos, hogy egy Önhöz közelálló, mebízható felnőttel beszélgessen a nehéz érzéseiről. Mi az, amit nehéz elengednie abből a kapcsolatból? A rendszeres beszélgetések felfüggesztése javasolt, amíg el nem gyászolja a szakítást.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves Doktornő!
    Egyetemista vagyok és nagyon megvisel az egyetem. A sok taulás, monotonitás… Nincs idő kikapcsolódni. Most épp szünetünk van, hazautaztam a családomhoz, de úgy érzem, most is folyamatosan tanulnom és ismételnem kell, hogy jó jegyeket szerezzek. Mindezek mellett a magánéletre sincs sok időm. Gyakran magányosnak, elhagyatottnak érzem magam, úgy érzem, a barátnőim elhanyagolnak (szingli vagyok). Ebben a szituációban elkezdett hiányozni a volt barátom és mivel a szüleim városában lakik, úgy gondoltam, hogy ráírok. Többször szakítottunk már, az utóbbi 2 évben félévente/évente rá írtam, rájöttem, hogy eléggé hiányzik és kicsit megbántam, hogy szakítottunk. Mindig beszélgettünk pár hétig, de csak felszínes dolgokról, aztán elhalt a beszélgetés. Úgy éreztem, hogy próbál udvarias lenni, de már nem érdeklem. Mit gondol, ebben a szituációban érdemes újból megpróbálnom, hogy ráírok? Furcsa módon mindig Karácsony-táján kezd el hiányozni, talán mert sok emlékem van vele ebből az időszakból. Ha ráírok, milyen stratégiát állítsak fel, hogy megtudjam, érdekelné-e, hogy összejöjjön velem újból?
    Előre is köszönöm kedves válaszát,
    Hanna

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Levele alapján azt gondolom, hogy nem az exével kellene kezdneni a problémamegoldást, hanem előbb rendbe tenni az életét, beállítani egy pihentető, élvezetes napirendet. Rendezni a többi emberi kapcsolatát. Ha még ezután is sokat gondol az exére, akkor sem csak a visszahódítása marad a megoldás, az elengedéshez esetlegesen kérhet pszichológusi segítséget.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Kedves Doktornő!

    Olyan problémával fordulnék Önhöz, hogy megismerkedtem egy férfival két hónapja (azóta már együtt vagyunk és a barátnőjének tart). Ő 25, én 27 éves vagyok. Az elején nagyon érdeklődő volt, sokszor írt, viszont mostanában úgy érzem, (1-2 hete) mintha csökkent volna az érdeklődése. Múltkor mondtam neki, hogy nekem fontos az őszinte és nyílt kommunikáció és, hogy szeretném, ha megtudnánk mindent beszélni. Kérdeztem arról, hogy mi fontos neki egy kapcsolatban, azt felelte, hogy próbál mindent elfogadni olyannak, amilyen és, hogy minden rendben van (azzal ő is egyetértett, hogy a jó kapcsolatból is lehet jobbat varázsolni) Én elmondtam még azt is neki, hogy szeretem, ha érdeklődnek irántam . Kíváncsi voltam, hogy mi lesz, így a mai nap folyamán nem kerestem, amiből az lett, hogy nem is beszéltünk. Persze, tudom, hogy egy nap még nem a világ vége és, hogy még nem igazán ismerjük egymást, de valamiért még is aggódom emiatt.

    Köszönöm a választ!

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Érdemes nyíltan beszélnie a rossz érzéseiről a párjának, megfogalmazni milyen rendszerességű kapcsolattartásra volna igénye.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Anikó

    Tisztelt Doktornő!

    7 hónapja, hogy új parkapcsolatom van és van egy természete, másszóval bunkó. Nem minden esetben, de van hogy Ő azt élvezi ha engem feldühít és kedvem nincs hozzá és erre Ő szexális téren begerjed. A másik dolog, hogy fél év után tudtam meg, hogy HPV vírusos és most mar látható szemölcsei a szemérem testen. Úgy tudtam meg, hogy a legjob barátjának a baratnője a párom exe volt 2 évvel ez előtt. Nagyon jóba lettem vele és elmondott nekem mindent, hogy úgy mentek szét hogy tovább adta neki a HPV vírust és 3 hónapba tellet kezeltetni magát. Párom nem tudja, hogy én ezt az exétől tudom, megvártam amíg párom mondja el és erre fél év múlva volt képes… A válsza az volt, hogy azert nem mondta el mert kinek kell egy beteg ember? És hogy elhagytam volna… meg miért akadok ki amikor védekezün óvszerrel. A kapcsolatunk elején voltak bakijai: 4 évvel ez előtt volt egy 6 éves kapcsolata egy házas nővel. Adott volt számomra egy lehetőség, nyelvet tanulni és intézett nekem tanárt, a tanulás alatt több információt tudott a tanár a páromról mint én magam… a párom édesanyja nevét és stb… és rájöttem, hogy ki Ő és kiakadtam. De ugy voltam vele hogy a sajat érdekem nézem, hogy fejlődjem, tanuljak tovább. Eltelt 1 hónap és jött egy megérzés… bele néztem a telefonjába és a nyelvtanárnővel aki egyben az exe is volt kibeszélte vele a szexuális kapcsolatunkat, hogy nem működik. Ezt is megbocsajtottam. A szexuális kapcsolatunk jobban róla szól… nem elégít ki. Tudja, hogy mit kellene csinálnia, mi az érzékeny pontom a testemen de ahoz is durván ér hozzá. Így aztán közölte velem, hogy tudja hogy En fehérmájú vagyok és frigid… Nekem ez annyira rosszul esett, hogy már nem kívántam Őt úgy és nem voltam azon hogy Én magam csináljam a testemen a dolgokat, hogy elmehessek szex közben. Még egy dolog, masfél hete közölte velem, hogy soha nem fogom kiismerni, mert hogy nem mondd el nekem semmit… dugdossa a telefonját, egy ujjal nem nyúlhatok hozzá. Reggel telefonnal megy wc-re. Csalódtam benne… de megbocsájtottam. Ön szerint ne fűzzek sok reményt ehez kapcsolathoz? Mit tegyek?
    Tisztelettel: Anikó (28 éves)

    • Habis Melinda

      Kedves Anikó!

      Levele alapján sok olyan kérdés merül fel a párkapcsolatával kapcsolatban, melyet érdemes volna átgondolni. Ez azonban meghaladja a levelezés kereteit, ezért javaslom, hogy keressen fel személyesen pszichológust, vagy kezdjen önismereti munkába (akár csoportos, vagy online keretek között).

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • L. Kinga

    Kedves Doktorúr/Doktornő,
    Edesanyammal kapcsolatban fordulnek magahoz.
    Nem tudjuk hogy mi lehet a hattereben az evek ota zajlo folyamatos viselkedesingadozasainak. Tudni kell rola, hogy eleg hanyatatott gyerekkora volt, sokszor bantalmaztak, vertek. Az utobbi evekben kb 10 eve, folyamatosan valtozott a viselkedese, annyira hogy mostmar megnehiziti az egyuttelest az egesz csalad szamara. Az egyik pillanatban kedves mosolygos a kovetkezoben szinte mar mar gonosz, teljesen kikel magabol es agressziv. A legaprobb dolgon is kepes teljesen folvhuzni magat, kikel magabol, kiabal es nem egyszer agressziot is mutatott. Nem alszik jol, es az eves is kihivas szamara, ugyan is elofordul hogy rosszul lesz etkezes utan es nem marad meg az etel. Nem tudjuk, hogy milyen lepeseket tehetnenk, mert nem ismeri be hogy esetleg segitsegre szorulhat. Nagyon szeretjuk es nem ertjuk, hogy hogy kelhet ki ennyire magabol. Sokszor az idegenekkel is durva, elutasito, neha tarsasagban is kijon belole ez az enje, igy eleg sok ismeros tavolodott mar el ennek kovetkezteben a csaladtol.
    Mi ugy gondoljuk ennek valamilyen mentalis betegseg lehet a hattereben, tenyleg ennyire ilyeszto mereteket oltott ez mar. Egyszeruen latni rajta amikor “atkattan” ebbe az allapotba es kezelhetetlen lesz.
    Valaszat elore is koszonom.

    • Habis Melinda

      Kedves Kinga!

      Levele alapján valóban felmerül valamilyen személyiségzavar az édesanyjánál. Fontos tudnia erről a betegségkategóriáról, hogy az ebben szenvedő páciensekre a betegségbelátás hiánya és a mentális kezelés elutasítása jellemző. Érdemes ezért konzultálniuk az anyja házorivosával a lehetséges lépésekről.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • B. Laura

    Gimis lány vagyok, és úgy erzem csalódott bennem apukám. Jelentkeztem egy tagozatra, tanulok is rendszeresen, változtat és ezt ő látta is, de úgy látszik rosszul mert elég rossz jegyet kaptam ennek ellenére is. Azt mondta nem fognak felvenni a tagozatra és lassan már az sem érdekli hogy kukás leszek e vagy sem. Nagyon rosszul esett és tudom hogy igaza van, jobban kelett volna tanulnom, csinálnom a dolgomat, jelenleg próbálok változtatni de mindennap avval a tudattal felkelni hogy elrontottam, csalódott , nem így képzelt el, nagyon rossz érzés!

    • Habis Melinda

      Kedves Laura!

      A rossz jegyek mindenkinek becsúszhatnak, bizonyára ki tudja javíani, ha igyekszik. Az apukája visszajelzése bántó, ilyen helyzetben inkább biztatásra lenne szükség. Hibázni ugyanis természetes, a fontos szerintem az, hogy legyen hitünk és kitartásunk, hogy kijavítsuk ezeket.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Név nélkül

    Kedves doktornő!
    Körübelül 3 hete tart a problémám.
    Mikor egyik este a barátnőmmel voltunk együtt és elég korán elmentem a behatolás követően. Ezután folyton azon agyaltam, hogy mi miatt lehetett ez. Következő estén is ez történt, viszont az ezt követő napon minden remekül ment. Elég sokáig bírtam, igazából nem is kellett nagy erőfeszítés ehhez, egyszerűen nem jött az inger, hogy ejakuáljak (pedig élveztem az együttlétet). Ekkor azthittem, hogy minden rendben lesz, de mégis bennem volt az a kis félelem, hogy mi lesz ha mégsem. Következő együttléteken megint előjött a probléma. Megint nagy pánikokba estem, hogy mi lehet. Azóta megint volt 2 olyan aktus ami nagyon jól sült el. Rögtön behatolás utáni ejakuálás szerencsére elmúlt, de még mindig nem érzem az igazinak, elég gyorsan rámtör aktus közben, hogy nemsokára elmegyek.
    18 éves vagyok, és 3 éve élek nemi életet. De ehhez hasonló még sosem volt.

    Előre köszönöm a válaszát!

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Hogy ez miért van, nem lehet a levele alapján megmondani. Amennyiben tartósan fennáll a zavar, érdemes felkeresnie a háziorvisát, s a szomatikus kivizsgálás után pszichológushoz fordulnia.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • S Attiláné

    Tisztelt Dr nő! 1 éve kezdődött ha ki kell mennem az utcára néha rám jön a szédülés érzés a félelem a menekülési kényszer egy adott helyzetből , sokszor síró érzés is gyötör emellett heves szívdobogás. Elofordul ha zárt térbe vagyok akkor is szédülök bizonytalan vagyok és félek ez mitől lehet köszönöm szépen a válaszát

    • Habis Melinda

      Kedves S Attiláné!

      Javaslom, hogy keresse fel a háziorvosát, mondja el neki a panaszokat.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • T. Tamara

    Jó napot!Mit csinaljak ha kihagynak valamiből?

    • Habis Melinda

      Kedves Tamara!

      Sokféleképpen lehet reagálni erre. Ön hogy tenné legszívesebben? Ha próbálta ezt, miket tapasztalt?

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • P M Dávid

    Tisztelt Doktornő egy lánybarátom írt nekem szeretném ki deríteni mi a problémája.
    Én két dologra tudtam tippelni (depresszió, kisebbség komplexus) de nem vagyok biztos egyikben sem.
    19 éves. Itt az üzenete :

    Csak az a bajom és ezt nehogy magadra vedd tényleg csak szeretném tisztázni ha esetleg furának tűnök zárkózottnak vagy akármi főleg egy ilyen este után de egy másfél éve ilyen vagyok❤️hogy konkrétan ha valaki hozzám ér meg ölel vagy akármi vagy csak szépeket mond rólam én halálosan elkezdek félni és érzem, hogy nem kapok levegőt …ilyenkor mindig meghunyászkodok..tudom hogy rohadt fura es hülyeségnek hangzik de tényleg ilyen vagyok sajnos.
    Ha megyek az utcan vagy valakivel véletlen össze futok és dumálunk pár szót teljesen mást mutatok de ha ilyen van én valamiért ezeket így reagálóm le..nem csoda ha nem érted mert én sem értem csak tudom hogy kurva szar érzés.

    • Habis Melinda

      Kedves Dávid!

      Szerintem jó, hogy ilyen őszintén írt Önnek ez a lány. Nem feltétlenül kell klinikai zavarra gondolni ez alapján, a nehézségek talán kedvességgel, megértéssel is oldhatóak. Érdemes kipróbálnia!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Timcsi

    43 éves a barátom 1 hónapja vagyunk együtt és most közöli szeret de nem érzi miért van ez

    • Habis Melinda

      Kedves Timcsi!

      Javaslom, hogy próbálja meg a párjának feltenni kérdéseit.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • N. Éva

    Családon belüli erőszak áldozata vagyok.Párom szexfüggő,minden nap ki kell elégíteni valamilyen formában. Ha nem akkor lelkileg tipor és agresszív. Nekem nem megy minden nap mert nőgyógyászati beteg vok.Parom rákbeteg volt.Folyamatosan félek, próbálok megfelelni h ne bantson.A szexre is rá raveszem magam.De nem bírom mar.

    • Habis Melinda

      Kedves Éva!

      Fontos, hogy mielőbb biztonságban legyen, ne kényszeríthessék semmire, amit nem akar! A családon belüli erőszakról többet tudhat meg a NANE Egyesület weboldalán.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Névtelen

    Tisztelt doktornő!
    Miért érzem úgy, hogy nem vagyok elég jó a páromnak?

    • Habis Melinda

      Kedves Kérdező!

      Önismereti munkával lehetne megválaszolni ezt a kérdést. Ha szeretne belevágni ebbe, kérem keressen meg!

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K. Noémi

    Kedves Doktor nő!

    30 éves jó karban lévő elvált nő vagyok jó egziztenciával., saját lakással stb.. Van egy korban hozzám illő párom. Együtt lakunk fél éve. Neki nincs se gyermeke sem családja. Az utóbbi időben kb. 3-4 hónapja a sexuális életünk megromlott. Nem jutunk el a merevedésig sem., ha el jutunk esetleg akkor 1 perc alatt lelankad. 🙁 amire úgy érzem rá fogunk menni. Mindig megmagyarázza. Fáradtság, veszekedés, vizelési inger… Te tudom ennél sokkal több van a dolgok mögött. Próbáltam beszélni vele, de semmi hatás. Ő azt kéri Tőlem ne akadjak fent ezen , mert ez nem fog segíteni. Félek , hogy csak az anyagiak miatt volt velem 2,5 évig és nem tudja tovább megjátszani magát. Ön mit gondol erről?

    • Habis Melinda

      Kedves Noémi!

      A szexuális zavar párterápia segítségével valószínűleg orvosolható. Javaslom, hogy beszéljenek erről a lehetőségről.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • K. Erika

    Kedves orvos nő én 4 ével élek eģyut paromal de van egy gond egyfojtaba asút hajtogatja hogy egyedül akar élni hogy komoj szándékai nincsenek ,persze volták vitáink mert én Londonba éltem érte mindent fel átam ő nevelte a fiát az exe vele hagyta..A fiú egy alkoholista sajnos.En szeretem de ő nem szeret ha elhagynám mert ő fűgetlen életet akar élni. Egy párszor elakartam menni mindég visszatartót azzal hogy ülhetek míg fereteszek pénzt albérletre.Tegnap kijelentett hogy látni se bír hogy egy durva nő vagyok amit ő nem bír és mikor fogom fel hogy nem kellek mert nincs OJAN nő mint a volt -félesége akit szeretet és míg el így is lesz.A -félesége egy másikért elhagyta sajnos.De a parom egy depresios pánik beteg ember ráadásul hipomonder is Nem tudom mit tegyek mert szeretem sajnos és úgy érzem nem tudnak élni nélküle

    • Habis Melinda

      Kedves Erika!

      Önismereti munka szükséges, hogy sikerüljön élnie nélküle, ahogy kérte. Egyenrangú, stabil kapcsolat csak két egészséges lelkű ember között lehetséges.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Aggódó anyuka

    Tisztelt Doktornő!
    7 éves kisfiam iskola kezdés óta teljesen kifordult önmagából. Az első 1-2 hétben semmi probléma nem volt(előtte az óvodában sem) de a 3-4 héttől, folyamatosan minden héten történik valami, értem ez alatt a felnőttekkel szembeni szembenállást, csúnya beszédet es agressziót a társaival szemben.,egyszerűen tehetetlenek vagyunk mindig megbeszéljük mi a helyes és helytelen, pár napig “rendesen” is viselkedik aztán minden kezdődik elölről. A leginkább aggasztó, hogy ilyen mondatokat mondott amikor mérges volt, : bárcsak meghalnek, nem akarok élni, senki se szeret, levagom az állat fejét. Amúgy meg okos, kedves kisfiú és van egy 5 éves fiú testvére is. Egyszerűen tanácstalanul állunk a helyzet előtt mi válthatta ki ezt a viselkedést nála, vagy hova kellene segítségért fordulni. Válaszát előre is köszönöm.
    Tisztelettel, Egy aggódó anyuka

    • Habis Melinda

      Kedves Aggódó Anyuka!

      Javasolt gyermekpszichológushoz fordulniuk, aki szakvizsgálat után tud majd segíteni.

      Üdvözlettel: Habis Melinda

  • Kérdése vagy véleménye van? Ossza meg velünk!

    Az email címet nem tesszük közzé.